Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Bekő Tamás: Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914–1918
Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914-1918 225 1916. január 30-án, a bukovinai fronton, fejlövés által hősi halált halt Mahalánál. Holttestét eltemették az ütközet helyszínén. Halálesete bejegyezve a BM 86583/916. sz. értesítése alapján, 19/1917. sz. alatt a zalatárnoki halotti anyakönyvbe. Neve szerepel a hősi emléktáblán. HL LKJ 66844/4, 66854. sz., KA TK Gsan 448., HL 20. honv. gye. h. ak. 1916., Közlöny, 1916. január 8. (1. sz.) 7. o., Akvi ir. 627/916. KUPÓ ISTVÁN (Kisoroklán, 1882. július 2.) népfelkelő gyalogos. Kupó Ferenc testvérbátyja. Foglalkozása földműves, nős Kámán Máriával (hk. Zalatárnok, 1910. február 6.), kétgyermekes, orok- láni lakos. A világháború kitörésekor a cs. és kir. 12. gyalogezred 3. pótszázadához osztották be, és az északi harctérre vitték. A hazáért hősi halált halt 1915. augusztus 27-én, a Lasowa47 melletti csatatéren. Eltemették aznap az ütközet helyszínén. Halálesete bejegyezve a BM 115916/1916. sz. értesítése alapján, 23/1917. sz. alatt a zalatárnoki halotti anyakönyvbe. Neve szerepel a hősi emléktáblán. KA MK Gua 131., Akvi. ir. 1847/1916., MNL ZML Zegi. Kjb. Kupó István hagyatéki ügye. Pk. 4773/1915. LENK ANDRÁS (Zalatárnok, 1885. december 1.) népfelkelő gyalogos. Apja Lenk János földműves, anyja Bicsák Verona. Foglalkozása földműves, nős Bús Máriával (Zalaegerszeg, 1914. február 4.), egygyermekes, zalaegerszegi lakos. Katonai szolgálatra 1915. februárban vonult be Nagykanizsára. Az orosz harctérre a m. kir. 20. honvéd gyalogezreddel került ki, ahol hadi kötelezettségeinek a hadtápzászlóalj 3. század 2. szakaszának kötelékében tett eleget. Ezt követően 1915. június 11-én ismeretlen körülmények közt nyoma veszett. Utolsó levelét eltűnésének napján írta, és többé életjelet nem adott magáról. Neve szerepel a hősi emléktáblán. B. Közlöny 1922. július 2. (149. sz.) 5. o. LENK FERENC (Zalatárnok, 1881. június 9.) gyalogos. Apja Lenk István földműves, anyja Simon Rózsa. Foglalkozása földműves, nőtlen, zalatárnoki lakos. Tényleges katonai szolgálatra 1903-ban sorozták. A háború kirobbanása után, mint honvéd gyalogos, bevonult a nagykanizsai cs. és kir. 48. gyalogezred 9. századához. Innét az északi harctérre került, ahol az 1918. május 4-én Pilsenben felvett haláleseti jelentés szerint 1917. március 14-én48, a Wolkov49 körüli csatatéren érte utol a végzet. Halálesete bejegyezve a BM 117146/1918. sz. értesítése alapján, 52/1918. sz. alatt a zalatárnoki halotti anyakönyvbe. Neve szerepel a hősi emléktáblán. KA TK Lenes 598., MNL ZML Zegi. Kjb. Lenk Ferenc hagyatéki ügye. Pk. 2899/1918., Akvi ir. 988/918. LÉVAI FERENC (Zalatárnok, 1885. július 12.) vadász. Apja Lévai Ignác földműves, anyja Tóth Rozália. Foglalkozása földműves, nőtlen, zalatárnoki lakos. Ragadványneve: Náci50. Bevonult az első mozgósításkor Nagykanizsára, majd 1914. november 15-én Komáromba vezényelték, és a cs. és kir. 19. tábori vadászzászlóalj 1. századának kötelékében került ki az orosz frontra. Életének lángja 1914. december 22-én hunyt ki, Sempihovnál.51 A Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság 1923. augusztus 18-án Pk. 2367/1920/4. sz. végzéssel holtnak nyilvánította. Az elhalálozás vélelmezett időpontja 1917. december 31-e. Halálesete bejegyezve 33/1924. sz. alatt a zalatárnoki halotti anyakönyvbe. Neve szerepel a hősi 47 Ma Lengyelországhoz tartozó történelmi galíciai település, a Gologory-i kerületben. 48 Az Ausztriában nyilvántartott veszteségi kimutatás ennél korábbra, 1915. szeptember 20-30. közti időszakra teszi a halál időpontját. A helyszín mindkét esetben ugyanaz. 49 Régi galíciai, ma ukrajnai település a Lembergi kerületben. 50 Apja keresztneve után. 51 Stari Goricimi kerület, Orosz-Lengyelország.
