Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Bekő Tamás: Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914–1918
Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914-1918 217 tizedesi rendfokozattal és Károly Csapatkereszttel kitüntetve szerelt le. A háború után megnősült és Csatár községben alapított családot. Feleségétől, Szabó Borbálától négy gyermeke született. 1926-tól haláláig Zalatárnokon kántortanító és iskolaigazgató. KA Phon, BÉKÁSSY 1930, 370-371., ZALAVÁRMEGYE 1935, 90. (11. kép) FÁNER JÁNOS (Zalatárnok, 1898. október 14.) népfelkelő gyalogos. Apja Fáner János kőműves, anyja Benke Rozália. Foglalkozása kertész, nőtlen, zalatárnoki lakos. Bevonult 1916-ban a cs. és. kir. 64. gyalogezredhez. A kiképzés után a XXV/1. sz. menetszázad kötelékében vett részt az olaszországi hadjáratban, ahol a Dolomitok sziklás hegyvidékén tett eleget hazafiúi kötelességeinek. Itt 1917. június 19-én a Monte Ferron34 gránátrobbanástól súlyosan megsebesült. Sebeibe még aznap belehalt a cs. és kir. 27. gyalogezred segélyhelyén. Eltemették két napra rá a 27. gyalogezred temetőjének VII. tömegsírjába a Monte Ferron. Halálesete bejegyezve a BM 22000/1918. sz. értesítése alapján 50/1918. sz. alatt a zalatárnoki halotti anyakönyvbe. Neve szerepel a hősi emléktáblán. KA TK Vandu 1001., KA VL MK. Vandru 27., HL cs. és kir. 64. gye. h. ak. 1917., Akvi ir. 275/918. 11. kép: Farkas Árpád kántortanító, egyévi önkéntes tizedes, már a háború után, civilben (Bekő Tamás magángyűjteménye). FITOS FERENC (Kisoroklán, 1893. augusztus 3. - Kisoroklán, 1964. augusztus 8.) népfelkelő őrvezető. Apja Fitos Mihály gazdálkodó, anyja Kulcsár Mária. Foglalkozása földműves, a mozgósításkor még nőtlen, kisorokláni lakos. 1914-ben sorozták be tényleges katonai szolgálatra a m. kir. 20. honvéd gyalogezredhez és a világháború kitörésekor a 4. századdal, mint csatár, december 17-én vonult el az orosz harctérre. Itt a Kárpátok lejtőin 1915. március 28-án megsebesült, majd ez idő tájt (1915. március 1 -je és 31-e között) eltűntként tartották nyilván. Időközben a cs. és kir. Csáktornyái tartalékkórházban május 15-e és 25-e között fagyási sérüléssel ápolták. Gyógykezelését követően június 21-én ment vissza ismét a harctérre, és 1916. május 16-án Lucknál elszenvedett újabb sebesüléséig folyamatos frontszolgálatot látott el. 1917. április 4-e és 23-a közt a linzi 1. sz. egészségügyi osztag kezelte, a bal alkarján egy lőtt sebből eredő törés helyén keletkezett gennyes fekély miatt. Június 16-án áttették az ezred VI. zászlóaljához, majd ennek kötelékében vett részt a július 31-i Dorna Watra-Jakobeny35 és az augusztus 3-7-ig tartó Ravenli és Monte Diaculi közti területeken megkezdett előnyomulási harcokban. Mindkét attak során tanúsított személyes bátorságáért augusztus 16-án Bronz Vitézségi Eremmel, a piavei arcvonalon teljesített hősies 12. kép: Fitos Ferenc kisorokláni honvéd (balról) és ismeretlen bajtársa, a háború kezdetén (a fotó eredetije Hermán Zoltánná tulajdonában). 34 Hegycsúcs Olaszországban. 1917-ben az Asiagoi kerület része volt (Como di Campo Bianco). Napjainkban Sappada község tőszomszédságában fekvő síparadicsom. 35 Ma Romániához tartozó történelmi bukovinai települések.
