Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Bekő Tamás: Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914–1918
Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914-1918 215 a cs. és kir. 19. tábori vadászzászlóaljnál töltötte. Bevonult 1914 augusztusában anyaezredéhez, majd a keleti arcvonalra irányították. 1916-ban, a rettenetes kárpáti csaták egyikében, kőszikláról leesve, súlyos gerinctörést szenvedett. Hosszú hónapokig feküdt a cs. és kir. 19. sz. pozsonyi helyőrségi kórházban, majd gyógykezelését követően leszerelték. MEDGYESI 1916, 101., Deák András 76 éves budapesti lakos szóbeli közlése (2001)., (7. kép) DEÁK VIKTOR (Zalatárnok, 1880. január 30.) népfelkelő szakaszvezető. Apja Deák József postamester és földbirtokos, anyja Horváth Erzsébet. Polgári foglalkozása elemi iskolai néptanító, nős Veltinger Máriával (Nagykanizsa, 1906.), kétgyermekes, újkécskei lakos. A háború kitörése előtt Zalaszentmihályon, Zalabesenyőn, majd 1909-től Újkécskén tanítóskodott. Frontszolgálatot a m. kir. 20. honvéd gyalogezred kötelékében teljesített. Meghalt 1917. január 15-én hűdéses elmezavarban a budapesti Szent János Kórházban. A halál beálltát dr. Draskovics kórházorvos diagnosztizálta. Eltemették január 18-án a Farkasréti temetőben. Neve nem szerepel a hősi emléktáblán. HL 20. honv. gye. h. ak. 1917. DÉNES IMRE (Zalatárnok, 1878. november 3.) népfelkelő gyalogos. Apja Dénes József béres, anyja Németh Erzsébet. Foglalkozása földműves, nős Horváth Vilmával (hk. Zalatárnok, 1901. április 21.), zalatárnoki lakos. Bevonult a m. kir. 20. honvéd gyalogezredhez. 1917 tavaszán az olasz hadszíntéren súlyos vérhas gyanúval kezelték a cs. és kir. 2/16. mozgó tartalékkórházban31. Elhunyt a nevezett betegségben 1917. április 20-án. A halál beálltát dr. Mestrich Elek főorvos állapította meg. Még aznap Gnidovecz Antal tábori lelkész búcsúztatta el a haidenshafti32 katonai temetőben. Halálesete bejegyezve a BM 124293/916. sz. értesítése alapján 22/1917. sz. alatt a zalatárnoki halotti anyakönyvbe. Neve szerepel a hősi emléktáblán. KA MK Denes 42., HL 20. honv. gye. h. ak. 1917., Akvi ir. 924/916. DOSZPOT FERENC (Zalatárnok, 1877. október 17. - Zalatárnok, 1959. október 31.) népfelkelő tizedes. Apja Doszpot Ferenc kisbirtokos, anyja Papp Anna. Foglalkozása földműves, nős Kovács Teréziával (hk. Zalatárnok, 1902. február 2.), többgyermekes, zalatárnoki lakos. Ragadványneve: Manci. Bevonult az első mozgósításkor a m. kir. 20. honvéd gyalogezredhez, majd augusztus 24-én a harctérre irányították. A háború alatt átvezényelték a m. kir. 301. honvéd gyalogezred II. zászlóaljához. A 20-as gyalogezred kötelékén belül, mint rajparancsnok, a legkülönbözőbb harctereken bizonyította rátermettségét. 1917. június 9-én az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért Bronz Vitézségi Éremben részesült. Ezt a medaliont személyesen József főherceg vezérezredes tűzte ki a zubbonyára. Az összeomlás után szerelt le a Nagyezüst33, Kisezüst, két Bronz Vitézségi Érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetésekkel a mellén. HL LKJ. 48931/12, 50797/I./12., (8. kép) 8. kép: Egy szépen dekorált zalatárnoki frontharcos, Doszpot Ferenc tizedes (a fotó eredetije Doszpot Lajos örököseinek tulajdonában). 31 A 20. népfelkelő parancsnokság 840/916. sz. névjegyzéke szerint Dénes Imre a cs. és kir. 10/4. sz. tábori kórházban halt meg. 32 Település az Osztrák-Magyar Monarchia Tengermelléki tartományában, a Görzi kerületben. 33 Az Ezüst Vitézségi Érem 1. osztálya kitüntetés közkeletű elnevezése.
