Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Megyeri Anna: Fényirdák, fényképészek, amatőr fotográfusok Zalaegerszegen, a dualizmus idején
168 Megyeri Anna bizonyítják. Nagy szerencséjükre mindannyian épségben tértek vissza családjukhoz. Az elöl ülő kisleány 80 esztendős volt, amikor 1984-ben párás szemmel a múzeumnak ajándékozta a képet (110. kép). Saly Viktorné segédeket foglalkoztatott, időközben három leánya is elsajátította a szakma fortélyait, mindegyikük más műveletet végzett később: egyikük fotózott, a másik laborált, a harmadik retusált. Műhelyüket az 1980-as évek végéig működtették. Harmonikás, redőnyös fényképezőgépüket, igaz, a legértékesebb része, az objektív nélkül, a Göcseji Múzeum őrzi, napjainkban az állandó kiállítás Zalaegerszeg történetét bemutató részében látható egy eredeti műtermi háttérrel. Csoda, hogy megmaradt, ugyanis a lassan rommá vált műhelyt és a házat a nővérek betegsége idején kifosztották. Az előkerült holmik közül a korszakunkra vonatkozóan három szakkönyvet említünk. Egyikük Kiss Zoltán: A fényképezés kézikönyve V. kiadása, alcíme: Gyakorlati útmutató a kezdő és az előrehaladott fényképészek részére. - Útmutatás a fényképezés művészi irányban való műveléséhez. A kötetet Stirling Lajos fényképészeti műintézete forgalmazta Szombathelyen, az Egyházmegyei Könyvnyomdában készült, 1916-ban. A másik könyvecske Ludwig David szerzeményének címe: Vezérfonal a fényképezéshez kezdőknek és előhaladottaknak. Fordította és kiadja: Kecskeméti Sándor, Temesvár. 1917., második kiadás. Valamint egy szintén második kiadású, év nélkül megjelentetett prospektus: Kézikönyv J. Hauff & Co. fotócikkek használatához. Kiadója: Sonnenfeld Adolf Grafikai Műintézete, Nagyváradon. A rossz állapotú kötetek utalnak Saly Viktor szakmai érdeklődésére, valamint szombathelyi kapcsolatára is. Pataki és Móritz fényképészek fióküzlet-terve A Göcseji Múzeum gyűjteményében egy 1907. április 2-án készült fotográfia tanúskodik arról, hogy amikor Szombathelyen ifjú Knébel Ferenc felhagyott a fényképezéssel, akkor Pataki Lajos (1883-1920)141 ifj. Knébel Ferenc utódaként határozta meg magát, s azt tervezte, hogy társával együtt fiókműtermet nyit Zalaegerszegen. Sajnálatos módon csupán ennek az ideiglenesnek szánt műteremnek a tervrajzát ismerjük városunkból, ugyanis az építési engedélyeket tartalmazó polgármesteri iratok jó része elpusztult a korábbi időszakból (111. kép). Szakály István kőműves tervezte az épületet - 1910. november 7-én -, a fényképész és a műtermet bérbe adni szándékozó telektulajdonos felkérésére. A tervhez kapcsolt iratok a szombathelyi fényképészek, a tervező kőműves és a területét bérbe adni szándékozó ifj. Hencz Károly kudarcáról vallanak. A háztulajdonos Pataki és Móritz szombathelyi fényképészek kérésére adta be kérvényét fotóműterem építésére. Maguk a fényképészek 1910. november 16-án a városi tanácshoz írt kérelmükben bejelentették: Zalaegerszegen Pataki és Moritz néven fényképészipart óhajtanak gyakorolni, azaz fióküzletet akarnak létesíteni. 1910. november 24-én meg is kapták iparigazolványukat. A működéshez szükséges, ideiglenesnek szánt, faszerkezetes műtermet a Wlassits Gyula (ma Mártírok) utca 5. szám alatti ház udvarán akarták felépíteni, használatát öt évre tervezték. Az építkezést engedélyezték ugyan, de megvalósulására nem került sor, Hencz Károly építtető telektulajdonos nagy kárára. A szomszéd a kilátási szolgalmi jog megsértésének indokával felfogadta Czinder István ügyvédet, és kötelezte a várost, hogy az iparengedélyt vonja vissza142, annak ellenére, hogy december másodikára módosíttatták a kifogásolt tervet. 141 MAYER 2014. Pataki Lajos. Eredetileg Púp, 1903-tól Pataki Lajos, 1906-ban vásárolta meg ifj. Knebel Ferenctől a Belsikátor 1. szám alatt lévő „Hungária” nevű fényképészeti fióküzletet. 1910-ben pedig Pataki és Móritz néven kér iparengedélyt, majd önállósította magát. 142 ZML V.1607. Zalaegerszeg város polgármesterének iratai. 1912. Pataki és Moritz építése.
