Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)

Megyeri Anna: Fényirdák, fényképészek, amatőr fotográfusok Zalaegerszegen, a dualizmus idején

ZALAI MUZEUM 22 2015 147 Megyeri Anna Fényirdák, fényképészek, amatőr fotográfusok Zalaegerszegen, a dualizmus idején Bevezetés A Göcseji Múzeum 2012-ben megjelent évkönyvében mutattuk be Tömöry Ferencet, a Szombathelyről Zalaegerszegre, majd innen Horvátországba költözködő fényképészt. Élettörténete azért kelthette fel fi­gyelmünket, mert jó barátságot ápolt Grész János megyei főorvos családjával, akinek leszármazói meg­őrizték számos fotóját egy albumban, amit rendelkezésünkre bocsátottak'. E tanulmány írása során azonban előkerült egy újabb felvétele, mintegy igazolva, hogy értékes leletek bármikor gyarapíthatják tudásunkat. A családi kép kartonját egy eddig ismeretlen verzó (hátlap) díszíti, a magyar koronás címer ábrázolásával, valamint utazó életmódjára utaló szöveggel: Tömöry Ferenc /műutazásából/ állomás (1., 2. kép). Ugyanebben a családi hagyatékban található egy, az 1860-as években készült, vizitkártya-kép, melynek hátlapján keretbe foglalva a „Ligethy János hazai fényképész Zala-Egerszegen” felirat olvasha­tó, itteni működésének eddig egyetlen, általunk ismert bizonyítékaként2. Szakács Margit adatai szerint Ligethy fényképész Kőszegen működött 1875 és 1880 körül3 (3., 4. kép). Volt ugyan gyűjteményünkben Ligethy J. feliratú vizitkártya-kép, mely egy magas támlás széken ülő kislányt ábrázol, aki ölében egy nagy munkával elkészített kézimunka mintakendőt tart, mellette egy másik leányka könyököl, ölében kinyitott könyvvel4. A fényképészetet a 19. század második harmadában már általánosan ismerő, a fényképészek szolgál­tatásait igénylő lakosok azonban az 1870-es években is csupán a vándorfényképészeket kereshették fel alkalmi műhelyeikben. 1895-től az egymástól nemcsak a műtermet, hanem a kiterjedt megrendelői kört átvevő, vagy azért küzdő, itt végleg letelepedő fényképészek következtek, akik kivívták a helyi társada­lom megbecsülését is. Korszakunkban sokat változott a fényképezés technikája, kialakultak a kedvelt fotográfia-műfajok - a portré mellett az emberi élet fordulóihoz köthető eseményképek, iskolai csoportképek készültek, a helyi ' MEGYERI 2012 2 Köszönjük a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára (a továbbiakban: ZML) munkatársainak, hogy erre a két képre felhívták figyelmünket. A Fortepán adatbázisában van egy Güns jelzésű verzóval ellátott kép, szintén az 1860-as évekből: http:// www.fortepan.hu/?view=all&lang=hu&tags[]=K%C5%91szeg (letöltve 2015.08.02.). Bár most számunkra a fényképész az ér­dekes, mégis különös lehet az ábrázolt személy, Pusztovojtov Henriette, akinek történetét olvashatjuk a Vasárnapi Újság 1863. május 10-i számában. A magyar származású férfi és lengyel anya gyermeke bátran harcolt a lengyel-orosz háborúban, bátorsága a kor hírességévé tette. 1 SZAKÁCS 1997. 4 A zalaegerszegi Bagdy Andomé ajándékaként került gyűjteményünkbe. Leltári száma: történeti fotógyűjtemény (tovább TOF) 2011.20.1., 2011.20.3. Utóbbi ugyanannak a képnek cabinet méretű nagyítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom