Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Bilkei Irén: Szentgrót és birtokosai a középkorban
138 Bilkei Irén 1540-ben János és fiai: Péter és Miklós, valamint néhai testvére, László fiai: Kristóf és Lesták a zalavá- ri konvent előtt bevallást tettek arról, hogy testvére halála után János lett az akkor még kiskorú Kristóf és Lesták gyámja. Anyagi nehézségei miatt el kellett adnia türjei birtokai egy részét a türjei prépostság- nak, telkeket Szentgrót mezővárosban Kapornaki Bornemissza Pálnak, Szentgrót, Udvarnok és Barba szőlőhegyeinek hegyvámját pedig Miklós deáknak és Megyeri Tamásnak. János átvette unokaöccseitől annak az 1200 forint értékű ezüstholminak és 200 marhának a fele részét, amelyeket azelőtt a fiúk apjával, Lászlóval együtt osztatlanul birtokolt. Az egyezségről kölcsönösen elismervényt állítottak ki, és megegyeztek abban, hogy az erről szóló okleveleket a szentgróti vár tornyában (in medio turris.. .Castro Zenthgrolth) a legidősebb testvér fogja őrizni93. Jutott bőven a hatalmaskodásokból a következő évekre is. Nádasdy Tamás 1546. évi oklevelében több korábbi hatalmaskodás kivizsgálására utasította a kapornaki konventet. Márton, türjei prépost megelégelve a Hagymási testvérek folytonos erőszakos cselekedeteit, panaszt tett az országbírónál az ügyben, hogy még 1541-ben Hagymási Kristóf fel fegyverzett embereivel kirabolta az ő Hetye, Apsa és Felsőtürje birtokait, onnan 100 köböl zabot és rozst vittek el. A súlyosabb ügy ezután következett: Hagymási Kristóf fegyveres familiárisaival 1545-ben rátámadt a türjei monostorra és a templom mellett épült Szent Anna kápolnát (sacellum Sancte Anne ad latus eiusdem ecclesie edifi- catum), valamint a testvérek celláit és a templomkert kerítését feldúlták és felégették, a kegytárgyakat pedig elrabolták, mindezzel 600 forint kárt okoztak. 1543-ban a panaszos türjei jobbágyaitól raboltak el búzát és rozst, amit azok a töröktől való félelem (ob metu Thwurcarum) miatt az erdőben rejtettek el. Végül 1545-ben a Hagymási testvérek szervitorai ismét a türjei egyház épületét támadták meg, ahonnan a templomban elrejtett bort és szalonnát rabolták el94. 1545. augusztus 26-án Esegvári Imre tett panaszt Révai Ferenc nádori helytartónál Hagymási Kristóf és Lesták ellen, akik az ő Torna nevű birtokán hatalmaskodtak. A kapornaki koventnek a mandátum szövegére írt jelentésfogalmazványa két szempontból is érdekes. Az eljárást végző kapornaki szerzetes, mivel az idézettek nem tartózkodtak Szentgrót várában (castrum-nak említve), az idézést Foki Apáti János várnagynak mutatta be, tehát újabb várnagy nevét ismerhettük meg95. Ebből az évből még egy hatalmaskodási eset is ismert. Eszerint Hagymási Lesták a saját unokatestvérét, Pétert sem kímélte, és ennek egyik szentgróti jobbágyának házát támadta meg, a jobbágyot és feleségét pedig szidalmazták és véresre verték. Ezen felül még „a rosszat rosszal tetézve” (mala malis accumulans), mondja az oklevél a gyakori kifejezéssel élve, a saját unokatestvérét, a panaszt tevő Pétert is megverte96. Fontos művelődéstörténeti adatot őrzött meg a sokadik hatalmaskodási oklevél: 1548. november 8-án Rádi Nagy Orbán tett panaszt, amely szerint, amikor ő Illés, szentgróti borbélyhoz ment a sebeit gyógyíttatni (pro sanacione vulnerum... circumspectum magistrum Eliam barbitonsorem in oppido Zenthgyroeth), Hagymási Lesták emberei ok nélkül megtámadták, foglyul ejtették és a vár börtönébe vitték97. 93 Bilkei 1999, 109. nr. 192. 94 Bilkei 2008, 64-65. nr. 455 95 Bilkei 2008, 39. nr.401. 96 Bilkei 2008, 96. nr. 517. 97 Bilkei 2008, 116. nr. 559.
