Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Bilkei Irén: Szentgrót és birtokosai a középkorban
130 Bilkei Irén Gecsének (?) a fia volt8, de Zsoldos Attila bebizonyította, hogy Tűrje nembéli Dénes apját is Dénesnek hívták. 1233-tól 1255-ig ismerjük pályafutását, az okleveles adatok szerint volt vajda, lovászmester, lovászispán, temesi ispán, szlavóniai bán, nádor, somogyi ispán, tárnokmester, pozsonyi majd szolnoki ispán. Karrierje IV. Béla udvarában indult, Laszkarisz Mária királyné szervienseként (serviens domine regis)9, későbbi adatok szerint a király oldalán részt vett a muhi csatában is10 *. A nemzetség többi tagja is hűségesen szolgálta a királyt. Tűrje nembéli Gecse fia, Gecse 1225-ben zalai ispán, 1236-1240-ben pedig barsi ispán volt". Az ő nevéhez kapcsolódik egy érdekes adományozás: 1240-ben IV. Béla Gecsének adott két birtokot Bánk bán hajdani elkobzott birtokaiból12. A királynak egy 1247. szept. 6-án kiadott oklevelében nevezik először Dénes bánt Szentgrótinak (de Sancto Gerardo), amikor az általa alapított türjei premontrei egyházat Szentgrót (Scengerolth) birtokon 4 telekkel, egy kétkerekű malommal és a szentgróti vám felével ajándékozta meg13. Valószínűleg a Türjén a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt premontrei prépostsági templom tatárjárás előtti alapítása is Dénes bánhoz köthető14. A Szűz Mária apátságot aztán több kegyes adománnyal is gyarapította, pl. 1249-ben a nekik adományozta a Körös megyei Apatolc nevű birtokát15. Dénes bánnak nem voltak leszármazottai, a családot testvérének, Joachimnak a fiai, Tamás és Fülöp vitték tovább. Mind Fülöp, zágrábi püspök, majd esztergomi érsek16 17, mind Tamás karakói ispán hűséges szolgálatokat tettek IV. Bélának és fiának, Istvánnak, akik ezért őket tekintélyes földbirtokokkal jutalmazták. IV. Béla 1267. július 20-án kelt, erről szóló kiváltságlevelét fia már V. István királyként 1270. szeptember 8-án erősítette meg,7. IV. Béla egyébként Szentgróton (in villa Scentgerolth) keltezett egy oklevelet 1268. vagy 1269. november 25-én18. Nem tudjuk, hogy ki és mikor építtette Szentgrót várát, valószínűleg a tatárjárás utáni várépítési hullámnak és a Tűrje nemzetség akkori leggazdagabb tagjának köszönheti létét. Először 1299-ben említette egy oklevél, amikor egy divisio során Tamás mester leszármazottainak, Dénesnek, Fülöpnek és Tamásnak jutott a Dráva menti Orbona birtok, valamint Szentgrót vára, a falu (cum villa Scentgerolth wlgariter vocata) és a környező települések19. A megye az 1270-es évek közepétől a Kőszegiek érdekszférájába tartozott 1321-ig, de Szentgrót nem került soha a Kőszegiek kezére, mert Tűrje nembéli Fülöp 1308-ban nem a helyi tartományurak, hanem a távoli Csák Máté szolgálatába szegődött. A Szentgrótiak a későbbi időkben is nem nagyszámú törzsbirtokaik urai maradtak20. 8 Karácsonyi 1901, 119-126. - Engel 9 Zsoldos 2005, 115. 10 Zsoldos 2011, 296.-Fügedi 1986, 144. "Zsoldos 2011,303. 12 Bilkei 2014, 21. nr. 4. - a régebbi irodalommal. 13 ZOL 18-19. nr. 14. 14 Kovács 1991,3-8. - Valter 2004, 67-68. 15 MÓL DL 101643. 16 Fügedi 1986, 145., 166. 17 MOL DF 247949. 18 Szentpétery 1923, 487. nr. 1598. 19 Vándor 1978, 61. - Székelyhidi-Iványi kézirat 20 Rácz 2001,43.
