Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Gyimesi Endre: Németh József 80 éves
Németh József 80 éves 11 kihelyezett tagozatát, amelynek előbb szervezésében működött közre, majd mellékállású oktatója lett. (Sajnos a főiskola csak pár évig működött.) Közben publikált is. írásai jelentek meg az Elet és Tudományban és a Köznevelésben is. Saját színház hiányában részt vett a dél-dunántúli művészeti hetek megteremtésében. Érdeklődése egyre fokozottabban a közgyűjteményi szféra, illetve a tudományos kutatómunka szervezése felé fordult. Persze, elég nagy volt itt is a lemaradás. Részt vett az új Megyei Könyvtár építésének megszervezésében, hatékony munkával elérte a Göcseji Múzeum mai épületének megmentését a lebontástól13, szakértőként részt vállalt az ország első szabadtéri múzeuma, a Göcseji Falumúzeum megteremtésében l4. Figyelemmel kísérte két nagy tudományos vállalkozás: a Zalai Helytörténeti Lexikon és a Zala megye földrajzi nevei gyűjtőmunkáját. Ez utóbbi megjelenésekor a szerzők külön is megemlékeztek Németh József segítő tevékenységéről15. Részt vett a „Nevezetes zalaiak” című kiállítás létrehozásában, amellyel igyekeztek erősíteni a szülőföld kapcsolatát a megyéből elszármazott ismert személyiségekkel (Öveges József, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Boldogfai Farkas Sándor, Gábor Miklós, Keresztury Dezső, stb.). Ezt a kiállítást közel 30 év múlva, a szükséges kiegészítéssel, ismét megrendezte. Részese volt folyóirat-alapításnak is. 1963-ban szombathelyi székhellyel létrehozták Vas, Veszprém, Zala és Győr-Sopron megyék közös kiadványaként az Életünk folyóiratot. A lap szépirodalmi jellegű volt, de Tanulmányok rovata helyt adott történelmi, művelődéstörténeti írásoknak is16. A folyóirat ma is létezik, de Zala megye - önálló lapalapítási szándékkal - 1971-ben kilépett a támogatók sorából. „Mily temérdek munka várt még!... Mily kevés, amit beválték...” (Arany János) 1968-ban politikai döntés született, hogy mindkét város múzeumát nagyobb, alkalmasabb épületbe költöztetik. A zalaegerszegi helyszín a városi tanács által elhagyott, korábban lebontásra ítélt Batthyány utcai épület lett. Sokak szakmai összefogásával sikerült megmenteni, múzeummá alakítani17 18. Amikor tanácsi emberként részt vett az átalakításban, még nem sejtette, hogy magának dolgozik. 1972. augusztus 16-án került a múzeum élére. Feladata a megyei múzeumi szervezet kiépítése lett. Fantáziát látott a munkában, gondolván, hasznosítani tudja kiváló szervezőkészségét, beruházási jártasságát és kapcsolatrendszerét. Társa mindössze egy, az egyetemen frissen végzett régész, egy adminisztrátor és egy hivatalsegéd volt. „Amikor én beléptem a múzeumba, akkor pallón egyensúlyoztam fel, ugyanis épp akkor nem működött a múzeum. Közvetlen elődöm sem volt, épület sem volt... Semmink sem volt, jellemző, hogy saját írógépemet vittem be, hogy tudjak gépelni...”'8 - emlékezett vissza az első napokra 1995-ben. Az egyetlen múzeumi szakalkalmazott Vándor László pedig így írta le az első együtt töltött időszakot: „... két hét eltéréssel érkeztünk a Göcseji Múzeumba. Ő igazgatóként másfél évtizednyi tanári, köz- igazgatási gyakorlat után, én meg az egyetem padjaiból jőve, kezdő régészként... Mi ketten voltunk a 13 A Göcseji Múzeum története. In: Zalai Múzeum 10. Zalaegerszeg, 2001. 7-18.p. 14 A Göcseji Falumúzeum létrehozása. In: Zalai Múzeum 17. Zalaegerszeg, 2008. 327-344.p. 15 Zala megye földrajzi nevei. Zalaegerszeg, 1964. 737p. - 20.p. 16 Németh József: A Zalai Gyűjtemény előzményei, létrejötte. In: Zalai Gyűjtemény, 45. sz. 10.p. 17 Ld. Turbuly: Id. mű 37.p. és Németh József: A Göcseji Múzeum története In: Zalai Múzeum 10. Zalaegerszeg, 2001. 12-14. p. 18 Búza Beáta: Id. mű 120-121. p.
