Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Simmer Lívia: Zalacséb–Malom-tanya lelőhely Árpád-kori és késő középkori települsérészlete
Zalacséb- Malom-tanya lelőhely Árpád-kori és késő középkori településrészlete 111 szerint pedig már a Pogány család tulajdonában van25, és a 16. század folyamán is ők birtokolják a települést. 1552-es keltezésű az az okirat, melyben összesen 5 portát említenek Györkefalván, de 1609-ben már csak pusztának írják. Az 1690-es úrbéri összeírás az Egerszeg és Lövő közti települések nagyfokú pusztulását rögzítette, melyben a már csak Györkefa néven említett településről a következőt jegyezték fel: „Puszta falu Leővő közelében, a Zala folyón innen.”26. Ha a régészeti eredményeket és az okleveles forrásokat összevetjük, akkor azt a megállapítást tehetjük, hogy a Zalacséb-Malom-tanya lelőhelyen feltárt késő középkori objektumok feltehetően a fentebb említett Györkefalva település 15. század második felének - 16. század első felének történetébe illeszthetőek. Az első ismert írott forrásokat megelőzően pedig létezett egy a 11. század második felére és a 12. század első felére keltezhető Árpád-kori megtelepülés is. 25 HOLUB 1933, Györkefára vonatkozó adatgyűjtés 26 ZMHL, Györkefára vonatkozó adatgyűjtés
