Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Gyimesi Endre: Németh József 80 éves
Németh József 80 éves 9 Az osztatlan falusi iskola 4. osztályának elvégzése után került így az egyik legjobb dunántúli iskolába, a szombathelyi premontrei gimnáziumba (Négy évig a premontrei Szent Norbert Gimnázium, majd utána, az államosítás miatt, négy évig a Nagy Lajos Gimnázium tanulója volt.) Hangyaszorgalommal dolgozta le összes kezdeti hátrányát, tudva, hogy jól kell teljesítenie a tandíjmentességhez, s apja további támogatásához. Kiváló tanulmányi eredményei hatására egyenes útja vezetett a budapesti tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakára. Sok minden érdekelte (csillagászat, francia, biológia - ez utóbbiból diákköri elnök is volt), végül Bokor László és Pongrácz István hatására döntött a magyar szak mellett. Bár 1952-ben a hajdan híres Eötvös Collegiumnak már csak emléke maradt, s a nagyhírű tanárok jó részét is szélnek eresztették, Németh József mégis megtalálta azokat a tanáregyéniségeket, akiktől sokat tanulhatott. Oktatói voltak: Klaniczay Tibor, Waldapfel József, Szauder József, szemináriumvezetője Király István, s járt Bóka László és Sőtér István előadásaira is. Nyelvészetet hallgatott Pais Dezsőtől és Bárczi Gézától. Batsányiról és Vörösmartyról írt tudományos pályamunkákat7. Elsőéves korától bekapcsolódott a Móricz, később a Vörösmarty kritikai kiadás előmunkálataiba8. Kettős célt ért el ezzel: megismerte és megszerette a tudományos munkát és cédulázásaiért pénzt is kapott, s így némileg az otthoniakat is tudta támogatni. Az utolsó két évben aztán népköztársasági ösztöndíjas volt, amivel jelentős pénzösszeg (800 Ft) járt. Úgy tűnt, sima útja vezet az akkoriban szerveződő televízióhoz, vagy az egyetem irodalomtörténeti tanszékére. Válogathatott volna az ajánlatok között, ha nem lett volna akkoriban egy olyan rendelkezés, hogy csak az kaphat pesti állást, akinek ott él a családja, s van főbérleti lakása. S mivel neki nem volt, hiába próbálkozott a felmentéssel egykori tanára, a miniszterhelyettes Sőtér István is, a rendelet erősebbnek bizonyult. Állás csak Zalában volt, így vonatra szállt, s megérkezett - életében először - Zalaegerszegre. Akkor még nem sejtette, hogy az átmenetinek gondolt zalai látogatásból olyan kötődés és szerelem lesz, amely máig is tart. ,, Előtted a küzdés, előtted a pálya, Az erőtlen csügged, az erős megállja...” (Arany János) A Zala Megyei Tanácson bánokszentgyörgyi állást ajánlottak, amelyet - mivel nem volt oda vonatközlekedés - nem fogadott el. Közben megürült egy hely a Jókai úti általános iskolában, ezt kapta meg. De mielőtt munkába állt volna, le kellett töltenie maradék katonai - tartalékos tisztképző - szolgálatát Baján. Októberben, a forradalom napjaiban, Budapestre vezényelték. Sok mindent tapasztalt, de tényleges harci helyzetbe nem keveredett. November 11-én ért haza, s rövidesen jelentkezett Zalaegerszegen. Itt a Jókai úti iskola helyett a Petőfi Sándor Általános Iskolába került, ahol egy tanévet töltött el (1956. december 1-től 1957. július 31-ig). Jól érezte magát, de mivel 1957 márciusától óraadóként tanított a Zrínyi Miklós Gimnáziumban is, engedett a csábításnak, s a következő tanévet már ott kezdte (1957. augusztus L - 1960. december 15.). Élete legszebb korszakaként emlékszik az itt töltött három évre9. Magánélete is révbe ért. Kolléganőjét vette feleségül. Két leányuk született: Mária (1960) és Andrea (1963). [Ma pedig roppant büszke négy unokájára: Leventére, Sebestyénre, Rebekára és Fábiánra.] 7 Részletesen: Turbuly: Id. mű 33.p. 8 Ld. nyilatkozatai: Turbuly: Id. mű 34.p. és Búza B. Id. mű 118-119.p. 9 Turbuly: Id. mű 35.p.
