Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Göncz László: „Álmaink álma Alsólendva és a Muraköz”. Mindszenty (Pehm) József erőfeszítései a Mura mente visszacsatolásáért
„Almaink álma Alsólendva és a Muraköz ” 55 kitelepített a magyar hatóság. Pehm József nyilván senki szenvedését nem kívánta akkor, amikor említett beszédét elmondta. Hasonló jellegű nyilatkozatból akkoriban természetesen nagyon sok volt, és indítékuk bizonyára a magyar nemzeti igazságtétel vágyához és támogatásához vezethető vissza. Ezzel együtt is ki kell hangsúlyozni, hogy politikai szempontból tévesek voltak az elhurcolásokra vonatkozó közvetlen vagy közvetett beszédek, és károsak a közösségre, családokra és ártatlan embereke vonatkozó elhurcolások. Másrészt mai szemszögből is széles látókörű törekvésnek minősíthető, hogy egy 1942 februárjában elfogadott közgyűlési határozatban - úgyszintén dr. Thassy Kristóffal együtt - Pehm József olyan indítvánnyal rukkolt elő, hogy a Muraközben szolgálatot teljesítő tisztviselőket arra kötelezzék, hogy az 1942. év végéig a „Muraköz nyelvét”, tehát a horvát nyelvet sajátítsák el. Továbbá azt is javasolta, hogy annak megvalósítása érdekében tanfolyamokat szervezzenek.29 Pehm József széleskörű tájékozottsága a Muraköz vonatkozásában sem kérdőjelezhető meg. Annak érdekében, hogy javaslatait minél tárgyilagosabban és tartalmi szempontból helytállóbban fogalmazza meg, mások véleményét is kikérte. Arra vonatkozóan érdekességként említem, hogy néhány esztendeje levélben megkeresett Boleratzky Lóránd, neves zalaegerszegi születésű jogász, aki „személyes” élményeiről számolt be Mindszentyvel kapcsolatosan. Két levélmásolatot is eljuttatott hozzám, amelyeket a korabeli apátplébános az ő édesapjának címzett, aki feltehetően a tanára volt. A levelekben a Muraközre vonatkozó információkat kért, ami említett tájékozódási törekvéseire utal. Utószó Összegzésképpen megállapítható, hogy a későbbi prímás, esztergomi érsek erősen a szívén viselte az I. világháború után Zala vármegyétől elszakított területek visszaszerzését, az említett vidékek teljes körű integrálódását a megye gazdasági-kulturális életébe és közigazgatásába. Ennek érdekében erélyes felszólalásai ismertek (főleg a Muraköz vonatkozásában), de mai mércével mérve kevésbé helyénvaló megnyilatkozásairól is említést kell tenni. Pehm (Mindszenty) József tevékenységét az 1941- ben bekövetkező terület-visszacsatolások tárgyában nyilvánosan is elismerték. Zalaegerszeg megyei jogú város képviselőtestülete 1941. május 25-ei üléséről a későbbi egyházfő szerepével kapcsolatosan a megyei napilap - egyebek mellett - a következőket közölte: „Sokat fáradozott az alispán a főispánnal együtt ez eredmény eléréséért, de kivette a munkából részét Pehm József pápai prelátus is, aki, mint névtelen harcos, minden erejével és igyekezetével munkálkodott Zala megye régi határainak visszaállításán. ” A képviselőtestület Pehm tevékenységéért nyilvánosan is kifejezte háláját.30 Úgyszintén megkérdőjelezhetetlen Mindszenty József egyértelmű és rendíthetetlen hazaszeretete. Nála a hazát a Kárpát-medence, azaz a történelmi Magyar Királyság képezi, amelynek - véleménye szerint - egyetlen négyzetméternyi területét sem lett volna szabad elveszíteni. Ragaszkodása „az ezer éves határokhoz” mai szemmel nézve ugyan irreálisnak minősíthető, azonban érzékenyen kell bánni az értékeléssel. Nem szabad a korabeli politikai miliőt és a mai távlatból történő vizsgálódást összekeverni, illetve csak annak alapján általánosítani. A történelmi hitelesség szempontjából az érdemeket, az adott korban kifejtett értékteremtő tevékenységet ugyanúgy meg kell említeni, mint az esetleges tévedéseket és a cselekvés pillanatában vagy utólag felismert hibákat. 29 ZML - Zala megye törvényhatósági közgyűlése 1942. február 12-i ülésének jegyzőkönyve, 677. 30 ZMÚ, 1941. augusztus 26., 1.
