Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)

Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Paksy Zoltán: Mindszenty József küzdelme a nyilasok ellen az 1930-as években

42 Paksy Zoltán böző nyilas pártok között, ez adta e politikai irányzat alapját. A közelgő választások komoly veszélyeket rejtettek. Ez ugyanis már titkos volt az egész országban, ami a nyilasoknak kedvezett, akik valamennyi zalai válasz­tókerületben állítottak jelöltet, sőt megyei listát is. Az a veszély fenyegetett, hogy elhozzák a megyeszékhely mandátumát is, ahol ismét a megyei vezető, Eitner Sándor indult. Különösen abban az esetben volt esélye, ha ellentábora ismét két jelölt között oszlik meg, egy kormánypárti és egy keresztényszocialista között. Ek­kor azonban Mindszenty elérte azt, hogy a zalaegersze­gi választókerületben a két párt közös jelöltet indítson, ráadásul egy keresztényszocialista földbirtokos szemé­lyében. A régi zalai nemesi családból származó Thassy Kristóf programjában a Mindszenty által meghirdetett elveket hangsúlyozta választási beszédeiben: „A ma­gyar ember csak háromféle keresztet ismer: Krisztus keresztjét, amely megváltott bennünket, a kettőskeresz­tet, amely a magyarság múltját és jövőjét jelenti, meg a búzakeresztet, amelyek kenyeret adnak nekünk. Holmi bunkós, hegyes, nyilas és különböző tekervényekben végződő keresztet nem ismerünk! ”2i Visszafogott hangvételű programjában egyébként a szociális intézkedésekre helyezte a hangsúlyt, említet­te a progresszív adózás bevezetését, az árak és bérek szabályozását, gazdaadósságok rendezését, munkaal­kalmak teremtését, gondoskodást a nagycsaládosok­ról, lakásépítési akciót. Előadásaiban külpolitikáról, valamint egyéb politikai tárgyú témákról gyakorlatilag egyáltalán nem beszélt. Nem ment bele a nyilasokkal szembeni kortescsatába sem. Ugyanakkor Thassy a kampányban szinte teljes egészében kerülte a zsidókér­dést is, annak ellenére, hogy ez akkor már a kormány­zati politika szintjére emelkedett. (A parlament 1939 májusában mondta ki az első „zsidótörvény”-t, illetve maga a választójogi törvény is tartalmazott ilyen kité­teleket.) Ennek ellenére a jelöltek egyetlen problémára sem kínálták fel ezt megoldásként, kerülték a kérdés felvetését. Ez azért is meglepő, hiszen ellenfelüknek, a szélsőjobboldali pártnak ideológiájában ez a kérdés központi szerepet kapott. Kínálkozott volna a lehe­tőség, hogy ezt a témát felvetve „kifogják a szelet” a konkurens párt vitorlájából, vagy éljenek vele akár kampányfogásként is, ha az ilyen sikert hozhat, mint a nyilasoknak. Az Egyesült Kereszténypárt jelöltjével szemben a nyilasok gyűléseit és kampányrendezvényeit a szoká­sos szélsőséges hangvétel és tematika jellemezte, fő­ként a zsidókérdésben fogalmaztak és cselekedtek út- széli stílusban. Kampánymódszereikről is szemlélete­sen tudósít a sajtó: ,,Korteseik éjszaka élénkülnek meg legjobban. Házról-házra járva éjnek idején igyekeznek szavazatokat gyűjteni. Becsületszavas, vérszerződéses nyilatkozatokat csikarnak ki az álmából felriasztott választópolgártól. ”25 26 Ezek a becsületszavas kötelezett­ségek nyilván a választáson leadandó voksra vonat­kozhattak. Kortesbeszédeik egyik fő fegyvere a német állapotokkal való dicsekvés volt, azon belül azoknak a magyar vendégmunkások helyzetére hivatkoztak, akik Németországban vagy Ausztriában dolgoztak. Az ő fi­zetésük, amely messze meghaladta a magyar átlagot, önmagáért beszélt. Ennek híre természetesen hamar el­terjedt, a nyilasok mindezt a nemzeti szocialista ideo­lógia által felépített német állam és társadalom sikeré­nek könyvelték el. „Nem hagyható azonban figyelmen kívül a nyilaspárt agitációja a mezőgazdasági munkás­ság körében. A németországi munkaalkalmat úgy állí­tották be, mint a nyilaspárt vívmányát, sőt azt hirdetik, hogy a munkásságnak a pártba való belépése esetén biztosítják a Németországban való alkalmazást. Ennek a híresztelésnek sokan hitelt adtak, a tagdíjat is lefi­zették. ” - írta a zalai főispán bizalmas jelentésében.27 ígéreteikben ismételten központi szerepet kapott a föld­osztás gondolata, emellett nagymértékű adócsökken­tést és munkaalkalmak biztosítását fogalmazták meg. Beszédeikben hevesen támadták a kormánypártot, az utóbbi évek kül- és belpolitikai eredményeit egyértel­műen annak tudták be, hogy a kormány „átvette” a nyi­lasok programját. így értelmezték a Felvidék vissza­szerzésének kérdését és a kormányzat által az utóbbi években hozott belpolitikai szociális intézkedéseket is. A megye választási eredményei igazolták a helyi körülményeket reálisan felmérő, s a nyilasok előretöré­sét megjósoló véleményeket, hiszen országosan a nyi­lasok nagy sikert értek el, és Zalában is a legrosszabb eredményük az lett, amikor a szavazatoknak „csak” egyharmadát szerezték meg. A zalaegerszegi összefo­gásnak azonban meglett az eredménye, a mandátumot Thassy szerezte meg. 25 Zalamegyei Újság, 1939. május 16. 26 Uo. 1939. május 25. 27 MNL ZMLIV. 401. b. 25/1938.

Next

/
Oldalképek
Tartalom