Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Paksy Zoltán: Mindszenty József küzdelme a nyilasok ellen az 1930-as években
42 Paksy Zoltán böző nyilas pártok között, ez adta e politikai irányzat alapját. A közelgő választások komoly veszélyeket rejtettek. Ez ugyanis már titkos volt az egész országban, ami a nyilasoknak kedvezett, akik valamennyi zalai választókerületben állítottak jelöltet, sőt megyei listát is. Az a veszély fenyegetett, hogy elhozzák a megyeszékhely mandátumát is, ahol ismét a megyei vezető, Eitner Sándor indult. Különösen abban az esetben volt esélye, ha ellentábora ismét két jelölt között oszlik meg, egy kormánypárti és egy keresztényszocialista között. Ekkor azonban Mindszenty elérte azt, hogy a zalaegerszegi választókerületben a két párt közös jelöltet indítson, ráadásul egy keresztényszocialista földbirtokos személyében. A régi zalai nemesi családból származó Thassy Kristóf programjában a Mindszenty által meghirdetett elveket hangsúlyozta választási beszédeiben: „A magyar ember csak háromféle keresztet ismer: Krisztus keresztjét, amely megváltott bennünket, a kettőskeresztet, amely a magyarság múltját és jövőjét jelenti, meg a búzakeresztet, amelyek kenyeret adnak nekünk. Holmi bunkós, hegyes, nyilas és különböző tekervényekben végződő keresztet nem ismerünk! ”2i Visszafogott hangvételű programjában egyébként a szociális intézkedésekre helyezte a hangsúlyt, említette a progresszív adózás bevezetését, az árak és bérek szabályozását, gazdaadósságok rendezését, munkaalkalmak teremtését, gondoskodást a nagycsaládosokról, lakásépítési akciót. Előadásaiban külpolitikáról, valamint egyéb politikai tárgyú témákról gyakorlatilag egyáltalán nem beszélt. Nem ment bele a nyilasokkal szembeni kortescsatába sem. Ugyanakkor Thassy a kampányban szinte teljes egészében kerülte a zsidókérdést is, annak ellenére, hogy ez akkor már a kormányzati politika szintjére emelkedett. (A parlament 1939 májusában mondta ki az első „zsidótörvény”-t, illetve maga a választójogi törvény is tartalmazott ilyen kitételeket.) Ennek ellenére a jelöltek egyetlen problémára sem kínálták fel ezt megoldásként, kerülték a kérdés felvetését. Ez azért is meglepő, hiszen ellenfelüknek, a szélsőjobboldali pártnak ideológiájában ez a kérdés központi szerepet kapott. Kínálkozott volna a lehetőség, hogy ezt a témát felvetve „kifogják a szelet” a konkurens párt vitorlájából, vagy éljenek vele akár kampányfogásként is, ha az ilyen sikert hozhat, mint a nyilasoknak. Az Egyesült Kereszténypárt jelöltjével szemben a nyilasok gyűléseit és kampányrendezvényeit a szokásos szélsőséges hangvétel és tematika jellemezte, főként a zsidókérdésben fogalmaztak és cselekedtek út- széli stílusban. Kampánymódszereikről is szemléletesen tudósít a sajtó: ,,Korteseik éjszaka élénkülnek meg legjobban. Házról-házra járva éjnek idején igyekeznek szavazatokat gyűjteni. Becsületszavas, vérszerződéses nyilatkozatokat csikarnak ki az álmából felriasztott választópolgártól. ”25 26 Ezek a becsületszavas kötelezettségek nyilván a választáson leadandó voksra vonatkozhattak. Kortesbeszédeik egyik fő fegyvere a német állapotokkal való dicsekvés volt, azon belül azoknak a magyar vendégmunkások helyzetére hivatkoztak, akik Németországban vagy Ausztriában dolgoztak. Az ő fizetésük, amely messze meghaladta a magyar átlagot, önmagáért beszélt. Ennek híre természetesen hamar elterjedt, a nyilasok mindezt a nemzeti szocialista ideológia által felépített német állam és társadalom sikerének könyvelték el. „Nem hagyható azonban figyelmen kívül a nyilaspárt agitációja a mezőgazdasági munkásság körében. A németországi munkaalkalmat úgy állították be, mint a nyilaspárt vívmányát, sőt azt hirdetik, hogy a munkásságnak a pártba való belépése esetén biztosítják a Németországban való alkalmazást. Ennek a híresztelésnek sokan hitelt adtak, a tagdíjat is lefizették. ” - írta a zalai főispán bizalmas jelentésében.27 ígéreteikben ismételten központi szerepet kapott a földosztás gondolata, emellett nagymértékű adócsökkentést és munkaalkalmak biztosítását fogalmazták meg. Beszédeikben hevesen támadták a kormánypártot, az utóbbi évek kül- és belpolitikai eredményeit egyértelműen annak tudták be, hogy a kormány „átvette” a nyilasok programját. így értelmezték a Felvidék visszaszerzésének kérdését és a kormányzat által az utóbbi években hozott belpolitikai szociális intézkedéseket is. A megye választási eredményei igazolták a helyi körülményeket reálisan felmérő, s a nyilasok előretörését megjósoló véleményeket, hiszen országosan a nyilasok nagy sikert értek el, és Zalában is a legrosszabb eredményük az lett, amikor a szavazatoknak „csak” egyharmadát szerezték meg. A zalaegerszegi összefogásnak azonban meglett az eredménye, a mandátumot Thassy szerezte meg. 25 Zalamegyei Újság, 1939. május 16. 26 Uo. 1939. május 25. 27 MNL ZMLIV. 401. b. 25/1938.
