Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: A pályakezdés. Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezéséig
32 Balogh Margit programja állt Pehmhez a legközelebb.122 Az 1920. január 25-26-ai nemzetgyűlési választásokon a zalaegerszegi választókerületben fölényesen győzött is a KNEP jelöltje, a legitimista Szmrecsányi György földbirtokos. Amikor a KNEP-ből 1920 áprilisában kilépett Friedrich, és újólag létrehozta az ellenzéki Keresztény Nemzeti Pártot, Pehm átigazolt a legitimista programot hirdető politikushoz. Amikor a katolikus egység időszerű feladatainak megtárgyalására Mikes püspök 1921 végén bizalmas értekezletre hívja, akkor Pehm - Ernszt Sándor pre- látusra, a Katolikus Népszövetség vezérigazgatójára hivatkozva - azt javasolta, hogy ne kezdjék el a Katolikus Népszövetség helyi szervezését, mert a téli időszak nem alkalmas rá.123 Ebben nyilván tévedett, hiszen a mezőgazdasági munkák ekkor szünetelnek, és a vidéki ember éppen hogy télen érkezik bármi mással érdemben foglalkozni. A javaslat inkább fékezési kísérletnek és Ernszt véleményének szimpla továbbításának tűnik. A legitimista püspök és köre sietne, mert a nemzetgyűlés mandátuma februárban lejár, közelegnek a választások, Ernszt Sándor viszont nem ultralegitimista és - legalábbis ez sejthető - inkább Bethlen István embere, tehát neki nem érdeke a sietség. Pehm József az 1922. május-júniusi nemzetgyűlési választásokon is Friedrich zalaegerszegi megválasztása mellett exponálta magát. Olyannyira észrevehetően, hogy ezt a főispán is megemlítette a belügyminiszterhez írt jelentésében: Böröndy János „az itteni Friedrich-párt elnökének, Pehm József zalaegerszegi esperes-plébánosnak a legmeghittebb bizalmasa. A helybeli hitelszövetkezetben, ahol Pehm József esperes-plébános az elnök, Böröndy János a pénztárnok és a hitelszövetkezet összes tagjait Pehm József Friedrich táborába igyekszik terelni.”124 Friedrich István képviselőjelölt 1922. március 25-én tartotta új ellenzéki pártjának, a Keresztény Földmíves- és Polgári Párt (a Keresztény Nemzeti Párt utódjának) zalaegerszegi zászlóbontó gyűlését. A program újdonságot nem tartalmazott, az határozott legitimista, de nem újabb puccstól remélte a király visszatértét. Pehm József megnyitó beszédében Friedrich fellépését „a tavasz ébredéséhez” hasonlította, méltatta a jelöltet és bírálta a riválisokat (akik közül az egyik az a Briglevics Károly volt a kisgazdapárti Drózdy-Rassay-csoport részéről, aki Pehmet 1919- ben rendőri felügyelet alá helyezte). „Én úgy ismerem a zalai népet, hogy tiszta búzát vet, de a vetés előtt ki kell válogatni a konkolyt [...] Friedrich István fogja a zászlót tartani, ezt a kezet láttuk már 3 évvel ezelőtt is. ”125 A kormánypárti sajtó viszont alig győzte ennek a három évnek a másik oldalát is feltárni a helyiek előtt: Friedrich kétszer is cserbenhagyta Károlyt, először a Károlyi-kormányban vállalt államtitkári poszttal, másodjára a József főherceg támogatásával elnyert, kérészéletű miniszterelnökséggel. Volt is valami a „politikai kalandor” állításban: Friedrich hírbe került Tisza István meggyilkolásakor (1918), a két háború között nemzetgyűlési képviselő, mígnem élete alkonyán a Grősz-perben (1951) tizenöt év börtönre ítélt „összeesküvő” lett. Bár az előzetes jelzések bizakodásra adtak okot, mégsem nyert a zalaegerszegi választókerületben, sőt a másik vidéki kerületben, Hajdúböszörményben is vereséget szenvedett, és csak a párt fővárosi listájáról került be a nemzetgyűlésbe. A zalaegerszegi győztes végül nem Pehm favoritja, hanem a pártonkívüli, de kormánypárti programmal indult, elvi legitimista Farkas Tibor lett. A legitimizmus politikai ereje már IV. Károly sikertelen visszatérési kísérletei után meggyengült, 1922. április 1-jén bekövetkezett halálával pedig végérvényesen léket kapott. Pehm maga is sokat vívódott, hogyan tovább, hiszen a király halálával a megkoronázottság tényének erkölcsi értéke a múlté lett. „Aggódtam, hogy a pragmatica sanctióhoz [való] ragaszkodás a francia royalizmus útvesztőjébe visz bennünket” - írta évekkel később,126 utalva a Napóleon utáni évtizedekre, amikor a királyság restaurálása 1830-ban újabb forradalomhoz vezetett. Az elhunyt ex-uralkodó, IV. Károly kiskamasz fiát, Ottó királyfit nehezen lehetett beállítani a nemzet egységét megtestesítő alkotmányos uralkodónak. Megkopott az 1916-os koronázás emléke, amikor aranysujtásos fehér magyar selyemruhában, hermelinprémes mentében és kócsagtollas aranykalpagban a fején, kisfiúi bájjal belopta magát a magyar társadalom szívébe. 122 A keresztény párt eredete 1895-re nyúlik vissza, amikor a 19. század végi liberális egyházpolitikai törvények elfogadását ellenző, főként katolikus nagybirtokosok és papok gróf Zichy Nándor, a katolikus megújulás élharcosának vezérletével, keresztényszocialista programmal létrehozták a Katolikus Néppártot. S mivel idővel a párt egyre inkább konzervatív irányba tolódott, háttérbe szorítva programja szociális oldalát, a századelőn megjelent a keresztényszocialista mozgalom, amelyből kinőtt az Országos Keresztényszocialista Párt. A politikai katolicizmus e két ága az évek-évtizedek alatt hol fuzionált, hol szétvált. 123 SzELAC 5693/1921. Jegyzőkönyv az 1921. december 1-jén tartott papi értekezletről. 124 MNL ZML IV. 401. c. Zala vármegye főispánjának elnöki iratai, 44/1922. Kolbenschlag Béla főispán jelentése Klebelsberg Kuno belügyminiszterhez. Zalaegerszeg, 1922. április 2. Közli PAKSY 2006a, 289-291: 290. 125 „Az ellenzék zászlóbontása”. Zalavármegye, 1922. március 27. 3. old. I. évf. 5. sz. Rendkívüli kiadás. 126 MAL 50. doboz. Mindszenty József: Egy különös sorsú nemzet. XII. fejezet, „Álláspontom a Habsburg-kérdésben.” Gépelt kézirat.
