Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: A pályakezdés. Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezéséig
A pályakezdés 31 gorú, szinte patriarkális rend uralkodott. Mindenhez a „nagy főnök” engedélye kellett.115 Káplánjai anyagi dotációja igen szerény volt, ellátásuk még annál is visszafogottabb. Ugyanakkor fegyelmet, rendet és kötelességet tanultak. „A pontosságot megkövetelte tőlük minden tekintetben. Azt a káplánt, aki véletlenül a kora reggeli órákban valami oknál fogva megkésett és nem jelent meg pontosan a sekrestyében, hogy gyóntatószékét az ő jelenlétében elfoglalhassa, felrendelte a délelőtti órákban az irodájába és bizony erősen megdorgálta.”116 „Készületlenül nem mehetett fel senki a szószékre. Mert ha nem ő misézett, a többi misékre is betekintett és szinte észrevétlenül ellenőrizte a szentbeszédet. Nagy gondot fordított arra, hogy a szentbeszédek nívósak legyenek.”117 „A hozzá beosztott káplánok nem szerettek szigorúsága miatt Zalaegerszegen lenni, mert mint mondogatták, nincsen semmi szabadidejük, az apát úr mindig talál valami elfoglaltságot az ő részükre is. [...] amelyik káplán Zalaegerszegen »Zalaegerszeg püspökénél« - ahogyan az egész megyében az emberek maguk között Mindszenty Józsefet hívták - legalább egy évet eltöltött, megyéspüspökük minden esetben komolyabb beosztást adott részükre, mert a Mindszenty-tanítás, a Mindszenty-fegyelem biztosíték volt magasabb fokú iskolánál hittanári vagy üresedésben lévő plébánosi állás betöltésére.”118 Pehm József idejében Zalagerszeg annyit fejlődött, mintha püspöki székhely lett volna. A közéleti tevékenység kezdetei A zalaegerszegi plébános a legtöbb állami adót fizető helybéli polgárok egyikeként (1924-ben kilenc- venkilencedik volt 1165 aranykorona adóval)119 hivatalból tagja lett mind a városi képviselő-testületnek, mind a vármegyei közgyűlésnek, amely gyakorlatilag a vármegye településeinek felettes hatóságaként működött. Gyorsan ott találjuk a helyi politikai elit legbefolyásosabb személyiségei között, egyike annak a konzervatív csoportnak, amelynek tagjai a forradalmak alatti szerepükkel komoly erkölcsi tőkét vívtak ki maguknak, és egyszerre képviselték a királyság eszméjét és a keresztényszocializmust. Számos előterjesztés, hozzászólás fűződik Pehm József nevéhez, tagja volt különböző bizottságoknak, és többször szerepelt ünnepi rendezvények szónokaként. Az 1930- as évekre személyes képességei révén a vármegyei közgyűlés egyik legtekintélyesebb tagjává vált.120 A városvezetéssel általában jól együttműködött a köz érdekében, ott bábáskodott a városi közmunkák megszervezésénél, máskor ő kapott komoly anyagi segítséget, például ingyen területadománnyal, az orgonajavításának vagy a plébániaiak tatarozási költségeinek átvállalásával. Amikor úgy vélte, hogy a katolikus érdekek csorbulnak, minden követ képes volt megmozgatni. Vitái legtöbbször anyagi természetűek voltak, s általában a pénzügyi lehetőségek korlátozottságából eredtek. A vármegyén túlnyúló országos szerepléshez Pehm még fiatal. Egyébként akkoriban a katolikus papok politikai szereplése Magyarországon bevett, Ausztriában és Németországban elfogadott, míg Franciaországban vagy Olaszországban szinte ismeretlen volt. A legtöbb országban állami törvény vagy Szentszékkel kötött konkordátum tiltotta a papság párt- politikai szerepvállalását. Magyarországon nemcsak hagyományosan a főrendi- vagy felsőházban, hanem az első nemzetgyűlésben is többen a papi hivatás mellett vállaltak képviselőséget, gondoljunk csak Prohászka Ottokárra, Giesswein Sándorra, Ernst Sándorra, Vass Józsefre, Griger Miklósra, Reibel Mihályra, Bozsik Pálra, Turchányi Egonra vagy Csík Józsefre. Pehm is természetesnek tekintette, hogy papok hivatásos politikusi szerepet vállaljanak, de ő maga soha nem indult parlamenti képviselőségért. Már láthattuk az ellenzéki keresztényszociális-kis- gazda pártszövetség vármegyei szervezője szerepében 1919-ben. Neki is érdemi szerepe volt abban, hogy Zala vármegye meghatározó politikai irányzata az egész Horthy-korszakban a legitimista katoli- kus-kereszténypártiság lett.121 Nem mondhatni, hogy hosszan úszott volna valamelyik politikai párttal, inkább a választási időszakokban állt oda az igazi keresztény, nemzeti értékeket és a legitimizmust szerinte leghitelesebben képviselő párt, vagy még inkább képviselőjelölt mellé. Kétségtelenül a helyi körülmények is befolyásolták a választásokon leadott voksát. 1919-20-ban a Friedrich István elnöklete alatt létrejött, Csernoch János hercegprímás támogatását is élvező Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) 115 ISPÁNKI 1995,32. 116 SzEK, ős. XXVIII/alsó II. Emlékezések: Arany Károly volt zalaegerszegi nyomdavezető visszaemlékezése, XLV. old. 117 SzEK, ős. XXVIII/alsó II. Emlékezések: Fonyadt Antal rumi plébános visszaemlékezése. Hely és keltezés nélkül. 118 SzEK, ős. XXVIII/alsó II. Emlékezések: Arany Károly volt zalaegerszegi nyomdavezető visszaemlékezése, XLV. old. 119 „Közszemlén a megyei virilisek névjegyzéke.” Zalavármegye, III. évf. 125. sz. 1924. október 6. Címlap. 120 PAKSY 2006b, 169- 194.; PAKSY 2011, 48. 121 Az 1920-as, 1922-es, 1926-os és 1931-es választások elemzését lásd PAKSY 2006a, 31-89.
