Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Bilkei Irén: Egy hivatalvállaló köznemes família a későközépkori Zalában, a Háshágyiak
Egy hivatalvállaló középnemes família a későközépkori Zalában, a Háshágyiak 141 Egy, már Dénes halála után keletkezett oklevélben, 1544-ben Henyei Bálint panaszolta be Dénest, mondván, hogy ő Kanizsai Dorottyától, úrnőjétől nagy értékű ezüst holmikat kapott, (ez mindenképpen 1531 előtt történt) amelyeket Háshágyi Dénesnek, az úrnő másik szervitorának őrizetére bízott, de az nem adta neki vissza, ezért a panaszos most Dénes feleségétől és fiaitól követeli az ezüstöket.68 Ez azt bizonyítja, hogy Dénes a Kanizsai család más tagjait is szolgálta. Nádasdy Tamás már a Kanizsai Orsolyával kötött házasság előtt megkaphatta a főúri család familiárisait is. Valószínű, hogy a hűséges Kanizsai-familiárisnak szerepe lehetett a házasság létrehozásában is. Az új dominus, Dénes hozzá intézett levelei tanúsága szerint, szívesen vette a tapasztalt szervitor tanácsait, például 1532-ben és 1534-ben a további szolgálattevők kiválasztása ügyében.69 Dénes haláláig (valószínűleg 1536-ig) Tamás úr szolgálatában maradt, aki 1534-ben 400 forint fizetéssel jutalmazta szervitorát.70 Testvéreiről a Mohács utáni években már nincs adat, de Dénes az 1530-as években tovább gyarapította a család vagyonát. 1530-ban egy hiteleshelyi oklevél adatai szerint kehidai birtoka mellett, a Zala folyón új malmot akart építtetni, de ezt az örményesi pálos szerzetesek megakadályozták.71 1535-ben Gersei Pethő Ferenc egy, a Vas megyei Kovácsi nevű birtokát engedte át neki és feleségének, Kerecsenyi Katalinnak, annak a 100 forint kölcsönnek a fejében, amit ő nem tudott időben visszafizetni.72 A tekintélyes és jómódú köznemest a zalai nemesség kétszer választotta meg országgyűlési követnek: 1527- ben Szapolyai János budai országgyűlésén, majd 1532- ben a kenesei „királytalan” országgyűlésen képviselte a megyét.73 Dénes felesége egy másik tehetős zalai köznemesi családból származó, Kányaföldi Kerecsenyi Katalin volt, aki gyakori szereplője volt a korszak hiteleshelyi okleveleinek. Katalin asszony testvére: Pál a kettős királyválasztás anarchiájában Szapolyai János király hiveként Ferdinánd-pártiak fogságába került, kiváltására Háshágyi Dénes kölcsönzött pénzt sógora családjának, akik cserébe birtokaik egy részét elzálogosították neki.74 1536-ban meghalt Dénes, özvegye és fiai egy hiteleshelyi oklevél tanúsága szerint kérték a beiktatást erre hivatkozva Kányafölde castruma, Kerettye, Szentadorján, Máróc, Gutorfölde, Barlahida, Szompács, Várfölde birtokokba, de ennek többen ellentmondtak.75 A Háshágyiak és Kerecsenyiek közötti viszályok még évekig tartottak. 1547-ben Kerecsenyi Pál gyermekei panaszolták be nővérüket: Katalint és fiait, hogy az apjuk kiváltására zálogba lekötött birtokok mellett a szintén elzálogosított családi ezüstöt a Háshágyiak nem akarják visszaváltani.76 Mind az özvegy Katalin asz- szony és gyermekeik: Gábor, Ferenc, Balázs, Imre és Anna a megye jómódú birtokosai voltak, akik a kor szokásai szerint sokszor keveredtek konfliktusba a többi birtokossal. 1538-ban Katalin asszony a Nádas- dyaktól zálogba vette az egervári várat, de rossz gazdaként bánt vele, Gábor fia gyakorlatilag kifosztotta a várat, a mellette levő kolostor ferences szerzeteseit elzavarta, végül Nádasdy Ferencnek, Tamás úr apjának kellett rendet csinálni.77 1539-ben a család tagjai zálogjogon söjtöri birtokrészeket birtokoltak a Hahóti családtól, amiket a zálog kifizetése ellenére sem akartak nekik visszaadni.78 A Nádasdy Tamás szervitori körébe tartozó Háshágyiak gyakran kerültek konfliktusba a Zala megye főispáni tisztét viselő Alsólendvai Bánffy testvérekkel, illetve az ő szervitoraikkal. 1541-ben például, amikor megyegyűlés volt Kehidán, a főispánok feldúlták az özvegy ottani birtokát és nemesi kúriáját.79 Ennek a nemesi kúriának az építése valószínűleg Déneshez köthető.80 A nemesi udvarházat a 16. század közepén a török támadások miatt erőddé alakították.81 A hatalmaskodásokban egyébként a Háshágyiak sem maradtak adósok: ugyanebben az évben Ferenc, zalavári szervitoraival Bánffy László szentgyörgyi birtokairól rabolt el állatokat és házi felszerelést, “BILKEI 2002, 69. nr. 310. 69 KOMORÓCZY 1932, 29. és 31. 70 Uo. 37. 71 BILKEI 1999, 49-50. nr. 65. 72 BILKEI 1999, 68-69. nr. 105. 73 BILKEI 2011/5, 1167. 142. jz. ill. 1153. 37. jz. 74 KOSUTÁNY 1882, 461^164. 75 BILKEI 1999, 81-82. nr. 134-135. 76 BILKEI 2008, 69. nr. 464. 77 BESSENYEI 2005, 14. 78 BILKEI 1999, 95. nr. 161. 79 BILKEI 2002, 39. nr. 240. 80 KOPPÁNY 1987, 225. 81 Kehida 2001,38^12.
