Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Megyeri Anna: „…maradandó öröm emlék…”. Mindszenty (Pehm) József építkezései Zalaegerszegen
Mindszenty (Pehtn Józsefi építkezései Zalaegerszegen 79 A IV. Károly király emléktemplom és ferences kolostor Már István Vilmos püspök is látta hiányát, tervezte is egy második zalaegerszegi templom építését. Mégis az apátplébános kezdeményezte, hogy Óla városrészben épüljön fel az új templom a hozzá csatlakozó kolostorral. Indoklásának egyik fő szempontja, hogy a régi templom csak háromezer hívő befogadására alkalmas, a városban pedig tizenegyezer hívő él. Bár ekkorra Egerszeg anyagi tartalékai kimerülőben voltak, a képviselőtestület mégis megszavazta az építkezés megkezdését. 1925-ben tárgyalt arról a hitközség testületé, hogy a „Tüttössy” Mária kápolnát15 megszűnteti, mert kicsi, istentisztelet szolgáltatására alkalmatlan, a posta is elköltözött az épületből, csak a rendőrség maradt ott. A hitközség a kápolnát 1924. február 24-én kelt határozatában a második templom fundamentumáért cserébe már fel is ajánlotta a városnak.16 Ekkor határoztak arról is, hogy felkérik a várost: intézkedjenek a „Sörház”17 kiürítéséről, mert a második templom építkezését még ez évben megkezdik. Pehm József beszámolt róla, hogy korábban volt némi vitája az építést illetően az „Assisi Szent Ferencz rendű” szerzetesekkel, de Budapesten a Rendi Kormány Tanács gyűlésén megállapodásra jutott. Az akkori terveket így mutatta be: a második templom 2500 hívő befogadására épül 5 oltárral — Jézus Szentséges Szíve, Szűz Anya, Szent József, Assisi Szent Ferencz és Páduai Szent Antal tiszteletére. A templomban villanyvilágítás lesz, a tornyában két harang, a kórusban harmonium szolgáltatja a templomi zenét. A sekrestye bútorzatát a hitközség adja. A rend csak egy pap szükségleteit szolgáló papi és egyházi ruhát igényel. Ez a kérdés „úgy nyer megoldást”, hogy a megszüntetendő „Tüttössy” Mária kápolna teljes felszerelését átadják a rendnek. „A zárda 3 páterre és 2 fráterre épül, 8, 15-18 méteres szobával és megfelelő mellékhelyiségekkel a templommal szoros kapcsolatban. A zárda belső berendezését a hitközség adja.” A zárda fenntartásához 1926-tól kezdve (5 esztendeig) a hitközség évente 8 öl fával, 10 q búzával, ugyanannyi rozzsal, 6 év múltával 8 q búzával és ugyanannyi rozzsal járul hozzá. A templom alapkő letételét 1925 májusában tervezte megtartani, a szerzetesek 1926. október hó 4-én már itt is lehetnek. Kezdetben csak lelkipásztorkodással foglalkoznak, később hitoktatást is végeznek - hangzott a részletes előterjesztés. Czobor Mátyás polgármester hozzászólásában üdvözölte az apát-elnök urat, Pehm József válaszában a hívők áldozatkészségét kérte: „Ha Önök úgymond többek között, - az apostoli ihlettel a templom és a zárda ügyében agitálnak, akkor nekem 50 apostolom van, akik kell hogy legyőzzék a kétkedőket: úgy állni fog a 2dik templom és a szerzetesi zárda, a melyre nem énnekem: hanem Önöknek Uraim! És az Önök gyermekeinek van szüksége. ”18 A templomépítési pályázatra 55 pályaterv érkezett be. A zsűri tagjai dr. Rogács Ferenc kanonok elnöklete alatt Láczay Fritz Oszkár,19 Lechner Loránd,20 Pehm József, Czobor Mátyás polgármester, Wassermann Frigyes városi főmérnök és Marton Boldizsár21 tanár voltak. Az 1925. május 7-én tartott templomépítő bizottsági ülésen a tervek elfogadásáról tárgyaltak, a terveket bíráló mérnökök tiszteletdíjáról, valamint arról, hogy az értékes terveket tűzkár ellen is biztosítani kell. Az első díjat Kotsis Iván, a másodikat Schulek János, a harmadik díjat Boskó Géza és Valéhr Jenő nyerte el. Úgy döntöttek, hogy megvásárolnak egy negyedik müvet is, Arkay Aladár „Magyar román” jeligével érkezett tervét 300 aranykoronáért. Felkérték Moldoványi Béla, Wassermann Frigyes és Stefán József urakat, hogy végezzenek számításokat arra nézve, hogy a négy terv közül melyik elfogadható. Felszólították őket, hogy a terveken csak olyan változtatásokat kérjenek, amely nem megy a művészi kivitel rovására. A templom terveit kölcsönkérte Láczay Fritz Oszkár, hogy bemutassa azokat Budapesten, a Magyar Mérnök és Építész Egyletben. A megrendelők azonban úgy döntöttek, hogy addig nem kölcsönzik a terveket, amíg az Országos Falu Szövetség zalaegerszegi kiállításán be nem mutatják, sőt szeretnék azokat „örök 15 A kápolna a valamikori ispita, illetve aggápolda épületében volt, Tüttössy városbíró és a céhek adományaiból tartották fenn, 1848-tól három szobában kórház is működött az épületben. Ma banképület, címe Ispotály köz 2. 16 SZEL 296/1925 17 A funkcióját vesztett sörház ósdi épület volt, a mellette lévő területet a huszárok lovaglótérként használták. A hitközség már 1923-ban megvásárolta a fedett lovarda anyagát, majd a város átadta a lovarda, a sörház és a mellette lévő huszárok gyakorlóterének területét, így a mintegy 5400 négyszögöles területen kezdődhetett meg az építkezés. A bontott anyagokat is felhasználták a templom építéséhez. Zalamegyei Újság (tovább: ZMU) 1927. szeptember 25. 18 SZEL 1331/1925 19 Láczay Fritz Oszkár (1878-1958), építészmérnök, a Műemlékek Országos Bizottságának tagja, az Országház műszaki főigazgatója 20 Kismarty Lechner Loránd (1883-1963) építészmérnök, a Műegyetem ókori építészeti tanszékének tanára 21 ZMU 1927. szeptember 25.10. Marton Boldizsár (1887-1966) a zalaegerszegi gimnázium tanára volt 1914—1925 között, 1925-ben belépett a Sarutlan Kármelita rendbe, 1930-ban pappá szentelték.
