Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Megyeri Anna: „…maradandó öröm emlék…”. Mindszenty (Pehm) József építkezései Zalaegerszegen
84 Megyeri Anna A zárda alapkőletételi ünnepségére 1928. június 17- én került sor, ahol jelen volt gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, Kornis Gyula államtitkár, a megye képviseletében Gyömörey György főispán és Bődy Zoltán alispán, a város és a megye országgyűlési képviselői: Kray István és Csák Károly, Héjj Imre és Czobor Mátyás polgármester, a rendet képvelő Ratkovszky Pál és Mahl Auguszta főnöknő. Az épületet a Notre Dame kanonokrend nővérei a rend egész magyarországi vagyonának feláldozásával, a magyar királyi kormány hathatós támogatásával hozták létre, ami a kápolnán és a rendi házon kívül magában foglalta a leányelemi- és polgári iskolákat, a tanítóképző intézetet, a továbbképző női tanfolyamok számára szükséges épületeket. Ehhez tartozott még Farkas Dávid és neje50 nevelési célokra adományozott, a Páterdombon lévő alapítványi birtokának örökös használata. A vállalkozási szerződést Törökbálinton a Notre Dame rend részéről Mahl Auguszta rendfőnöknő és Ratkovszky Pál igazgató, Czobor Mátyás polgármester, és a kivitelezést végző Müller István és Müller Dénes zalaegerszegi vállalkozók 1928. augusztus 3-án írták alá. A zárda építése Riesz Sándor, Csáky megbízott építészének vezetésével zajlott. 1928 karácsonyára már elkészült a falazás. A főnöknő 1928. december 19-én írott kérelmére Mikes János püspök 1928. december 19-én írott válaszában megadta a római katolikus tanítónőképző intézet felállításához főpásztori jóváhagyását, s kérelmezte a vallás- és közoktatási minisztertől a nyilvánossági jogot. Igazgatóvá Ratkovszky Pált, szatmári kanonokot, nyugalmazott tankerületi főigazgatót nevezte ki, megbízva a szervezés munkájával.51 A munkák megkezdésekor csak az építési költség fele állt rendelkezésre, a hiányzó összeget hitelek felvételével pótolták, melynek visszafizetése csak hosszú évek múltán vált lehetségessé. A hatalmas, nagyszabású építkezéshez (az épület főhomlokzatának hossza 165,3, a déli homlokzaté 34 méter) 2 500 000 téglát, 4000 kocsi kavicsot, 85 vagon cementet, 25 vagon meszet, 3 vagon szigetelőlemezt, 2 vagon facementet, mintegy 300 köbméter épületfát használtak fel, mintegy 17 000 köbméter földet mozgattak meg. Naponta 300 munkást foglalkoztattak, de volt olyan időszak, amikor naponta 600 munkás dolgozott az építkezésen.52 1929. július 1-jén már be is költözhettek a nővérek, avatására 1929. szeptember 26-án került sor. A sajtó az avatás napján megjelent számában a következőképp mutatta be az intézményt: A zárdaiskola többholdas területen fekszik, a beépített alapterület 2350 négyzetméter. A modern, központi „gőzfűtéssel”, részben központi melegvízfűtéssel ellátott épületre büszke lehet a város. A 70 személy befogadására épült zárdaépületben 34 cella; betegszoba, közös konyha étterem, munkaszoba, mosókonyha, pékműhely, fogadó, látogató, társalgó szobák vannak, valamint káptalani terem és raktárhelyiségek. Mellette állt a 30 méter hosszú, 10 méter széles és 11 méter magas kápolna. Az internátus 90 személy befogadására volt alkalmas, benne négy hálóteremmel, társalgóval, étteremmel, zongoraszobákkal, látogató és betegszobákkal, fürdőszobákkal. A negyedik rész az iskolaépület, benne a 6 osztályú elemi, 4 osztályú polgári iskola és az 5 osztályos tanítónőképző intézet. Az iskolához előadó-, szertár- és tantermek, slöjdterem [kézimunka terem], gyakorló konyha, tanári és igazgatói szoba, valamint igazgatólakás is tartozott. Különlegesség volt a 76 m magas vasbeton torna- és díszterem a modern színpaddal, mozivetítő-helyiséggel, ruhatárral, öltözőkkel. A tornacsarnok lapos tetejéről szép kilátás nyílott Zalaegerszeg vidékére. „A bejáratok portálja az épületnek palotaszerű külsőt kölcsönöz" - állapította meg a szerző. Dr. Fára József, a megye levéltárának tudós vezetője is lelkesült hangon számolt be a zárdáról. „Zalaegerszeg a barokkstíl városa [...] Legjelesebb és legrégibb középületei, a plébániatemplom, az új templom és kolostor, a régi vármegyeház épülete, az új megyei székház a XVIII. század és általában a Dunántúl uralkodó stílusában, barokk stílusban épültek, és ezek adják meg a város arculatának jellegét. Most ehhez a barokk jelleghez, a vonalak és színek tobzódásához, új színt, új vonásokat ad a most épült zárda. [...] A kedves Jánka hegy alján az alig pár év alatt mintegy a földből kinőtt új városrész koronájaként ott emelkedik a zárda hatalmas, román stílű tömege és új szépségekkel gazdagítja a város látképét. [...] Általában az egész hatalmas építményt az egyszerűség jellemzi, mintha az lenne a tervező művész célja, hogy magával az épülettel ne nyomja agyon a benne élő lelkeket. ”53 50 Farkas Dávid (1816-1886) földbirtokos, országgyűlési képviselő, aki leánya halálát követőben több jótékony alapítványt létesített Zalaegerszegen, ezért nagy tiszteletnek örvendett a városban. A Páterdombon és a zalaegerszegi határban lévő összes ingatlanait azon szegény sorsú gyerekek segélyezésére hagyományozta, akik felsőbb iskolában akartak tanulni. PESTHY 1931, 61-62. ” A Notre Dame zárda, ma Mindszenty iskola irattára. 52ZMU 1929. október 6. 3., NOTRE SAME ÉRTESÍTŐ 1930. 53ZMU 1929. október 6. 3.
