Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Bilkei Irén: Egy hivatalvállaló köznemes família a későközépkori Zalában, a Háshágyiak
Egy hivatalvállaló középnemes família a későközépkori Zalában, a Háshágyiak 143 a Chernelházi Chernelek,92 a Gálosházi Récseiek,93 a Petőházi Zekék stb.94 Hozzájuk számíthatjuk még például a már Nádasdy Tamás szolgálatában álló Csányi Ákost, mint ura egyik legfontosabb szervitorát.95 A köznemesi családok felemelkedésének másik útját, a házassági kapcsolatok általi birtokszerzést, a Háshágyi család esetében kevésbé lehet vizsgálni, mert a család nőtagjairól (anyák, feleségek, nőtestvérek, lánygyermekek) alig őriztek meg néhány adatot az oklevelek. István itélőmesternek mindkét felesége megyén kívüli nemes lány volt (Somi Judit és Somogyi Katalin). Dénes feleségéről, Kerecsenyi Katalinról, a fentiekben sok szó esett. Természetesen az ő családja is a Nádasdyak szolgálatában állt. Az oklevelek tanúsága szerint a família az Ákosházi Sárkányok érdekszférájába tartozó Szentbalázsi Zele és Szenterzsébeti Térjék családokkal is rokoni kapcsolatban volt. Ezek alapján joggal feltételezhető, hogy a Háshágyi család lányainak férjei is a Kanizsai - Nádasdy familiárisok közül kerültek ki. Hasonlóan a család férfitagjai ugyanebből a köznemesi körből választottak feleséget, és a házasságkötéseknél a dominus szándékai és érdekei is érvényesülhettek. Végül a család birtokviszonyaival kapcsolatos adatokat tekintjük át. A birtokállományt az 1440. évi királyi adomány alapozta meg Háshággyal és Vaspörrel. Zalaháshágy falu ma is álló középkori temploma ekkor kerülhetett a kegyuraságuk alá.961424-ből okleveles adat említette a falu plébánosát, Pétert.97 A következő néhány évtizedben főként zálogbirtokokkal gyarapodott a vagyon, ekkor szerezték meg a Lövő körüli birtokokat, majd négy évig még Vasvár mezővárost is birtokolták. A század végén a Hahót körüli birtokok voltak a kezükön, és birtokosztállyal szerezték meg a megye délnyugati részén Szerdahelyt és a környező falvakat. Az 1513. évi (töredékesen fennmaradt) adóösszeírás ez utóbbiak mellett Egerszeg környéki birtokokat is feltüntetett Dénes vagyonában. 1523-ban királyi adományként gyarapította a birtokokat Kehida mezőváros és környéke. A nagy vagyongyarapodást 1535 és 1541 között a zalavári apátság jövedelmei jelentették, illetve az 1538. évi rossz emlékű egervári zálogbirtokosság. A már tárgyalt korszakunkon kívül eső 1549. évi országos dicalis összeírás az akkor élő Háshágyiak- nak 101,5 portáját regisztrálta, amivel a család a 16. század közepén Zala megye tehetős bene possesiona- tus nemessége egyik előkelő helyét foglalta el.98 Levéltári források MNL OL DF ill. DL MNLZML Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára Diplomatikai Fényképgyűjtemény, illetve Diplomatikai Gyűjtemény Irodalom BESSENYEI 2005 B1LKEI 1999 Bessenyei József: A Nádasdyak. Budapest, Bilkei Irén: A zalavári és a kapornaki konven2005. tek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 92 Lásd: Horváth Richárd: A Chernelházi Chernelek a középkorban. Soproni Szemle 55, 2001. 369-382. 93 Lásd: Dominkovits Péter: Familiárisi szolgálat, vármegyei hivatalviselés. Egy 17. századi Sopron vármegyei alispán, gálosházi Récsey Bálint. Korall 9, 2002 szept., 34-36. 94 Lásd: Domonkovits Péter: Közigazgatástörténet - családtörténet. Egy 16-18. századi Sopron vármegyei hivatalviselő család, a petőházi Zekék. In: Fejezetek Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből, (szerk Horváth József) Győr, 2000. 39—67. 95 Lásd: Bilkei Irén: Csányi Ákos - Egy zalai köznemes pályája a XVI. században. In: Gazdaságtörténeti tanulniányok. (szerk. Kapiller Imre) Zalai Gyűjtemény 34. Zalaegerszeg, 1993. 7-16. - Őze Sándor: 500 magyar levél a XVI. századból. Csányi Ákos levelei Nádasdy Tamáshoz 1549-1562.1-II. Bp., 1996. 96 VALTER 2004, 170. 97 MNL OLDL 11 486. 98 MAKSAY 1990, 997.
