Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: A pályakezdés. Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezéséig
A pályakezdés 25 kihúzott nyelvnek az orra szögelésére. Benézett börtönömbe Szamuely, aki kézlegyintéssel intézett el húsz-harminc magyart. Láttam Korvin-Klein Ottót, a púpos gnómot, aki éjjel a Lánchídon lövette agyon és a Dunába szórta áldozatait.”78 Nagyon kétséges, hogy valóban mondta-e mindezt, illetve személyes élményként mondott-e akár csak hasonlót is Pehm József. Ilyen tapasztalatai ugyanis nem voltak, őt nem vitték Budapestre, Zalaegerszegen pedig nem volt áldozata a vörös terrornak (a vármegyében - Váry Albert főügyész adatai szerint - nyolcán haltak meg). Ilyesmiről Mindszenty maga soha nem is írt, az életrajzíró hatásvadász mondatai inkább Tormay Cécile Bujdosó könyvére hajaznak. Tapasztalatai a köz- társasági „felfordulással”, csupán amik igazolhatóan megtörténtek Pehm Józseffel, azok is bőven elegendőek ahhoz, hogy kitörölhetetlenül belévéssék az ellenszenvet a szociáldemokráciával és a kommunizmussal szemben. Őt magát pedig az internálás hitelesítette, mint ellenforradalmár papot. Esete nem volt egyedi, az egyházmegyében rajta kívül más papokat is meghurcoltak. Kincs István kőszegi apátplébánost -Pehm- hez hasonlóan - vizsgálat és ítélet nélkül tartották fogva, míg Heisz Mátyás lékai esperesplébánost és Tüli Géza felsőszölnöki plébánost izgatásért elítélték. Rogács Ferenc irodaigazgató, Nagy László nagycsákányi, Könczöl Antal pörkölényi és Németh György nádasdi plébános az elfogatási parancs elől külföldre szöktek. Fuchs Ferenc szombathelyi hitoktatót egy év felfüggesztett fogságra ítélték, Fára József vármegyei főlevéltárost pedig azon kijelentése miatt, hogy „lesz ez még másképp is”, felfüggesztették állásából.79 Pehm József és Mikes János püspök forradalmak alatti közös sorsáról egy nem igazolható, legendás történet is közszájon forgott. Eszerint mikor Pehm hírét vette, hogy püspökét letartóztatták, összetoborzott néhány megbízható legényt, és megtámadta velük a püspököt szállító vonatot.80 A valódi történetben tényleg szerepel a letartóztatott püspök és őt szállító vonat is, de nem kellett kiszabadítani, mert már épp szökésben volt... Mikest 1919. február 27-én előbb Celldömölkre, majd onnan március 30-án a budapesti Gyűjtőfogházba szállították. A rossz körülmények miatt megbetegedett, ezért orvosi kezelésre a Park Szanatóriumba küldték. Június 24-én itt érte a vörös Budapest elleni „egyéjszakás” puccskísérlet híre. A lázadó tiszteket és kadétokat letartóztatták, s az utca népe még a szimpatizánsoknak is a legszigorúbb ítéletet jósolta. Mikes püspöknek egy jóakarója megsúgta, hogy az elsők között szerepel a kivégzendők listáján. S bár a hír valótlan volt, a püspök július 30-án este, gondos előkészület után, álbajuszban, álruhában megszökött. Egy gyapjút szállító vonattal Ausztriába utazott volna, ám menet közben megérkezett a tanácskormány bukásának híre, ezért a vonatról még Magyarország területén leszállt.81 Ha a kaland nem is történt meg, Pehm hittanár kétségkívül tanúbizonyságát adta Mikes iránti hűségének, a dinasztia iránti elkötelezettségének és feltétlen megbízhatóságának. Az elszenvedett fogság és meghurcoltatás közeli közös élménye mindennél erősebb kapocsnak bizonyult. Pehm alighogy visz- szatért Zalaegerszegre, püspöke megbízásából máris bekapcsolódott a városi képviselő-testület munkájába. Az augusztus 26-ai rendkívüli közgyűlés — miután már a harmadik kormányalakításra került sor a tanácskormány bukása óta — Thassy Gábor főorvos indítványára és Pehm hittanár támogató hozzászólására táviratot intézett az antant négy missziójához, hogy Zala vármegye közönsége csak keresztény és nemzeti kormányt hajlandó elismerni.82 Amikor a helyi egyházközség küldöttsége augusztus 29-én köszöntötte a fogságából visszatért megyéspüspököt, az öröm szavai mellett tolmácsolták a képviselő-testület kérését: a nyugdíjba menő Legáth Kálmán apátplébános helyére - egyelőre helyettes plébános minőségben - az ekkor még csak 27 éves Pehm József hittanárt nevezze ki.83 A püspök könnyű szívvel hajlott a kérés teljesítésére. Az akkor még csak 67 éves Legáth Kálmán zalaegerszegi apátplébános nyugalmazása nem előzmény nélküli, az apát durvaságára már többször panaszkod78 MARÓTHY-MEIZLER 1958, 86-87. 79 SzELAC 4138/1919. Egyházüldözés leírása. Mikes püspök összefoglalása. 80 MARÓTHY-MEIZLER 1958, 86.; Kovrig Béla kolozsvári egyetemi tanár hitelesnek tekintette a történetet, szerinte Mindszenty egyenesen ennek köszönhette gyors karrierjét. ABTL 3.2.4. K-384/2. „Bihari.” 15. A prímás című kézírásos feljegyzés, 1946. szeptember 24. (A jelentés legépelt szövege - írója kilétének felfedése nélkül — megtalálható a Mindszentyről gyűjtött személyi dossziékban is: ABTL 3.1.8. Sz—222/3. 41-42. A szöveg végén kézzel írt megjegyzés: „Kissé idealizálja.”) -A két életút összevetésére lásd BAKÓ [SOÓS] 2007, 41-54. 81 VARGA 1921; BAKÓ 2007. (A Mikes püspök sorsára vonatkozó adatokat Mindszenty emlékiratai tévesen tartalmazzák. Aszerint ugyanis Mikest nem vitték fel a fővárosba, hanem „még idejében sikerült átvinni egy erdei lakba, ahol szerencsésen átvészelte a nehéz időket”. MINDSZENTY 1989, 23.) 82 ,Jfendkívüli közgyűlés a városházán.”Zalamegyei Újság, 1919. augusztus 28. II. évf. 22. sz. Címoldal. SzELMikes János püspök iratai III.l.j. 22. doboz. 83 „A szombathelyi megyés püspök üdvözlése.” Zalamegyei Újság, 1919. augusztus 31. II. évf. 23. sz. 2. old. SzEL Mikes János püspök iratai III.l.j. 22. doboz.
