Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)

Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Megyeri Anna: „…maradandó öröm emlék…”. Mindszenty (Pehm) József építkezései Zalaegerszegen

Mindszenty (Pehm Józsefi építkezései Zalaegerszegen

83

vonalú neobarokk homlokzatot és emeletráépítést kapott.42 Zala megyei épületeit azonban, mint a tihanyi biológiai állomást és a zalaegerszegi templomot, a társadalmi ízlést kielégítő, építészeti konzervativizmussal jellemzik. Pamer Nóra Kotsis Iván 1945-ben megjelent szavait idézi a templomról, aki ekkor kikerüli a stílus megnevezését: „az építtető kívánságának megfelelően az épületcsoport a XVIII. század dunántúli alakzatainak történelmi hangulatát tükrözi vissza, annak provinciális jellegében, egyszerű tömegeivel, és takarékoskodva a formákkal, amely utóbbiak csak a toronysisakon csendülnek ki hangsúlyozottabb akkorddá. ”43

Balatonbogláron áll az 1931-ben épült, általa tervezett kápolna modern, hasáb alakú tornyával. A harmincas, negyvenes években megvalósult lakóépületei különösen praktikusak, talán túlságosan is letisztultak voltak.44 Mindemellett szakmai körökben nagy vitát váltott ki Székesfehérvár műemléki belvárosában folytatott rekonstrukciós tervezőmunkája.45

A Notre Dame zárda

Pehm József nevéhez köthető a francia eredetű Notre Dame kanonokrend zárdájának és iskolájának építése is. Az apátplébános nemcsak a szegény diákokat támogatta, hanem nagy érdeklődéssel fordult a nőnevelés ügye felé. Már 1924 őszén felkereste Ratkovszky Pált, a törökbálinti intézet igazgatóját, aki akkor még visszautasította az iskola áthelyezésére vonatkozó kérését. 1926. június 30-án terjesztette azt a javaslatát a képviselőtestület elé, hogy a Notre Dame rend zárdáját helyeztessék át Törökbálintról Zalaegerszegre, a város építse fel a szükséges épületeket, és viselje a költözés és fenntartás költségeit. Ugyanekkor a város közgyűlésén arról határozott, hogy a mintegy 6 katasztrális holdnyi területet a rend örök tulajdonába átengedi, s az építkezéshez 500 ezer, a helyszínre szállított téglával is hozzájárul.46

A zárda alapkőletételi okmányának sorai is hangsúlyozzák a rend letelepítésének fontosságát: bár a városban működik reálgimnázium 294 tanulóval, polgári fiúiskola 171 tanulóval, leányiskolája 248 tanulóval, elemi iskola 541 tanulóval, elemi leányiskola 505 tanulóval, de a leánynevelés, különösen a felsőbb leánynevelés hiányzik, ezért sokaknak más városokban kell folytatni tanulmányaikat. Czobor Mátyás polgár- mester 1926. november 22-én támogatást kérő levelet írt a vallás- és közoktatásügyi miniszternek ezen szavakkal: „...Nőiskolák létesítésére sarkalta városunkat az a körülmény is, hogy, mint a vármegye székhelye túlnyomóan tisztviselőváros vagyunk, meg az, hogy egy nagy környék tehetősebb gazdatársadalma és intelligenciája a város fekvésénél, elhelyezkedésénél és közlekedési viszonyainál fogva Zalaegerszegre van utalva [...] Zalaegerszeg városa nemcsak lokális érdekért hozta meg nemes áldozatát, hanem országos közügyet karolt fel. [...] Mivel mai csonkitottságunk- ban a kultúra ápolása az egyetlen fegyver, amit csorbítatlanul hagyott meg kezeinkben a gyászos trianoni béke és egyenlőre ez az egyetlen mód és eszköz [...] régi határaink visszaszerzésére.” Kérte a minisztert, mint a „nőnevelés és általában az egész magyar kultúra fáradhatatlan apostolát”, hogy támogassa a mintegy 8-10 milliárd koronát felemésztő építkezést.47 48

Az épület tervezésével gróf Csáky Istvánt bízták meg. Csáky a fővárosban közmunkatanácsi műszaki tisztviselő volt, aki ekkoriban kapott megbízást a székesfehérvári rendőr főkapitányság, valamint Dunakesziben egy kultúrház tervezésére.

Az intézet a festői Jánka-hegy tövében, a város egykori szántóföldjén és az akkor megszüntetett lóvásártér helyén épült, a völgyben fekvő új vasútállomással szemközt, a plébániától alig egy kilométernyire. A város és a rend között 1928. április 3-án született meg a szerződés a rend városba telepítéséről.49 A szerződésben a terület átadása mellett szerepelt az is, hogy a város egymillió téglát biztosít az építkezéshez.

42 Az épületről lásd: MEGYERI Anna: Az új vármegyeháza építéstörténete 1850-től napjainkig. In: Kvártélyház. A zalaegerszegi új vármegyeháza története 1765-2008. Szerk.: Molnár András. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2009. 25-44.

43 PAMER 1986, 18.

44 DÉRY - MERÉNYI 2000, 181-183., 223.

45 PAMER 1986, 207.

46 Kivonat Zalaegerszeg r.t. város képviselőtestületének üléséből. 5019.SZ. 1926. jkv. 108. Főként az egykori lóvásártér területéről, s az ún. Jánka Gyöngye épülettől keletre, a városi kertészethez vezető útig terjedő városi ingatlanról volt szó.

47 A Notre Dame zárda, ma Mindszenty iskola irattára. Itt köszönöm meg Kocsis Zsuzsanna és dr. Jász Lajosné segítségét.

48 Az országgyűlés képviselőházának 102. ülése 1932. június 10-én. 492. Neve egy politikai vita kapcsán került elő, miszerint az interpelláló Büchler József „ kapok magántervező építészektől egy levelet, amelyben a magántervező építészek, építőművészek, intellektüelek munka nélkül sínylődnek és nincs kenyerük, könyörögnek munka után. Ugyanakkor látom, hogy a köztisztviselő urak és műegyetemi tanár urak, ipariskolai tanár urak, képzőművészeti tanár urak elviszik a munkát a magántervező építészek elől. ” Büchler felsorol több építészt, köztük Kotsis Ivánt is, akinek „egész nagy listáját” ismerteti: „ O építette a Regnum Marianum templomot, végezte az Erzsébet-téri kioszk bővítését, építette a csepeli vámkikötő vízierő-telepét, az orvosi internátus ápoló és védő otthonát, a Nővédő Egylet munkásnő otthonát, a rákkutató intézetet, Bálátonfüreden a csendőrség üdülő gyógyházát, Baján a reálgimnáziumot, Nyíregyházán az evangélikus egyház bérpalotáját, Tihanyban a biológiai intézetet, stb., stb. ”.

49 A városi közgyűlés 2592/1926. számú véghatározatára hivatkoztak.