Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Megyeri Anna: „…maradandó öröm emlék…”. Mindszenty (Pehm) József építkezései Zalaegerszegen
Mindszenty (Pehm Józsefi építkezései Zalaegerszegen 81 egy 200%-os egyházi adóval megterhelni.” Kérték a minisztériumot, hogy mentse meg őket az adózástól, hivatkozva az 1895. XVIII. te. több szakaszára, különösen a 20. §-ra. Ez ugyanis „a Nagyméltóságú Vallás és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak biztosít felügyelői hatáskört mindennemű hatásköri túllépés esetén” a hitközségekkel szemben.29 Angeli Róbert miniszteri tanácsos 1926. január 21-én kelt válaszában a hitközség működését jogosnak tartja, s ebből következően a képviselők által megszavazott adó beszedését is. Az egyéni tiltakozók is azt a választ kapták, hogy az egyházközség az alapszabálynak megfelelően járt el.30 Czobor Mátyás polgármester sem tehetett mást, mint a nem fizető híveket közigazgatási eljárás során kötelezte az adó befizetésére.31 Az avatást követően a sajtó „érdekes adatokat” közölt az építkezésről. Fontosnak tartották felsorolni, hogy a 265 munkás átlagosan 63 ezer koronás napi átlagkeresethez jutott, a kisiparosoknak a Müller cég mintegy 870 millió koronát, a helyi fuvarosoknak mintegy 570 millió koronát fizetett ki. „Tekintetbe véve azt, hogy a kivetett 31 milliárd adóból törölt is a Hitközség, 250 millió pedig a külbirtokosokra esik: az iparos és a munkásosztály többet bevett a templomépítésből, mint amit a tisztviselők, földművesek és munkások adóképpen fizettek. ”32 A szép arányú, neobarokk épületegyüttest Kotsis Iván egyetemi tanár tervezte, aki így írt az építkezésről: „A zalaegerszegi II. róm. kath. templom Építési Bizottsága 1925. évi április hó 30-iki lejárattal szabályszerű nyilvános tervpályázatot hirdetett a templom és a vele kapcsolatos Szent Ferenc-rendi kolostor terveinek beszerzésére. A bíráló-bizottság egyhangú döntése alapján alulírott szerencsés voltam az I díjat elnyerhetni és ezt követőleg a megbízatást a kiviteli tervek elkészítésére. [...] Az építkezés előkészítését és az adminisztratív munkálatok megszervezését és lebonyolítását Pehm József zalaegerszegi apátplébános úr végezte hatalmas lendülettel és példátlan energiával, amellett mecénásként őrködve az artisz- tikus szempontok felett. Munkájában egyetlen emberként állott mögötte a Templomépítő Bizottság és rajta keresztül Zalaegerszeg és Zala vármegye katholikus társadalma, annak minden rétegével. ”33 Kotsis Iván négy tervrajza megjelent a Magyar Építőművészet című folyóirat 1926. évi első számában, melyben a templom tervei mellett az építész vidéki kastélyai, balatoni villái, tervei közül mutatott be néhányat.34 Az építkezés 1925 júliusában kezdődött. Kotsis Iván szerint a munkálatok lebonyolítása, bár az építkezésen számos nehézség is felmerült, „mindvégig oly ideális harmóniában folyt le, amely úgyszólván párját ritkítja. Intencióim kivétel nélkül minden egyes esetben megértésre és elfogadásra találtak, amely körülmény nemcsak megkönnyítette munkámat és fokozta kedvemet, de biztosította az építkezés sikerét is. [...] Az építkezés során tömérdek kéz hordta össze munkájának legjavát. A megérdemelt köszönet adas- sék érte mindenkinek.” A tervek elkészítésében régi munkatársai, Kracsun Virgil és Krén Ferenc építészek működtek közre, a helyszíni ellenőr Moldoványi Béla kir. műszaki főtanácsos volt. A fővállalkozó Müller István35 okleveles mérnök, zalaegerszegi építőmester, „nagy szakmai tudással” vezette az építkezést. (A folyóirat megjelenésével egy időben tartott a mérnökegyletben egy előadást, ahol vetített képeken mutatta be a precízen végzett vasbetonelemek zsaluzását, szerelését, a kizsaluzott kész vasbetonboltozatokat, bordákat.) Mint alvállalkozó, a parafaszigetelő-mun- kákat a budapesti Parafakőgyár Rt., a vasbeton feletti tetőszerkezetek, toronyszerkezetek és az épület összes egyéb ácsmunkáit Eckhardt Ferenc zalaegerszegi ácsmester végezte. A bádogos munkákat (benne a toronysisak és a laterna vörösréz fedését is) Steiner Ármin és Ferenc budapesti műbádogosok és ércáru-gyárosok 29 SZEL 254/1926 30 SZEL 254/1926 31 SZEL 3155/1925, ZMU 1926. február 28. 32ZMU 1927. szeptember 25. 11. 33 Magyar Építőművészet 1928. XXVIII. évf. 4. http://vpublic.omikk.bme.hu/epmuv/index.php?page=article&id=14518 (letöltve: 2012. 05. 12.) 34 Dr. Kotsis Iván: Vidéki kastélyok, balatoni villák. Magyar Építőművészet. XXVI. évf. 1926. l.A bemutatott tervek: József kir. Herceg úr őfensége tihanyi kastélya, Kossuth Lajos miniszteri tanácsos kastélya Széphalmin, nyaraló Balatonbogláron, vidéki községek részére magyar kuriális stílusban épülő csendőrlaktanyák, Ehrlich Mihály mérnök családi háza az Istenhegyi úton, a bánrévei m. kir. vámőrségi laktanya, a budapesti Néprajzi Múzeum egyik első díjat nyert pályaterve. A 38—39. oldalon található az egerszegi templom tömbje, az oldalhomlokzat és a toronysisak terve. 35 A Szombathelyről idetelepült vállalkozók Zalaegerszegen, a Kossuth Lajos utca 36. számú házban működtették cégüket. Müller István a budapesti műegyetemen szerzett oklevelet 1925-ben, abban az évben alapította az Építőipari és Kereskedelmi Rt.-t, majd Müller István és Müller Dénes Építési Vállalkozók néven 1928. 08. 01. és 1935. 04. 11. között működött társas cége testvérével. 1935. 04. 24-én Andráskay-Müller István önálló mérnök és építőmester. Édesapjukkal, Müller Edével, a Szombathelyi Építő Részvénytársaság tulajdonosával építették fel a Jézus Szíve templomot és ferences rendházat. BÉKÁSSY 1930, 176., Zalamegyei Újság 1927. szeptember 25. 10., SZILÁGYI 2005, 162-163. ZML Zala Megyei Cégbíróságok cégjegyzékei 1876-1948. XXV. lf.
