Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Béres Katalin: Mindszenty József és Zalaegerszeg kulturális élete
68 Béres Katalin kel, különösen az evangélikusokkal és reformátusokkal szembeni türelmetlenséget. Első főszerkesztője Korbai Károly, a város korábbi polgármestere volt, de szerkesztette a lapot Borbély György,5 a Magyar Pajzs6 egykori tulajdonosa és mindenese, Huhn Gyula, majd Herboly Ferenc is. Ettől kezdve hol mérsékeltebb, hol hevesebb háború dúlt a két lap hasábjain, amely csúcspontját 1925-26-ban érte el. Ekkor került a Zalavármegye élére Szekeres Márton, egy krakéler természetű „újságíró”, aki kapcsolatai révén elintézte, hogy a lap napilappá válhasson. Zalaegerszegi tartózkodásának tíz hónapja alatt állandó támadás alatt tartotta a plébánost és a mögötte állókat, szóvá tett minden vélt vagy valós anomáliát a ferences templom építésével,7 a város közügyeivel kapcsolatban. Támadta magát a Zalamegyei Újságot és újságíróit is. A ,, Zalamegyei Újság körül megrögzött panamisták is helyet foglalnak, akik félnek, hogy a közélet megtisztításában rájuk is sor kerülhet és ezért olyan egyéneket béreltek az újság szellemi részének szolgálatába, akik azelőtt soha újságírással nem foglalkoztak, és akiket gályarabok módjára lehet egy bűnös szellemi taposómalom jármában tartani." - írta Szekeres 1926 februárjában.8 Persze a Zalamegyei Újság sem maradt adós, minden módon igyekezett diszkreditálni ellenfelét, ateizmussal, szocialista párttitkársággal vádolva Szekerest. 1925 szeptemberében nyílt levéllel fordultak a vármegye vezetéséhez, a Zalavármegye elleni intézkedéseket követelve. „A békés, konstruktív lelkű, a hagyományokat édes anyaként tisztelő és a Trianonban megrontott hazának újjá, egésszé építéséért és boldogságáért minden testi és szellemi megfeszítésével dolgozó Zala nem tűrheti azt, hogy a szennyes nagyváros mintájára itt is gyújtogatok, a vidéki társadalom békés együttélésének megzavarói garázdálkodhassanak. Itt további elnézésnek, további gyengeségnek helye nincs és reméljük, hogy a hatóságok elég erősek lesznek ahhoz, hogy végre cselekedjenek! ” — írták.9 A két lapban dúló méltatlan színvonalú háború, mely rendszerint sajtóperekben is megnyilvánult, megmérgezte a városi közhangulatot. Rendszeressé váltak a két tábor között a párbajok és utcai verekedések, amelyeknek megszüntetését a város jóérzésű polgárai nyílt levelekben követelték mindkét laptól.10 A feszült légkörnek végül az vetett véget, hogy egy utcai támadásban Szekeres Mártont inzultálták, fejét egy vasbottal úgy betörték, hogy munkaképtelenné vált, felépülése alatt pedig kiutasították Zalaegerszegről. A Zalavármegye élén eltöltött időszakról, a Zalamegyei Újsággal folytatott harcáról, a város szellemiségéről 1927-ben jelentette meg Egy újságíró kálváriája című könyvét, amelyben eredeti források másolatát: leveleket, bírósági ítéleteket és újságcikkeket is közzétett igazának bizonyítására.11 A könyv megjelenése után a Zalavármegye főszerkesztője, Herboly Ferenc részben elhatárolódott Szekeres Mártontól, majd 1930-tól átállt a másik laphoz, ő lett a Zalamegyei Újság főszerkesztője. Szekeres elmozdítása után - köszönhetően a Pehm-féle kereszténypárt és a kormánypárt közös jelöltje, Kray István báró 1926-os és 27-es választási győzelmének - mérséklődött a szembenállás a két orgánum között, s 1931-ig, a Zalavármegye megszűnéséig Zalaegerszeg azon kevés városok közé tartozott, ahol két politikai és társadalmi napilap állt a városiak rendelkezésére. Ez a helyzet később is fennállt, hiszen Pehm lapjával szemben jött létre az ugyancsak konzervatív, de kormánypárti Zalai Napló,12 a Zalai Hírlap13 és a Zalai Magyar Elet.14 A Zalavármegye s utód lapjai többször részesültek kormányzati támogatásban, szerkesztőik pausáléban.15 A Zalamegyei Újság - mint említettem - Zalaegerszeg kulturális életének szervezője és olvasóinak nevelője is volt. Megjelenésétől kezdve nemcsak közölte a helyi kulturális programokat, hanem ajánlotta is azokat az egerszegiek figyelmébe. Minden jelentősebb eseményre, legyen az koncert, kiállítás, műkedvelői vagy hivatásos színielőadás, vendégművész vagy előadó érkezése, előre rövid figyelemfelkeltő ajánlókkal szervezte a közönséget, utólag pedig részletesen beszámolt a látottakról, hallottakról. Különösen szívügyének tekintette a két világháború között nehéz helyzetben lévő vidéki színtársulatok támogatását, a 5 Borbély György (1860-1930) 1896-ban Erdélyből Zalaegerszegre került középiskolai tanár, újságíró, lapszerkesztő, kiváló sportoló. A 20. század első három évtizedének egyik meghatározó városi közszereplője. 6 1900-1917 között megjelenő zalaegerszegi hetilap, alapítója, szerkesztője Borbély György fögimnáziumi tanár volt. 7 Milyen pénzen épül az új templom? Zalavármegye, 1925. szept. 1. 2. 8 Szekeres Márton: A Zalamegyei Újság legényei. Zalavármegye, 1926. febr. 5. 2. 9 Nyílt levél a vármegye főispánjához, alispánjához, a kir. ügyészség vezetőjéhez, a m. kir. rendőrkapitányhoz! ZMU. 1925. szept. 14. 1. 10 A közállapotok köpenye alatt a „Zalavármegyé”-nek rontottak neki a mai megyegyűlésen. Közbiztonságról beszéltek nyíltan, de valójában a „Zalavármegye” volt a támadási célpont. Zalavármegye, 1926. máj. 11. 1. 11 SZEKERES 1927 12 AZalai Napló 1933-35 között jelent meg. 13 AZalai Hírlap 1935M0 között jelent meg. 14 1941^14-ben adták ki a Zalai Magyar Elet című újságot. 15 Azért kaptak anyagi támogatást, hogy a kormányzati intézkedéseket kedvező színben feltüntető írásokat jelentessenek meg. A témáról lásd: GYENES 1993
