Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: Pehm József és a felekezeti viszályok
64 Balogh Margit kétszer is visszautasították. Zalaegerszegen az 1942. november 29-én felszentelt református templom szószékét faragott Horthy-címer díszíti. Pehm azért is felelőssé tette Telekit, mert meglátása szerint a protestánsok a nyilasokkal kokettáltak: „nem arra volt gondja, hogy a kormányzat szellemében a nyilas vonalat gyengítse, hanem a vármegye katolikus testén protestáns felekezeti erődöt vont végig”.35 Ez volt Pehm legsúlyosabb - méltánytalan - vádja a főispán ellen, annak ellenére, hogy az 1939-es választásokon épp Telekinek köszönhetően indulhatott és győzött kereszténypárti politikus Zalaegerszegen a kormánypárt listáján. „Egyénisége - közérdekű, magánjellegű érintkezések során egyformán — szinte sugározta az abszolút intranzigenciát” - írta Pehmről évtizedekkel később, 1957-ben az egykori zalai főispán. 1945 utáni magatartásának viszont nagy tisztelettel adózott.36 Pehmet a protestánsok minden eredménye, megnyilvánulása, katolikusbírálata, vitája érdekelte. Rendszeresen olvasta a protestáns sajtót, katolikusok és akatolikusok erőviszonyáról minden hírt kijegyzetelt. Raffay Sándor evangélikus püspök 1936-os újévi beszédének szövegében aláhúzta az utóbbi két évtized templomépítési eredményét: több épült, mint az előző évszázadban!37 „A prot. előrenyomulás - sajnos — any- nyira állandó és már annyira van, hogy a diadalmas katolicizmus már nem is úr” — írta egy nagykanizsai tanácsosnak.38 1940 tavaszán körlevélben intette a „diplomatáknak” gondolt papságot: „az a célom - írta -, hogy a zalai katolikus papság legyen mindenekelőtt szolidáris, és lehetetlenítse ezzel aprot.fickándo- zást a 94%o-os katolikus vármegyében”,39 1941-ben Pehm kereszténypárti országgyűlési képviselői kapcsolatait is megmozgatta annak érdekében, hogy a szombathelyi kir. tankerület új főigazgatója katolikus legyen.40 A VKM viszont a paritásra hivatkozva egy evangélikus pedagógust nevezett ki. Nyisztor Zoltán, a Magyar Kultúra szerkesztője higgadt hangon próbálta elfogadtatni az apátplébánossal: valahová protestáns főigazgatót is ki kell nevezni, ami „... helyi szempontból nagy csapás lehet, de országos szempontból nem lehet sérelemnek elkönyvelni. Különben is nehéz volna a kultuszkormányt támadnunk, amikor köztudomásúlag az összes minisztériumok közül katolikus szempontból még mindig a kultuszban állunk a legjobban.’'41 Az újságíró állítását nem bizonyíthatjuk, az viszont bizonyosan megtörtént, hogy már hercegprímásként Mindszenty egy falusi bérmálást követő plébániai ebédről azért távozott, mert kiderült, hogy arra a helyi református lelkész is meg volt híva. Távozása előtt választásra szólította fel a plébánost: vagy a lelkész marad, vagy a prímás. A plébános közölte, hogy nem küldheti el a lelkészt, ha már egyszer meghívta. Erre Mindszenty sarkon fordult és hazament. Viszont másnap reggel küldött a plébánosnak egy piros cingulus viselésére szóló kisebb kitüntetést, engesztelésül. Kár, hogy elfelejtette fiatalkori önmagát, amikor zalaegerszegi plébánoshelyettesként azért habozott megtagadni a lutheránus istentiszteleten való részvételt, mert egy megyei székhely nagy körültekintést kíván. Mindszenty élete utolsó éveiben nagy változás következett be. Első szemponttá vált, hogy partnere magyar vagy nem magyar, vallása csak másodsorban érdekelte. Amerikában egyszer a repülőtéren üdvözölte egy idős református lelkész is. Megölelve üdvözölte „Kedves magyar testvérem!” felkiáltással.42 A két hiteles anekdota sokat mond arról a fejlődésről, amelyen Mindszenty életében átment. Gondolkodásának provincializmusa, vármegyei határok közötti mozgástere meggátolta, hogy a keresztény felekezetek közötti kiengesztelődés híve legyen. Prohászkával ellentétben nem tett különbséget a tévesnek tartott protestáns eszmék és az ezt követő egyének között.43 Ám horizontja idővel kétségtelenül tágult, mégpedig attól kezdve, amikor felismerte, hogy a nemzeti szocializmus közös ellenség: „Most, amikor a kereszténység általában van veszélyben - katolikus meggyőződésünk és érdekeink mindenkori szem előtt tartása mellett — rajtunk múljék a protestáns felekezetekkel való társadalmi béke, sőt együttműködés lehetősége. Vannak ott is jószándékú és vannak itt is megbízhatatlan emberek” - írta a papság 1938-as általa összehívott értekezletének taktikai határozatai 35 EPL Mindszenty magánlevéltár, 21. doboz „Teleki főispán” c. iratköteg. De Comite Supremo Comitatus nostri [Vármegyénk főispánjáról], Pehm József bizalmas összeállítása, keltezés nélkül. 36 Szavait idézi MARÓTHY-MEIZLER 1958, 138. 37 EPL Mindszenty magánlevéltár, 21. doboz, Budapesti Hírlap, 1936. január 3. 4. old. 38 EPL Mindszenty magánlevéltár, 21. doboz, Pehm József levele Gazdag Ferenc tanácsoshoz, keltezés nélkül [1937. november 17. után]. Eredeti, autográf. 39 EPL Mindszenty magánlevéltár, 21. doboz, „Teleki főispán” c. iratköteg. Pehm József levele ismeretlen esperesnek. Zalaegerszeg, 1940. április 25. 40 EPL Mindszenty magánlevéltár, 21. doboz, „Prot. front” - Közi Horváth József országgyűlési képviselő levele Pehm Józsefhez. Budapest, 1941. január 20. Eredeti, aláírt. 41 EPL Mindszenty magánlevéltár, 21. doboz, „Prot. front” - Nyisztor Zoltán levele Pehm Józsefhez. Budapest, 1941 .január 20. Eredeti, aláírt. 42 Rosdy Pál, az Új Ember szerkesztőjének írásbeli közlése a szerzővel, 2013. március 6. 43 Lásd KLESTENITZ 2010, 72-87:84-87.
