Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Göncz László: „Álmaink álma Alsólendva és a Muraköz”. Mindszenty (Pehm) József erőfeszítései a Mura mente visszacsatolásáért
„Almaink álma Alsólendva és a Muraköz” 53 a Jugoszlávia elleni hadba lépés ügyében tartott rendkívüli minisztertanácsi ülésen (1941. április 10.) észlelhető volt. A bevonulást illetően akkor valószínűleg Werth Henrik gyalogsági tábornoknak, a honvédvezérkar főnőkének a véleménye meghatározó volt, aki a Muraközbe történő bevonulás mellett érvelt.19 A kérdést illetően azonban a német diplomácia álláspontja is rendkívül fontos volt, ezért Sztójay nagykövet többször is tárgyalt a német külügyminisztérium vezetőivel. Az egyik beszélgetésből kiderül, amire már közvetve utaltunk, hogy Bárdossy miniszterelnök Muraköz kérdésében kész volt az önálló horvát állammal „baráti tárgyalásokat” kezdeni.20 Erről a magyar minisztertanács 1941. április 13-án tárgyalt, és akkor még - bizonyos feltételek, főleg a vasúti forgalomban követelt kedvezmények fejében - úgy határozott, hogy „a Muraközre szuverenitásunk elvileg fenntartandó, azonban a terület teljes igazgatását akár meghatározott hosszabb időre, akár időtartam-megjelölés nélkül ideiglenes jelleggel átengedjük a horvátoknak”.2' Feltehetően erre vonatkozhatott Pehm (Mindszenty) József fent idézett, erélyes ellenérvelése, tiltakozása is. Az események azonban később ideiglenesen Pehm József elvárásaival összhangban alakultak. Ugyanis a Muraköz tekintetében jelentős változás történt 1941. július 9-én, amikor ott is bevezették a magyar katonai közigazgatást. Ezt Zala megye törvényhatósági kisgyű- lése - amelyen Pehm József is jelen volt -, miután az eseményt a főispán bejelentette, nagy megelégedéssel és éljenzéssel fogadta.22 Az esemény feszült külpolitikai légkört teremtett. Herbert von Troli ideiglenes zágrábi német ügyvivő a német külügyminisztériumnak intézett táviratában erélyesen elítélte azt. Magyarázatában, amelyet a horvát konnány álláspontjára alapozott, egyebek mellett kifejtette, hogy „ a Muraköz lakossága egyértelműen a legnagyobb lelkesedéssel üdvözölte az önálló horvát állam megalakítását; a Muraköz hatóságai azonnal az április 1-én Zágrábban kikiáltott horvát kormány rendelkezésére álltak, és felesküdtek a független horvát államra [...] A horvát kormány ennélfogva a Muraköz területét az önálló horvát állam elvitathatatlan részeként tekinti, amelyről sohasem mondhat le. ”23 A németek számára is kellemetlen ügyről a következő hetekben élénk diplomáciai és politikai vita zajlott, a Muraközben pedig - amint már jeleztük — a magyarok és magyar érzelműek ünnepeltek. A katonai közigazgatás a vidék esetében, amint azt a magyar politikai elit bizonyos része remélte, nem volt hosszú életű, hiszen 1941. augusztus 29-én már Csáktornyán búcsúzkodott annak tisztikara. Bevezették a polgári közigazgatást. Arra az alkalomra - a főispán és az alispán mellett - Pehm József prelátus is autóval leutazott.24 A visszacsatolt muraközi terület integrálódása szempontjából Pehm József azt is fontosnak tartotta, hogy a vidék egyházi vonatkozásban, magyar szempontból, kedvezőbb helyzetbe kerüljön. Ugyanis a terület a zágrábi érsekséghez tartozott, ami komoly akadályt jelentett a magyar nyelvi és kulturális érvényesülés szempontjából. A vallásos lakosságra óriási hatása volt a Zágráb által képzett és kiküldött horvát papoknak. Pehm a Zala megyei Újság 1941. július 19. számának vezércikkében foglalkozott Muraköz egyházi hovatartozásának a kérdésével. Említett írásában vázolta a vidék egyházi szervezettségének alakulását a 13. századtól 1941-ig. Utalt azokra a sikertelen törekvésekre, amelyekre a szombathelyi püspökség megalapítása után sor került a Muraköznek a zágrábi érsekségtől történő függetlenítés tárgyában. Véleménye szerint a vidék visszacsatolása Magyarországhoz e tekintetben is új lehetőséget jelentett. Ezzel kapcsolatosan eszmefuttatását a következőképpen fejezte be: „Most az ügynek a kulcsa Budapesten és Rómában van. Horvátország külön útra lépett, nincs ok, miért gyakoroljon egyházi jogokat itt idegen állam főpapja. ”2S Aligha szorul további magyarázatra, hogy Pehm József széleskörű tevékenységet fejtett ki a Muraköz visszacsatolása érdekében, majd a tájegység integrálódása terén az. Ennek ismeretében érthető, hogy a Muraköz visszacsatolása első évfordulója alkalmából szervezett perlaki ünnepség keretében megtartott dísz- közgyűlésen Pehm Józsefet a község díszpolgárává választották. Érdemeit a Muraköz visszacsatolása terén kifejtett nagy erőfeszítésekben jelölték meg.26 19 MÓL - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1941. április 10. 20 Sztójay Döme berlini magyar követ jelentése a M. Kir. Külügyminisztériumnak a németek álláspontjáról a jugoszláv-magyar szerződéssel kapcsolatban. — Horthy 19S6, 15. 21 A magyar kormány olasz támogatást kér a jugoszláv területekre vonatkozó igényei kielégítéséhez. - Horthy 1986, 80. 22ZML-Zala megye törvényhatósági kisgyűlésének 1941. július 9-én tartott ülésének jegyzőkönyve, 667. 23 Troli zágrábi német ideiglenes ügyvivő távirata a német külügyminisztériumnak. - Horthy 1986, 130-131. 24ZMÚ, 1941. aug. 29., 2. 25ZMÚ, 1941. július 19., 1. 26ZMÚ, 1942. április 21., 2.; Zalai Közlöny, 1942. április 19., 5.
