Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Göncz László: „Álmaink álma Alsólendva és a Muraköz”. Mindszenty (Pehm) József erőfeszítései a Mura mente visszacsatolásáért
ZALAI MUZEUM 21 2013 45 Göncz László r „Almaink álma Alsólendva és a Muraköz” Mindszenty (Pehm) József erőfeszítései a Mura mente visszacsatolásáért1 Bevezető E tanulmányban Mindszenty (Pehm) József sokrétű tevékenységének, valamint az ahhoz kapcsolódó időszaknak olyan fejezetét érintem, amely meglehetősen ismeretlen. Ez részben annak köszönhető, hogy a II. világháború idején a Mura mentén zajló történések jellemzése, összehasonlítva a felvidéki, észak-erdélyi és bácskai eseményekkel, még magyar történész berkekben is kevésbé szerepelt. Másrészt a Mindszenty- életmű, egyháztörténeti és vallási jellegén túl is eléggé sokszínű és gazdag, és azon belül a Mura mente iránt kifejtett élénk érdeklődésének tanulmányozása meglehetősen háttérbe szorult. Ennek értelmében talán valamennyire hiánypótló lehet e munka. Szükségszerűségét a leginkább indokolja, hogy a 20. századi magyar történelem egyik fontos egyéniségének érdeklődését és tevékenységét a történelmi Zala megye Mura menti területének hovatartozása 1941 tavaszától egy bő esztendőn át erőteljesen foglalkoztatta. Mindszenty Józsefnek a II. világháború idején a Mura mentére vonatkozó szerepvállalása könnyebb megértése céljából a tanulmányban néhány, a régió és Zala megye szempontjából fontos történelmi összefüggésre és jelenségre is utalok. Esetenként a Mind- szenty-szerepvállalás és tevékenység megítélésének hangvétele a teljes életmű keretében kritikusnak tűnhet, azonban a mártírfőpap óriási vallási, nemzeti és európai jelentőségének semmiképpen nem kíván ártani. Az első világháború után Magyarország számára elveszített területek visszacsatolásáért kifejtett küzdelme természetszerűen kiterjedt érzékeny kérdésekre is. Néhány korabeli kijelentése, véleménye a ma embere számára talán szélsőségesnek, netán valamennyire érthetetlennek tűnhet. Azonban a két világháború közötti magyarországi közhangulat és a hivatalos politikai diskurzus tükrében más volt a helyzet; egyértelműen pozitív volt annak a kicsengése. A muravidéki nem magyar anyanyelvű és származású lakosság, főképpen annak egyházi vezetői, a korabeli magyarországi közvéleménytől eltérően, általában másképpen vélekedtek. A sajátos helyzet, valamint az ellentmondásos vélemények miatt érzékeltetni kívánom a korabeli helyzet hangulatát és akkori értelmezését, és valamennyire érintem annak szélesebb dimenzióba helyezett hatását, összefüggéseit is. A Mura menti területi változások körülményei 1941 elején Az I., majd a II. bécsi döntés révén bekövetkezett magyar területgyarapodások után, az 1940. esztendő végén már csak a délszláv államhoz került területek teljes vagy részbeni visszaszerzése állhatott objektíve a magyar politikai elit és a közvélemény területgyarapodási célkitűzésének középpontjában. Fontos leszögezni, hogy akkor a magyar lakosság abszolút többsége, határon belül és túl, az egykori magyar vonatkozású területek visszaszerzését támogatta, mert abban a trianoni békeszerződéssel rögzített állapot részbeni igazságtételét látta. Változásokban reménykedett az első világháború után a délszláv államhoz tartozó magyar közösség is a Bácskától a Mura menti térségig. Az egykor Zala vármegyéhez tartozó terület magyar és magyar érzelmű népessége esetében, különösképpen annak gyér számú értelmisége, valamint tehetősebb iparosai és gazdálkodói titokban kizárólag a visszacsatolásban jelölték meg a közösségi jövő perspektíváját. A terület Magyarországhoz történő visszacsatolási reményeiről az emlí' E tanulmány a Vasi Szemle és a Pannon Tükör folyóiratokban megjelent írások átalakított és kibővített változata.
