Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)

Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Göncz László: „Álmaink álma Alsólendva és a Muraköz”. Mindszenty (Pehm) József erőfeszítései a Mura mente visszacsatolásáért

ZALAI MUZEUM 21 2013 45 Göncz László r „Almaink álma Alsólendva és a Muraköz” Mindszenty (Pehm) József erőfeszítései a Mura mente visszacsatolásáért1 Bevezető E tanulmányban Mindszenty (Pehm) József sokrétű tevékenységének, valamint az ahhoz kapcsolódó idő­szaknak olyan fejezetét érintem, amely meglehetősen ismeretlen. Ez részben annak köszönhető, hogy a II. világháború idején a Mura mentén zajló történések jellemzése, összehasonlítva a felvidéki, észak-erdélyi és bácskai eseményekkel, még magyar történész ber­kekben is kevésbé szerepelt. Másrészt a Mindszenty- életmű, egyháztörténeti és vallási jellegén túl is eléggé sokszínű és gazdag, és azon belül a Mura mente iránt kifejtett élénk érdeklődésének tanulmányozása megle­hetősen háttérbe szorult. Ennek értelmében talán vala­mennyire hiánypótló lehet e munka. Szükségszerűsé­gét a leginkább indokolja, hogy a 20. századi magyar történelem egyik fontos egyéniségének érdeklődését és tevékenységét a történelmi Zala megye Mura menti területének hovatartozása 1941 tavaszától egy bő esz­tendőn át erőteljesen foglalkoztatta. Mindszenty Józsefnek a II. világháború idején a Mura mentére vonatkozó szerepvállalása könnyebb megértése céljából a tanulmányban néhány, a régió és Zala megye szempontjából fontos történelmi össze­függésre és jelenségre is utalok. Esetenként a Mind- szenty-szerepvállalás és tevékenység megítélésének hangvétele a teljes életmű keretében kritikusnak tűn­het, azonban a mártírfőpap óriási vallási, nemzeti és európai jelentőségének semmiképpen nem kíván ár­tani. Az első világháború után Magyarország számára elveszített területek visszacsatolásáért kifejtett küzdel­me természetszerűen kiterjedt érzékeny kérdésekre is. Néhány korabeli kijelentése, véleménye a ma embere számára talán szélsőségesnek, netán valamennyire ért­hetetlennek tűnhet. Azonban a két világháború közöt­ti magyarországi közhangulat és a hivatalos politikai diskurzus tükrében más volt a helyzet; egyértelműen pozitív volt annak a kicsengése. A muravidéki nem magyar anyanyelvű és származású lakosság, főképpen annak egyházi vezetői, a korabeli magyarországi köz­véleménytől eltérően, általában másképpen véleked­tek. A sajátos helyzet, valamint az ellentmondásos vé­lemények miatt érzékeltetni kívánom a korabeli hely­zet hangulatát és akkori értelmezését, és valamennyire érintem annak szélesebb dimenzióba helyezett hatását, összefüggéseit is. A Mura menti területi változások körül­ményei 1941 elején Az I., majd a II. bécsi döntés révén bekövetkezett magyar területgyarapodások után, az 1940. esztendő végén már csak a délszláv államhoz került területek teljes vagy részbeni visszaszerzése állhatott objektíve a magyar politikai elit és a közvélemény területgyarapo­dási célkitűzésének középpontjában. Fontos leszögez­ni, hogy akkor a magyar lakosság abszolút többsége, határon belül és túl, az egykori magyar vonatkozású területek visszaszerzését támogatta, mert abban a tri­anoni békeszerződéssel rögzített állapot részbeni igaz­ságtételét látta. Változásokban reménykedett az első világháború után a délszláv államhoz tartozó magyar közösség is a Bácskától a Mura menti térségig. Az egykor Zala vár­megyéhez tartozó terület magyar és magyar érzelmű népessége esetében, különösképpen annak gyér számú értelmisége, valamint tehetősebb iparosai és gazdálko­dói titokban kizárólag a visszacsatolásban jelölték meg a közösségi jövő perspektíváját. A terület Magyaror­szághoz történő visszacsatolási reményeiről az emlí­' E tanulmány a Vasi Szemle és a Pannon Tükör folyóiratokban megjelent írások átalakított és kibővített változata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom