Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Németh Péter: Fedezzük fel együtt a Balaton titkait! Foglalkoztató lapok összeállítása általános iskolásoknak
Fedezzük fel együtt a Balaton titkait! 265 A Balatoni Múzeum 2011-ben teljesen új arculattal jelent meg a világhálón, új lógója van (1. ábra). BALATONI MÚZEUM Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága 1. ábra: A Balatoni Múzeum új lógója (Arculati kézikönyv - Balatoni Múzeum) Az új arculat színekkel jelzi, hogy a Balatoni Múzeum a Balaton múzeuma, és állandó kiállítása az egész Balaton történetét mutatja be. A grafika és a színvilág utal a múzeumnak 1928 óta otthont adó épület neobarokk stílusára és a Balaton hullámaira. A megjelentetni kívánt kiadvány típusát az ismeretterjesztő és oktatási célokat is szolgáló kategóriába sorolom. A célcsoport kiválasztásánál több szempontot vettem figyelembe: egyrészt a múzeum látogatói összetételét, másrészt azt, hogy a kiválasztott célcsoport tagjai minél nagyobb arányban használják a kiadványt, ezáltal is befolyásolva későbbi múzeumlátogatási szokásaikat. Az előbbi szempontokat figyelembe véve a célcsoport a 9-14 éves korosztály. Ez az a csoport, amely az iskolai keretek között gyakran jár múzeumba, és amelynek majdani múzeumlátogatási szokásait még jól lehet alapozni, alakítani. Maga az Aranyhíd című kiállítás is több ponton kapcsolódik a Nemzeti Alaptantervben (NAT) megfogalmazott tantárgyi követelményekhez. A készülő kiadvány a kiállításban rejtettebb formában megjelenő ismereteket közvetíti a felhasználói csoport számára könnyen hasznosítható formában. A kiadvány Mielőtt elkezdenénk összeállítani a foglalkoztató kiadványunkat, meg kell határoznunk, milyen belső tartalommal, és külső megjelenéssel rendelkezzen, milyen korcsoportnak, kiknek szóljon. Mivel jelen esetben egy múzeumpedagógiai foglalkoztató kiadványról beszélünk, meg kell vizsgálnunk, milyen korösszetételű látogatók érkeznek a múzeumba. A marketingszempontoknál már érintettem a kérdéskört, utaltam arra, hogy kik lennének a célcsoport tagjai, de csak részben indokoltam. A következőkben megvizsgálom, milyen módszerek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy egy múzeum figyelembe vegye látogatóinak elvárásait, igényeit, megállapításait, kritikáit. Farkas Zsuzsanna sokféle eszközt és módszert ismertet, melyek alkalmasak arra, hogy megvizsgáljuk, milyen összetételű egy intézmény látogatóközönsége, és milyen elvárásokat támasztanak - jelen esetben — egy múzeumi kiadvánnyal szemben. Felmerül a kérdés, miért szükségesek a különféle információgyűjtések, ha rendelkezésünkre állnak a látogatói statisztikák, amelyekből megismerhetjük a látogatók számát és korcsoport szerinti összetételét. Viszont nem nyerünk ismeretet a tekintetben, hogy mi az érdeklődési körük, miért jöttek a múzeumba, mit látnának szívesen/szívesebben. Egy látogatóközpontú intézmény sikerét az alapozza meg, hogy minél magasabb színvonalon képes megfelelni a látogatók elvárásainak. Az alábbiakban ismertetem azon módszereket és vizsgálati eszközöket, amelyek segítségével olyan információkat is gyűjthet egy múzeum a látogatóiról, amelyeket a statisztikák nem tudnak megadni. > Mélyinterjúk szakértőkkel: a személyes interjú egy olyan beszélgetés, melyhez a kérdéseket még a személyes beszélgetés előtt eljuttatják a szakértőnek, akinek így módjában áll felkészülni a válaszokra. > Mélyinterjúk látogatókkal: a személyes beszélgetés alkalmával a látogatóknak lehetőségük nyílik, hogy kötetlen viszonyok között mondhassák el véleményüket a látottakról, illetve az általuk várt látnivalókról. Míg egy kérdőíves megkérdezés során például csak azt tudhatjuk meg, hogy a kiállításunk mely része, tárgya tetszett és miért, addig egy mélyinterjú során elmondhatja véleményét, érzéseit a kiállítással, egyes tárgyakkal kapcsolatban. Netán még személyes érintettségét is megismerhetjük. r Kérdőíves megkérdezések: a leggyakrabban alkalmazott kutatási technika. Az előre összeállított kérdéssor tartalmazhat zárt és/vagy nyitott kérdéseket. A zárt kérdéseknél előre megadott válasz- alternatívák közül választhat a válaszadó, a nyitott kérdések esetén pedig maga fogalmazhatja meg véleményét. > Fókuszcsoportos interjúk látogatókkal: olyan meghatározott céllal összehívott csoport (5—15 fős), amely tagjai jól képviselnek egy jellegzetes társadalmi közösséget, például pedagógusok, középiskolások, stb. Az interjúk követendő időtartama másfél-két óra. A homogén fókuszcso
