Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Kovács Zsuzsanna: Egy elfeledett, majd újra felfedezett vidék – 20. századi életmódváltozások a zalai falvakban
Egy elfeledett, majd egy újra felfedezett vidék - 20. századi életmódváltozások a zalai falvakban 259 nem bírnak lakosságmegtartó erővel, és a családok a munkalehetőségeket követve költöznek más településekre, városokba. A vizsgált települések esetében, ahogy a probléma országosan is megjelenik, az egyik legfontosabb kérdés a vidék fenntarthatósága, vagyis a földterületek gondozása, ehhez pedig a vidéki lakosság helyben tartása szükséges. A probléma a megélhetés szempontjából vetődik fel, hiszen akkor engedhetik meg maguknak a helyben, a szülőfaluban maradást, ha biztosítani tudják maguk számára a megélhetést. Munkalehetőség helyben ritkán, inkább a közeli nagyvárosokban kínálkozik. Egyéni vállalkozások indítása szintén megélhetést biztosítana a helyi lakosságnak, amely terepe lehet a vidék természeti értékeire, az osztrák és a szlovén határ közelségére építő falusi turizmus felfejlesztése, illetve a mezőgazdasági vállalkozás. A vidéki területek karbantartását a legkönnyebben és leghatékonyabban a helyi lakosság tudja elvégezni. A felmérésekből jól kiderült, hogy miután a falusi lakosság szinte miden tagja végez mezőgazdasági tevékenységet, megvan a munka végzéséhez szükséges tudás alapja, nem idegen a munka a falusiaktól, bár a nagyüzemi termeléshez szükséges ismeretekkel nem rendelkeznek. A probléma hatékony kezelése, a lehetőségek megteremtése már állami feladat. Glatz Ferenc, Új vidékpolitika címet viselő könyvében a vidéki Magyarországon végezhető mezőgazdasági munkában új, kiaknázatlan és mindemellett nagyon is égető szükségű munkát lát. Érvelésének alapvetése, hogy a vidék elnéptelenedése a területek elvadulásának veszélyével fenyeget, maga után vonva a helyreállítás hatalmas költségeit. Mindez azonban elkerülhető, ha a mezőgazdaságban is kiaknázható technikai újdonságok elterjednek, ha az információs társadalom kommunikációs vívmányai egyenlő esélyeket teremtenek, és a vidéki lakosság helyben tartható.26 Állítása szerint ma négy olyan erő van, amely meghatározza a térség, és benne Magyarország vidéki világának mindennapjait. 1. Ipari-technikai forradalom: informatikai forradalom - új termelési technikák, az emberi érintkezések új kultúrája. 2. Új Föld szemlélet (Gaia szemlélet) - felismerés, hogy a földgolyónk élő szervezet, minden ember egyéni és közösségi feladata részt vállalni a megóvásában, fenntartásában, gondozásában. 3. Európai Unió - szabad mozgás, új jogszabályok, új gondolkodásmód, új területi egység. 4. Új értékrend életvitelünkben.27 Az ipari forradalommal a város, mint a fejlődés motorja, még nagyobb előnyre tett szert, ahol nemcsak az áruk, hanem a kapcsolatok cseréje is zajlott. A 70-es évektől azonban a tudatos falufejlesztés eredményeképpen a város és falu közötti különbségek a falu infrastrukturális fejlesztésének köszönhetően jelentősen csökkentek. Ezek az egyenlőtlenségek a modem, 21. századi technikai és információs társadalomban tovább csökkenthetők, hiszen a vidék egyik legnagyobb hátránya a távolság, és a jelenlét hiánya a világhálón és más kommunikációs csatornákon zajló információ- cserében egyre kisebb jelentőséggel bír. A szerző szerint a vidéknek meg kell találni a saját szeletét ebben a tortában, amely javaslata szerint a vidék, mint élelemtermelés helyszíne és a megújuló energiahordozók termelésének színtere lehet. Az energia előállítás helyszíne mindeddig a város volt, de az alternatív energiahordozókkal ez a szerep elorozható a városoktól.28 A fej lesztések azonban jelentős állami támogatás hiányában nem vihetők keresztül. Christopher Ray a Sociologia Ruralis 1998. évi első számában jelentette meg nagy jelentőségű cikkét Kultúra, intellektuális tulajdon és territoriális vidékfejlesztés címmel. Ray szerint a vidékfejlesztés kultúra-gazdasági megközelítése arra a meglátásra épül, hogy a vidéki térségekben a helyi gazdasági kontroll (tehát az, amikor a helyi társadalom szereplőinek hatalmában áll a helyi gazdaság alakulását befolyásolni) annak révén növelhető, ha a hely becse az ahhoz kötődő kulturális identitás révén felértékelődik. A megközelítés annyiban gazdasági, amennyiben a források, a termelés és a fogyasztás kapcsolatát tematizálják, míg annyiban kötődik a kultúrához, amennyiben azt az átalakulási folyamatot próbálja megragadni, melynek során a térhez kötődő helyi kultúra gazdasági jelentőségre tesz szert. Ray felfogásában a kultúra-gazdaság megközelítés elsősorban a termeléssel foglalkozik: az adott térséghez kötődő kulturális rendszerrel, és azzal, hogy a társadalom tagjainak különböző hálózataiban miként jönnek létre olyan új források, melyek kiaknázása az adott térség gazdasági érdekeit szolgálja. Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája az utóbbi években elsősorban a mezőgazdaság modernista fejlesztésére épülő irányából egy kapcsolatokat építő, a területiséget messzemenően figyelembe vevő irányba mozdult el: vagyis 26 GLATZ 2008, 11. 27 GLATZ 2008, 16. 28 GLATZ 2008, 22-25.
