Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Kostyál László: Pataky Andor (1891–1945) emlékezete
Pataky Andor (1891-1945) emlékezete 213 A Türjére költözés pontos idejét nem ismerjük. A Zdrávy-kúria a kéttornyú templom mellett, a későbbi orvosi rendelő helyén állt, s az bizonyos, hogy Pataky 1924 végén, amikor a megyében a későbbiekben rendszeresen kiállító művész az első tárlatát rendezte a zalaegerszegi Arany Bárány-kávéházban, már itt lakott. A Göbel Árpád és Kássa Gábor egerszegi rajztanárokkal közösen rendezett kiállítás tudósítója szerint a kedves akvarellek mellett bemutatott, színezett, főleg népies figurákat mintázó kerámiái mind technikailag, mind szobrászilag kifogástalanok, olyannyira, hogy a fővárosban is keresett művészt a magyar keramika erős oszlopának tartja.17 Néhány hónappal korábban, 1924 májusában, Pataky Vágh Weinmann Nándor és Vágh Weinmann Mihály festőművészekkel közösen állított ki a budapesti Alkotás Művészházban, s valószínűsíthetően ezt követően költözött Türjére.18 Az új lakhelyén alighanem kitűnő ajánlólevélnek bizonyuló pesti tárlat már idézett katalógusának műtárgylistájában szerepelnek az egerszegi kiállítás kapcsán is említett alkotásai, sőt néhányuknak (Juhász, Paraszt menyecske, Feszületet tartó búcsús, Állatfigurák) a reprodukciója is látható a katalógusban, illetve egy, két évvel később készült fényképen (ezekre utóbb még visszatérünk). A Pataky részéről 113 alkotást felvonultató kiállítást a Magyar Iparművészet című országos szakfolyóirat is ismertette, az általános dicséretek mellett egy technikai szempontból tanulságos megjegyzés kíséretében: kívánatos lenne, ha a művész a „mindig többé-kevésbé kemény hatású mázfeletti festést mázalattival cserélné fel”. Elmondja azt is, hogy Pataky Zala megyében nagyobb kerámiaműhely berendezésére készül, ahol a dísztárgyak mellett használati tárgyak is fognak készülni.19 Pataky művészi sokoldalúságáról tanúskodik, hogy 1924-ben, majd a következő évben is elnyerte a Faluszövetség plakátpályázatának első díját.20 Utóbbi megmérettetésen a szervezet 1925. évi zalaegerszegi mezőgazdasági, ipari, művészeti és kultúrkiállításának (aug. 29. - szept. 2.) plakátjával szerepelt, melyen a dombos zalai táj egy hatalmasat lépő, magyaros mentét, szűk nadrágot viselő, kezeiben Zalaegerszeg búzakoszorúba foglalt címerét tartó dalia csizmás lábai között jelenik meg (3. kép).2' A nagyszabású, de vegyes profilú kiállítás művészeti szekciójának (egyik) rendezője Pataky Andor volt.22 A kiállítás jelentőségére utal, hogy a Zalamegyei Újság néhány napon belül két hosszú cikket is szentelt a tárlatnak. Az önálló termet kapott Patakyról a megnyitó előtti napon Darnay Kálmán megállapította, hogy „a kiváló iparművész, aki egyúttal feltűnő tehetségű szobrász is, 40 képpel, 36 akvarellel és sok-sok finom fajansszal szerepel. [...] (türjei) műtermében alkotja a színpompás, népies és állati alakoktól ékes festett fajansz dísztárgyait, melyek kedves művészi értékei az úriházak üvegszekrényeinek”.23 Néhány nappal később átfogó ismertetést közölt a lap az egész kiállításról, s a tudósító a művészeti szekció legértékesebb részének Patakyét tartotta. Több alkotását cím szerint is kiemeli: Keleti táncosnő, Hébé- res paraszt, Keresztvivő paraszt, Don Quichott (sic!), Cicer atya portréja, Mózes.. ,24 Itt meg kell állnunk egy pillanatra. Említettük, hogy a Balatoni Múzeum Pataky által készített kerámiafigurája valami közelebbről meg nem határozható, ma már hiányzó tárgyat tartott a kezében. Ha végignézzük az iménti felsorolást, és elképzeljük kezében a keresztet, korrektnek tűnő megoldáshoz jutunk. A lejjebb lévő bal kéz a kereszt szárának alsó végét tarthatta (a kéztartás megfelel ennek, a szár a hüvelykujj és a négy másik, párhuzamosan görbülő ujj mögött indult), míg a fölötte lévő jobb kéz kicsit feljebb fogta azt. A fej kissé jobbra fordul, pontosan úgy, ahogyan a lépés ritmusa megkívánja. Még az enyhén lefelé néző, nagybajuszé arc és a kedélyes, egyszersmind komoly tekintet is támogatni látszik e megoldást. A kereszt szára a fej mellett folytatódott, erre utal a csaknem a fej tetejénél oldalra kiálló, ma már funkció nélküli, egykor a szárat rögzítő kis fémcsap. Erre azért volt szükség, hogy megteremtse a keresztnek azt az egyensúlyát, amit a valóságban a tartó kezek stabilizáló mozgása biztosít. Az előző évben a budapesti kiállítás katalógusában felsorolt Pataky-kerámiák között Úrnapi keresztvivő címen szerepelt ugyan egy kisplasztika (fajansz és terrakotta változatban is) - mely érdekes módon Keresztvivő búcsúsként került reprodukálásra —, 17 ZMÚ 1924.12.11, 2.; (N-bó): Zalai festők kiállítása Zalaegerszegen. 18 A Nemzeti Szalon XLIX. csoportkiállításának - melyen Pataky négy kerámiájával szerepelt - katalógusa azt írja a művészről, hogy „ 1924-ben az ’Alkotás’ művészházban gyűjteményes kiállítás keretében mutatkozott be, majd itthagyva a fővárost visszavonul Zalába...” 19 MIM 1924, 81. 20 A tudósításból az is kiderül, hogy a Szinyei Társaság meghívta a művészt a Budapest után Berlinben és Brüsszelben rendezendő vándorkiállítására. - ZMÚ 1925.04.25, 4. 21 http://www.kepkonyvtar.hu/?docld=85012 22 SSz 1925.09.13, 2.; A ZMÚ 1925.08.28. címlapján lévő tudósítás ezzel szemben Göbel Árpádot nevezi meg rendezőnek. 23 ZMÚ 1925.08.28,2-3. 24 ZMÚ 1925.19.01,2.
