Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: A pályakezdés. Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezéséig
A pályakezdés 19 Pehm Józsefnél az anyaság a mindent maga mögé utasító női hivatás, jellemformáló állapot: „...ha ők nem is lángelmék, de a lángelméket ők szülik”?6 A nevelés, a gyermeki tudat formálása egyúttal kultúraépítés is, s ezt a szerző ismételten hangsúlyozza (ami azért is értékelendő, mert a férfias mentalitású kultúrák ennek sokszor nem tulajdonítanak jelentőséget): „A férfi elhasználódik saját munkájában, a nő átmegy a jövő nemzedékébe. Az egyes nő ezért tovább él, mint az egyes férfi. A férfi kép viseli a pillanatnyi jelent, a nő a nemzedéket. ”36 37 A nőiség vagy férfiasság kiteljesítése azonban egyik nem esetében sem egyenértékű azzal, hogy mindegyik csak saját nemi karakterisztiku- mát éli meg, azt is jelenti, hogy feszegetik a bevett határokat. Pehm József azonban nem várt mást vagy többet. Szerinte a nő igazi hivatása az anyaság, végső konklúziója: „ A házasság az igazi női pálya. ”38 Pehm maga menedzselte a kétezer-ötszáz példányban megjelentetett harmadik kiadás második kötetét is. Ő kérte be a nyomdai árajánlatokat, roppant agilis promotálással ő gondoskodott a hatékony terjesztésről. A bevétel-kiadás egyenlegéről naprakész kimutatást vezetett. A két kötet előállításáért a „Zrínyi” Nyomdaipar és Könyvkereskedés Rt. 9.605,88 pengőről nyújtott be számlát. A szerző igényt tartott a terjesztésből eredő bevételre (egy konkrét esetben 990 pengőre), épp azért fedte meg a terjesztéssel megbízott Korda Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaságot, amiért nem közvetlenül vele, hanem a nyomdával számolt el. A terjesztő azzal védekezett, hogy úgy vélte, a Zrínyi nyomda teljesen az apátplébánoshoz tartozik. „Ha nem ez lett volna a meggyőződésünk, semmiképpen sem intéztük volna a Zrínyi nyomdának elszámolásunkat és nem hiteleztünk volna ilyen számottevő összeget, mert a múlt tapasztalatai nem olyanok voltak. A nyomda csakis Méltóságos Prelátus Úr nagyra becsült személyének köszönheti, hogy ilyen magas hitelt nyújtottunk neki.”39 Az újabb kötet az anyai szerepet a családon kívül- a Szűz Mária felől, az egyház és a haza, illetve a vallási élet tükrében - szemléli, jócskán tartalmazva kommunista- és bolsevikellenes részeket, illetve a Szovjetunió elleni háborút a pogány török és tatár elleni harcokkal azonosító, lelkesítő mondatokat. Ezért 1945 után a harmadik kiadás mindkét kötete felkerült a „fasiszta, antidemokratikus és szovjetellenes könyvek” IV. jegyzékére,40 s eszerint 1947. január 20-áig fellelhető példányait be kellett szolgáltatni. (Ez egyébként annyira felbőszítette Nagy Ferenc miniszterelnököt és Balogh István államtitkárt, hogy beszüntették a Fasiszta Sajtótermékek Jegyzékét Összeállító Bizottság munkáját és több index sem jelent meg.) Talán ennek köszönhető, hogy Mindszenty 1947-48-ban egy újabb verzión dolgozott, ami csupán kéziratban maradt.41 Az édesanya kétkötetes harmadik kiadása a hercegprímás elleni per kapcsán sajátos szerepet kapott: magyar emigráns körökben felmerült, hogy a művet irodalmi Nobel- díjra javasolják, nem is annyira szépirodalmi értékei miatt, mint inkább figyelemfelkeltés céljából: „ha nem is kapja meg a Nobel-díjat, a csinált zaj is elég volna”- vélekedtek.42 A zajos gratulációk és méltató recenziók mellett akadt, aki magánlevélben tárta fel kritikáját. Elismerve a mű hiánypótló szerepét, felrótta, hogy igencsak látszik: „fáradt s agyonhajszolt ember munkája, akinek tíz ujja közül csak egy dolgozott ezen a művön, a többi máshol volt elfoglalva. [...] A megstilizálás különösen hiányos, ahol javítások vannak, inkább rontások, legtöbbször az eredeti szöveg még jobb. Egyes helyeken, különösen a statisztikai résznél, meg sem értettem, hogy egy-egy mondat mit akar mondani.”43 A kritikus nem más, mint a vallási statisztika tudósaként jegyzett Pezenhoffer Antal pap. Az egyházi törvényekben előírt cenzorálást végző Székely László pedig azt kifogásolta, hogy „néha 36 Uo. 24. A szövegkörnyezetből nem egyértelmű, hogy itt Mindszenty saját véleményét fogalmazta meg, vagy kortársa, a kemény és markáns Gertrud von le Fort (1876-1971) írónő gondolatát idézi. 37 Uo. 12. 38 Uo. 25. 39 EPL Mindszenty magánlevéltár, 20. doboz. Korda Ipari és Kereskedelmi Rt. olvashatatlan aláírású tisztviselőjének levele Mindszenty Józsefhez. Budapest, 1943. október 13. Eredeti. - Egy későbbi Mindszenty-vallomás szerint az első kötet 3000, a második kötet 2800 példányban jelent meg. EPL Processus, 1. doboz, V-700/1. 72. föl. Gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyv, 1949. január 5. Gépelt másodlat, eredeti hitelesítő aláírással. (Másolatban: ÁBTL 3.1.9. V-700/1.) 40 A fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzéke. 4. Összeáll. Fasiszta Sajtótermékek Jegyzékét Összeállító Bizottság; kiad. a Magyar Miniszterelnökség. [Budapest], Magyar Miniszterelnökség Sajtóosztály, 1946.; SzEK, ős. XXVIII/alsó I. 1947. évi I. sz. körirat a szombathelyi egyházmegyei hatóságtól, 1947. január 9. 41 EPL Processus V-700/34-38. dossziék tartalmazzák az újabb, részben gépelt, részben kézírásban fennmaradt kéziratot. Másolatban: ÁBTL 3.1.9. V-700/34-38. (Szándékát, hogy munkáját folytatni kívánja, a szerző már a harmadik kiadás 2. kötetében is jelezte, többek között az anyák napi ünnepségekhez használható anyaköltészeti antológián dolgozott. A kézirat történelmi távlatokba ágyazva más, pl. demográfiai, népegészségügyi, papi hivatásbéli kérdésekkel is foglalkozik.) 42 Hoover Institution Archives, Tibor Florian, Box 6. Alphabetical File, Mindszenty, József Cardinal documents circe 1949-1975. Folder 1. Marschalkó Lajos levele Flórián Tiborhoz, keltezés nélkül. 43 EPL Mindszenty magánlevéltár, 20. doboz. Pezenhoffer Antal levele Mindszenty József prelátushoz. Budapest, 1942. szeptember 18. Eredeti, aláirt.
