Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: A pályakezdés. Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezéséig
16 Balogh Margit ben kitört első világháború alatt telt el. Szombathely megtelt sebesültekkel, a megélhetés egyre nehezebb lett, a kenyér, zsír, cukor el-eltűnt a boltokból, viszont felbukkantakaháborúhiénái,aspekulánshadiszállítók, a csempészek, az uzsorások és a lánckereskedők (akik csak akkor adtak árut hatósági áron, ha valami mást is vett a vevő szabad áron). A szemináriumban is sokat foglalkoztak az eseményekkel: a háború választóvíz az emberi magatartásokban, fenekestől felfordít mindent, gyengítheti a hitet, erősítheti a világias gondolkodást és az egyházellenességet. A hátországban is front van. És egy igazi papnak harcolnia kell a megingottakért, gyámolítania kell a gyengéket, vigasztalnia a gyászolókat. Mire Pehm József tanulmányai végére ért, meggyőződéssel vallotta, hogy a papnak személyes példaadással és a prédikáció erejével kell eligazítást adnia a társadalmi, eszmei zűrzavarban. Osztotta a 20. század eleji magyar katolikus megújhodás egyik legnagyobb hatású képviselőjének, Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspöknek a véleményét: szent papok kellenek, akik ki tudják vonni magukat a liberális erkölcsiség hatása alól, mert a szószék családok és nemzetek ítélőszéke, s csak az ítélkezhet a hívők egyetértésével, aki maga is feddhetetlen. Módszereiben azonban nem követte az útkereső, modern püspököt. Pehm Józsefzáróvizsgáitjeles eredménnyel tette le.20 1915. június 10-én többedmagával alszerpappá, 11-én szerpappá, 12-én áldozópappá szentelte Mikes János megyéspüspök a szombathelyi székesegyházban.21 Újmiséjét is itt akarta eredetileg tartani, távol a gyermekkori ismerősöktől és rokonoktól, háborúhoz nem illő nagy lakoma nélkül, de édesanyja ragaszkodott falujukhoz. így ott, ahol annak idején a keresztvíz alá tartották, a rokonság és a falubéliek jelenlétében mutatta be élete első szentmiséjét - szülei nagy büszkeségére és elégtételére.22 Néhány nap múlva Mikes püspök papi hivatásának első állomására, a Rába menti Felsőpaty faluba rendelte Geiszlinger Béla plébános mellé hitoktató segédlelkésznek. 1917. február 1-jéig szolgált itt. Már érkezése utáni nap megkezdte hivatása gyakorlását a Felsőpatyhoz tartozó négy leányegyházban, Jákfán és környékén. „Szívesen dolgoztam e vallásos és jó nép körében, a lelkiek mellett anyagi és társadalmi érdekeiket is igyekeztem védelmezni. Részt vettem a jóléti (hitelszövetkezet, Hangya) szervezetek irányításában, amire a háborús időkben különösen rászorultak híveink” - írta később visszaemlékezésében.23 24 A fiatal káplán valóban nagy buzgalommal vetette magát a munkába. A nagyfokú feladat- és felelősség- vállalásban lehetett némi érvényesülési vágy is, és a minél teljesebb és tökéletesebb papi élet iránti éhség is. Mindennapi többórás gyaloglás árán tudta csak teendőit ellátni, miközben hetente kétszer végigjárta az iskolákat, hittant tanított, prédikált, kiszolgáltatta a szentségeket, betegeket látogatott, temetett, sőt az Ostffyasszonyfa határában létesített első világháborús hadifogolytáborban is gondozta a főleg orosz, olasz, román és francia anyanyelvű híveket. Az első pillanattól szigorú papnak tartották, aki keményen betartja és betartatja az egyházi előírásokat. A káromkodó, templomkerülő falusi embereket éles megjegyzéseivel nemegyszer megszégyenítette. Plébánosa szóvá is tette harcias és szigorú fellépését, a hívekkel szemben nem kellő megértést mutató magatartását, akik , fiatal kora ellenére jobban tartottak tőle, mint a plébánostól”}1, Flittanóráról, szentmiséről mulasztást nem vagy csak nehezen tűrt, még a templom kegyurától (azaz a templomot fenntartó vagy azt anyagilag támogató és ezért kiváltságos jogokat élvező személytől) sem. Egy történet szerint úgy hívta fel a földesúr figyelmét mulasztására, hogy egyik szombat este megjelent a kastély udvarán — seprűvel a kezében. Körülnézett, majd hozzálátott a hétvégi takarításhoz. Az uraság zavartan tudakolta, mit is csinál a tisztelendő úr. ,,Az Ön cselédeit szeretném kisegíteni a munkában, hogy holnap idejük legyen misére jönni” - hangzott a csípős válasz.25 Pehm káplán úgy vélte, az ember útja a tudatosan választott, hívő katolikus élethez a családtól indul el, és a mély katolikus nevelésen át vezet. Gyermektől, fiataltól, felnőttől és öregtől egyformán elvárta az Ige és az Eucharisztia közösségi ünneplését, a szentségek vételét, a katolikus hit szüntelen és mind teljesebb ápolását hétköznapokon és ünnepeken egyaránt. Az édesanya Felsőpatyi káplán korában, 1916-ban Pehm József saját kiadásában jelent meg első írói próbálkozása: 20 SzEL AC 2567/1915. A Szombathelyi Papnevelőintézet tanárainak és növendékeinek minősítése. Szombathely, 1915. június 8. 21 SzEL Püspöki körlevelek 1915. X. 3184. 22 Ifjúkoráról és zalaegerszegi működéséről helyi források alapján TÓTH 1992; SZTTT1 1190/44. Slachta Margithoz írt levél 1950. pünkösd vigíliáján. 23 MINDSZENTY 1989, 17. 24 SzEK, ős. XXVIII/alsó II. Emlékezések: Arany Károly, volt zalaegerszegi nyomdavezető visszaemlékezése, III/c. jelzésű oldal. 25 SzEK, ős. XXVIII/alsó II. Emlékezések: Arany Károly, volt zalaegerszegi nyomdavezető visszaemlékezése, Ill/d. jelzésű oldal. A történetet felidézi MARÓTHY-MEIZLER 1958, 74.
