Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Farkas Tamás: A zalaegerszegi vasút jelentősége működésének első évtizedeiben, 1890–1914
A zalaegerszegi vasút jelentősége működésének első évtizedeiben, 1890-1914 149 Erre a pályára az ukk-csáktornyaival együtt kapott engedélyt a müncheni építő, ha az engedély kiadásától számított két éven belül megkezdi a beruházást. Az engedélyt 1889. július 3-án adta ki Baross Gábor, így hát nem lehetett tovább halogatni a szárnyvonal létesítését.7 1891. február 26-ára összehívták a részvénytársaság alakuló közgyűlését, ismét Budapestre. A közgyűlésre a meghívó alapján minden részvényaláírót vártak. A napirenden a megalakulás technikai lépései mellett az alapszabály megállapítása, az igazgatóság és a felügyelő bizottság megválasztása szerepelt.8 A kitűzött időpontban le is zajlott az immár Zala Megyei Helyiérdekű Vasút Részvénytársaság alakuló közgyűlése, melyen Szájbely Gyula országgyűlési képviselő elnökölt. Az Rt. alaptőkéjét 4.758.200 forintban állapították meg. A tőke 11.574 darab 100 forint névértékű bemutatóra szóló törzsrészvényből és 36.008 darab szintén 100 forintos és bemutatóra szóló elsőbbségi részvényből állt. Az alapszabály tervezetét elfogadták, ami után sor kerülhetett az igazgatóság megválasztására. Ennek tagjai Csertán Károly, Eitner Sándor, Fenyvessy Adolf, Krausz György, Krüzner Győző, báró Putheány Géza, Svastits Benő, Szájbely Gyula, Schermitzer Gusztáv és Dr. Volz Frigyes lettek. A felügyelő bizottságba Grosz Károlyt, Lakatos Aladárt és Potyondy Gusztávot rendes-, Hajós Mihályt, Kovács Károlyt és Müller Henriket pedig póttagokul választották be.9 A névsor alapján kitűnik, hogy Zalaegerszeget polgármestere a felügyelő bizottságban póttagként képviselte. Májusban a közigazgatási bizottság ülésén Skub- lics Jenő tolmácsolta a vasút aktuális bajait. A kicsi várótermek, a kevés személykocsi és a drága teherszállítás mellett a legtöbb gond a kisfaludi állomással volt. Ezt azért létesítették, mert a déli vasút pályáján való áthaladást csak egy 10,1 méter nyílású áthidalás, vagyis felüljáró segítségével lehetett megoldani.10 11 12 Az engedélyokmány szerint viszont szükséges volt a kapcsolat a déli vasúttal (6. §), ezért Kisfalud puszta és Szentiván állomás között összekötő vonalszakaszt építettek. Eredetileg a fűtőházat is ide helyezték, amit az egerszegiek át akartak helyeztetni." A kisfaludi állomáson a vonatok a kortársak szerint ,,minden ok nélkül huzamos késedelmezést” szenvedtek, amit meg akartak szüntetni. A probléma végleges megoldását a minisztertől a következőképpen várták: „... tekintve, hogy Kisfalud sem helyi, sem vidéki forgalomnak központját nem képezi s nem is fogja képezni a jövőben sem, indokolatlan a vonatoknak ezen állomáson oly sok ideig tartó késése, miért is egyáltalán ezen egész állomásnak, mint egészen feleslegesnek megszüntetését eszközölni kegyeskedjék”.'2 A vasútvonal engedélyének függelékét május 25-én tárgyalta a képviselőház. Erre a szentgróti szárnyvonal miatt volt szükség. A 4,5 kilométeres pálya 180.000 forinttal emelte meg a vasút építési tőkéjét, amely tovább emelkedett azzal, hogy a Mura-hidat annak idején fa helyett vas szerkezettel készítették el. A vashíd további 50.000 forint többletet eredményezett, amihez az állam 15.000 forinttal járult hozzá.13 A zalai helyi érdekű vasút részvénytársaság közgyűlését 1891. július 27-ére tűzték ki. A legfontosabb napirendi pont a társaság egyesítése volt a környező helyiérdekű vasutakkal. Az egyesült társaságnak új alapszabályt kellett alkotni, valamint jóvá kellett hagynia a Localbahn által eddig kötött szerződéseket és megállapodásokat. Az igazgatóságot is ki kellett bővíteni.14 Az újonnan létrejött Dunántúli Helyiérdekű Vasút Részvénytársaságba a zalai (Ukk-Csáktornya), a boba-jánosháza-sümegi, a sümeg-tapolcai, a tür- je-szentgróti és a pozsony-szombathelyi helyiérdekű vasutak tartoztak. Az egyesített alaptőke 12.548.400 forintot tett ki. Ebből 3.052.000 forint esett a törzsrész- vényekre, a maradék 9.496.500-at az elsőbbségi részvények adták. A közgyűlésen megalkották az új alapszabályokat és megválasztották az igazgatóságot is. Az igazgatóság elnökéül Szájbely Gyulát választotta meg, a két alelnök a vasi és zalai főispán lett. Az új Rt. közgyűlésének egyik első döntése a zalaegerszegi indóház kibővítéséhez 50.000 forint megszavazása volt.15 A közigazgatási bizottság augusztusi ülésén a menetrenddel foglalkozott. Céljuk az volt, hogy összehangolják az országos érdekeket a megyei és helyi érdekekkel. Ezért a bizottság új menetrendet 7 Zalamegye, X. évfolyam 3. szám 1891. január 18. 8 Zalamegye, X. évfolyam 7. szám 1891. február 15. 9 Zalamegye, X. évfolyam 9. szám 1891. március 1. 10 A csáktornya-zalaszentiván-ukki helyiérdekű gőmozdonyu vasút kiépítésére és üzleti berendezésére vonatkozó föltételek. In: Magyarországi Rendeletek Tára Budapest 1889. 1735. p. 11 A fíítőházat később valóban át is helyezték, de nem Zalaegerszegre, hanem Bobára. Zalamegye, XI. évfolyam 15. szám 1892. április 10. 12 Zalamegye, X. évfolyam 19. szám 1891. május 10. 13 Zalamegye, X. évfolyam 22. szám 1891. május 31. 14 Zalamegye, X. évfolyam 29. szám 1891. július 19. 15 Zalamegye, X. évfolyam 31. szám 1891. augusztus 2.
