Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Bilkei Irén: Egy hivatalvállaló köznemes família a későközépkori Zalában, a Háshágyiak
138 Bilkei Irén kapcsolható más családtagokhoz.9 1407-ben olvasható először egy oklevélben Dénes és Mihály neve, akik királyi emberek voltak egy birtokba iktatásnál.10 Kétséges, hogy ez a Dénes azonos-e az 1420-as évektől már folyamatosan szereplő családtaggal, aki a famíliát kiemelte a névtelen köznemesek sorából. Nem ismert, hogy ezzel a Dénessel milyen rokonságban állt a vele kb. egykorúnak tűnő Mihály, Pál fia (lásd a családfát). Először királyi emberként szerepelt egy birtokba iktatásnál 1424-ben,11 majd 1426-tól a Gersei Pethő család familiárisa, ebben a szerepében működött közre királyi emberként urai és a Kálozfalvi család egy birtokosztályánál.12 Néhány évvel később zalai alispán lett Gersei Pethő László és Péter oldalán,13 ezt a tisztséget viselte 1444-45-ben is.14 Mihály familiárisként urai, a Pethők oldalán belekeveredett az 1440. utáni zavaros idők belharcaiba, Rozgonyi Osvát 1443-ban menlevelet adott neki, hogy Kustáni Lászlóval együtt Tátikáról Zalavárra mehessenek hozzá egy hétre, és onnét békében visszatérhessenek Tátikára.15 1447-ben a Gersei Pethők tátikai várnagyaként hatalmaskodott Alsólendvai Bánffy István birtokain.16 Visszatérve a családot felemelő Dénesre, királyi emberként 1421-ben olvasható először a neve egy sa- lamonvári birtokba iktatásnál.17 1438-39-ben Szécsi János familiárisaként volt zalai alispán.18 Dominusa oldalán ő is belekeveredett az Erzsébet, Habsburg Albert özvegye, és I. (Jagelló) Ulászló közti viszályba. Erzsébet királyné 1440. október 7-i oklevelében a Szécsi János étekfogómester és vasi ispán oldalán a Gersei Pethők márványkői várkastély ostrománál szerzett érdemeiért háshágyi és vaspöri birtokokat adományozott Háshágyi Dénesnek és fiainak: Imrének, Lászlónak, Mihálynak és Istvánnak.19 A fiúk közül Lászlóról csak annyit tudunk, hogy Alsólendvai 9 ZSO XI. nr. 217, p. 89. és nr. 1425, p. 574. 10 MNL OL DL 9303. "ZSO XI. nr. 310, p. 131. 12 MNL OL DL 9285. 13 ENGEL 1996.1. 237. 14 MNL OL DL 92 981. - ZO II. 525. nr. 261., 532. nr. 266. 15 MNL OL DL 92 941. 16 MNL OL DL 14 107. - ENGEL 1996.1. 238. 17 ZSO VIII. 103. nr. 279. 18 ENGEL 1996.1.27. 19 MNL OL DL 13585. 20 ZO II. 527. nr. 262. 2^ BÓNIS 1971,275. 22 Például 1464. július 9.: Egervári Lászlótól malmokat vett zálogba. MNL OL DL 16029. - 1465. január 13. után: a Pethők hatalmaskodtak háshágyi birtokán. MNL OL DL 93 339. 23 MNL OL DL 14 625. 24 BÓNIS 1971,273. 25 Uo. 26 MNL OL DL 83 929. 27 MNL ZML DL 97. - MNL OL DF 229 883. 28MNLOL DL 45 990. Bánffy Pál familiárisa volt 1445-ben.20 Az apa, Dénes, nemcsak birtokszerző volt, hanem felismerve a hivatali pályában rejlő lehetőségeket, Imre nevű fiát a bécsi egyetemre küldte tanulni 1444-ben.21 Róla a továbbiakban már nincs adatunk. Az „értelmiségi” karriert a másik fiú: István teljesítette be. Nevét 1440 és 1465 között a szokásos köznemesi birtokügyekből és hatalmaskodásokból, különösen a Gersei Pethőkkel fennálló viszályai miatt ismerjük.22 1461-től említették az oklevelek kúriai jegyzőként: nótárius curie Regie.23 1466-tól volt Dersanóczi Gergely országbírói ítélőmester jegyzője, akivel még hatalmaskodási ügybe is keveredett Debrentei Tamás nyitrai püspök, pannonhalmi gubernátor Somogy megyei birtokain.24 1470-ben ő maga lett ítélőmester (protonotarius) Rozgonyi János országbírósága idején. (Az ítélőmesterek a kúriai bíróságok munkájának irányítói voltak, akik őrizték uruk pecsétjét.) Ezt a tisztségét haláláig (1493) viselte.25 Hivatali működésének több okleveles bizonyítékát ismerjük. 1482-ben például Mátyás király parancsára együtt ítélkezett Turóczi Jánossal, a későbbi történetíróval egy ügyben.26 1484. április 2-án ő képviselte a Báthory testvéreket, amikor azok bérbe vették a hídvégi révjogot a zalavári apátságtól.27 28 Egy 1484. augusztus 13-i levélben saját maga írta alá a teljes titulusát: magister Stephanus de Hassaghy prothonotarius iudicis curie Regie}'3 Egy másik, Gersei Pethő Jánoshoz cimzett levelében 1488-ban, egy valószínűleg nem egészen tiszta jogügyletről van szó: átvett a címzettől két oklevelet, amelyekből az tűnik ki, hogy Pethő János valamilyen gyilkossági ügybe bonyolódott Csányi Miklóssal, de Háshágyi megpróbálta a pert jó útra terelni, elmondta a véleményét az oklevelekről és informálta Pethőt arról, hogy kik
