Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Szabó Ferenc: Boldogasszony Éve (1947/1948)
ZALAI MÚZEUM 21 2013 7 Szabó Ferenc SJ Boldogasszony Éve (1947/1948) Kedves zalai Hallgatóim! Örömmel vállaltam ezt az előadást most a Mind- szenty-emlékév keretében: Zalaegerszeg apostola és Magyarország hercegprímása születésének (1892. március 29.) 120. évfordulójára emlékezünk. A Magyar Püspöki Konferencia a jubileumra körlevelet adott ki. Milyen lélekkel emlékezünk Mindszenty József bíborosra? Erre a kérdésre válaszolva írja a körlevél: „Nem láthatunk benne pusztán politikust. Bár sok megnyilatkozása olyan kérdésekről szólt, amelyeket előtérbe állított a politika, személyes állásfoglalásai mégis katolikus hitéből fakadtak. Amikor felemelte szavát a rasszizmus és a zsidóüldözés ellen, amikor [...] azt követelte, hogy a nácik és nyilasok adják fel harc nélkül a Dunántúlt, és ne folytassák az értelmetlen pusztítást, akkor nem taktikázott. Egész életére jellemző volt, hogy politikai rendszertől függetlenül kitartott az igazság mellett. Isten képmását, az embert védte. [...] Népéért és Egyházáért aggódott, amikor ellenállt a sztálinista diktatúra vallást és kultúrát pusztító nyomásának. Személye jelképpé magasodott: a magyar katolikus közösség és az egész megkínzott és elnyomott magyar nép jelképévé. [...] Születésére emlékezve hajoljunk meg nagysága előtt. Akkor lesz hozzá méltó az ünneplésünk, ha ma is tiszteljük történelmünk teljes igazságát, ha Krisztus fényében szemléljük az embert és a világot... ” Boldogasszony Éve (1947/48) Ismeretes, hogy mindjárt a háború befejezése, 1945 után a hatalom megragadására törő baloldali politikai erők, főleg a kommunisták, egyre hevesebben támadták az Egyházat: vezetőit, papjait, iskoláit, a keresztény világnézetet. A materialista-ateista ideológia egyre nyíltabb vallásellenes terjesztésével fokozódott az Egyház jogfosztása. Eközben a magyar főpásztorok - Mindszenty József bíboros javaslatára - 1947. augusztus 15-i pásztorlevelükben meghirdették 1947/48-ra a Boldogasszony-évet, emlékezve az 1848- as szabadságharc centenáriumára is.1 A célkitűzés az ország mélyreható lelki-erkölcsi megújulása volt. A Boldogasszony Eve a 20. századi Magyarország legkiemelkedőbb vallásos eseménysorozata, egyik legjelentősebb lelkiségi mozgalma lett. Főszereplője Mindszenty József bíboros, aki 1948. december 8-ig végigjárta az országot, hatalmas tömegeket mozgósított: imára, engesztelésre és tevékeny keresztény életre buzdított. Mária-napok Zalában A következőkben - jórészt személyes élmények alapján - felidézem a zalaegerszegi Mária-kongresz- szus eseményét. Mint zalaegerszegi hatodikos gimnazista és a Népi Kollégium tagja, megéltem itt a vallás- ellenes hajszát, a Mária Kongregáció feloszlatását, a Mindszenty bíboros elleni kampányt. Mi, vallásos gimnazisták (és a Zárda tanítóképzős diáklányainak egy csoportja) nem írtuk alá a Mindszentyt vádoló és elítélését sürgető propagandalapot stb. 1948. szeptember 7-én és 8-án tartották itt a Zalai Mária-napokat, amelyeken Mindszenty bíboros mellett szerepet kapott több magyar főpásztor és néhány szerzetes szónok is. Kisboldogasszony napján, bár nem volt munkaszüneti nap, óriási tömeg sereglett ide Zalából és a környező megyékből. A kongresszus nagy siker lett a rossz idő és a kommunisták akadékoskodásai ellenére. (Például a vidékieknek lóvizitet rendeltek el, nem engedélyezték a hangerősítőt; minket, MÉSZÁROS 1994
