Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Megyeri Anna: „…maradandó öröm emlék…”. Mindszenty (Pehm) József építkezései Zalaegerszegen
ZALAI MÚZEUM 21 2013 77 Megyeri Anna . .maradandó örök emlék...” Mindszenty (Pehm) József építkezései Zalaegerszegen Mindszenty (Pehm) József előtt Biró Márton veszprémi püspök építő tevékenysége állt példaként. Amikor a megyei közgyűlési teremben 1928-ban felavatták Biró Márton egészalakos portréját, ünnepi beszédében történeti kutatómunkájára alapozva tekintette át példaképe életét. A püspök 1746-ban, a romokban heverő hatalmas egyházmegyéjében megkezdte a canonica visitatiók fáradságos munkáját, majd csupán Zalában 62 templomot, kápolnát épített, restaurált, köztük a zalaegerszegi plébániatemplomot. Pehm József fiatalemberként érkezett Zalaegerszegre először hitoktatóként, 27 esztendős, amikor plébánossá nevezik ki. Szakadatlanul dolgozott, az 1927-ben elnyert püspöki biztosi megbízatását követő évek is munkával, utazásokkal, tárgyalásokkal teltek: „a zalai favakban 16 új lelkészség létesült, 9 új templom, 13 plébániaiak és 4 új rk. iskola épült fel a semmiből.” - olvashatjuk dr. Szalay Gyula beszédében.1 Amikor XII. Pius pápa esztergomi érsekké emelte Mindszenty Józsefet, a hitközség ünnepi közgyűlésén dr. Galambos Miklós elnök megidézte azt a férfiút, ,,akinek szemlélhetjük vallási, szociális és kulturális alkotásait.” Hangsúlyozta, hogy „nincs város szerte e hazában, amely Mindszenty Józsefet jobban magáénak érezhetné. ” Dr. Szalay Gyula vármegyei tiszti főügyész megemlékezésében kiemelte papi erényeit és izzó magyar hazafiúságát, hosszan sorolva működésének eredményeit.2 Valóban, az 1919. október elsején3 kinevezett plébános nemcsak hívei lelki életét gondozta, hanem a város gazdasági és kulturális életének, sőt mindennapjainak is meghatározó személyiségévé vált. A háború után a mintegy 13 ezer fős lakossággal rendelkező Zalaegerszeg tovább őrizte a korábbi századokban kialakult városszerkezetét. Régi vásártere valódi városközponttá alakult, de még a harmincas években is földszintes házak törték meg itt az emeletes házak sorát. E kicsiny városmagot kisvárosi övezet vette körül, zömében földszintes házakkal, bennük sokszor kisipari műhelyekkel, boltokkal. Később néhány villatelep is létrejött, majd falusias övezet, a szőlőhegyek présházai, külterületi lakott helyek következtek. A háború után hamar magára talált a város, 1920 és 1930 között 31 új utca nyílt meg, több mint 400 magánház épült. Újra indulhattak a nagyszabású középítkezések is. A város e célra 1922-ben nagy összegű kölcsönt vett fel, 4,5 millió koronát. 1924-ben felépült a postapalota, 1925-ben, a fogolytábor helyén, annak bontott tégláiból tervezett pavilonos tüdőszanatóriumot Stoppe Kálmán építész. Majd korszerű vágóhíd, két iskola, hatalmas méretű vasútállomás, rendőrségi székház létesült, végül 1939-ben épült fel az új pénzügyi palota. Virágos terek, sétányok tették hangulatossá az egyébként előnytelen közlekedés-földrajzi helyzetével és a gazdasági válság hatásaival küszködő települést.4 A város építkezései között kiemelkedő jelentőségűek voltak az egyház építései. Tanulmányomban5 e gazdag évtizedek leglátványosabb, maradandó alkotásait mutatom be. Építkezések kezdeményezőjeként, szervezőjeként ismerjük meg 1 Dr. Szalay Gyula ünnepi megemlékezése. A zalaegerszegi Mária Magdolna Plébánia irattára (tovább: Plébánia, irattár) Egyházközségi jegyzőkönyv (tovább: jgyk.) 1945. szeptember 30. 2 Plébánia, irattár, egyházközségi jgyk. 1945. szeptember 30. 3 MINDSZENTY 1989,24. 4 A témáról bővebben: HALÁSZNÉ 1994, MEGYERI 2006 5 E tanulmány 2012. 03. 28-án, a Mindszenty József születésének 120. évfordulójának tiszteletére rendezett konferencián elhangzott előadás kibővített, jegyzetekkel ellátott változata. Az előadás szövege megjelent: Pannon Tükör 2012.5. 44-51. E dolgozatnak nem lehet témája a mindennapokat nehezítő, apróbb-nagyobb karbantartási munkák sokasága, mint a templom tetejének bádogoztatása, a cselédlakásának zsindelyez- tetése, a freskók javíttatása, a festetések, a temetők karbantartása, a szétszórt birtokokkal való törődés, bár ez utóbbi a plébániai major eladása és a ságodi birtok megvásárlása kapcsán mégis előtérbe kerül.
