Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Kostyál László: Pataky Andor (1891–1945) emlékezete
ZALAI MÚZEUM 21 2013 211 Kostyál László Pataky Andor (1891-1945) emlékezete A keszthelyi Balatoni Múzeum félhomályos alagsorának egy eldugott polcáról az épület átalakítása alkalmával, az elmúlt évtizedek során felhalmozódott, régóta senki által kézbe sem vett „múzeumi” anyag felszámolása során egy papírdobozból ripityára tört, festett kerámiaszobor kicsiny darabjai kerültek elő. A töredékekből a téma nem volt megállapítható, és a szignó közepén is éppen egy törésvonal volt (vagyis a felirat két darabból volt összeilleszthető), azonban a névaláírás alatt szerepelt a művész pecsétje, rajta a vezetéknevével: Pataky (1. kép). A múzeum semmilyen információval nem rendelkezett az alkotásról, sem mesteréről, sem a múzeumba kerülésének idejéről, módjáról, sem pedig összetörésének körülményeiről. A kis kerámiát Jordán György restaurátor vitte magával műhelyébe, ahol hosszú és aprólékos munkával sikerült újra életre keltenie. Egy parasztfigurát ábrázol, mozdulata nem egyértelmű, a szignó sem árul el sokkal többet a pecsétnél: Pataky A. Az egyébként ízesen megmintázott, nagybajuszú, népies ruhát, pity- kés mellényt, lábain csizmát viselő figura arányai kissé torzak, a karok vastagabbak, a kezek nagyobbak az indokoltnál, ez azonban inkább ízesen karakteressé, mint sutává teszi (2. kép). A kis szobor hiányos voltát mutatja, hogy az, amit a kezében tartott, sajnos nincs meg. De vajon mit tudunk a szobrászról, és hogyan kerülhetett alkotása ilyen állapotban a múzeum sötét zugának mélyébe? Pataky Andor neve mára jórészt feledésbe merült. Leszármazott nélkül hunyt el, síremléke sem áll már, életrajzi adatait csupán egykori híradásokból lehet összegyűjteni. Szintén Pataky Andor (nemesi előne- ve: kosuti) nevű édesapja patikus volt Nagykanizsán, ahonnan 1883-ban,1 vagy nem sokkal utána Siófokra költözött, 1889-ben pedig tovább Kaposvárra, ahol megvásárolta az ottani Czollner-patikát.2 Itt született két fia: Andor és öccse, Elemér. A későbbi szobrász 1891. január 21-én látta meg a napvilágot.3 Gyerekkoráról keveset tudunk, azonban bizonyos, hogy 1907- től 1911-ig a budapesti Iparművészeti Iskola növendéke volt,4 ahol Maróti Géza, Lórántffy Antal és Mátrai Lajos, valamint Simay Imre keze alatt végezte tanulmányait.5 Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda 1880. november 14-én nyitotta meg kapuit. Az eleinte hároméves képzés előbb négy, majd az 1887/88-as tanévtől öt esztendőre bővült. 1896-ban az iskola a régi Zeneakadémia Andrássy úti épületéből az akkorra elkészült Üllői úti Iparművészeti Palotába költözött. Az intézmény nagy sikert aratott a millenniumi kiállításon, majd az 1900-as párizsi és az 1902-es torinói világkiállításon (mindkettőn aranyéremmel ismerték el). Falai között ekkor már hét szakosztály működött, köztük a Pataky által látogatott kisplasztikái osztály is.6 Az Iparművészeti Iskola középszintű szakoktatási intézmény volt, amelyből az 1908-as átszervezését követően Képzőművészeti Főiskolaként működő, korábbi M. Kir. Mintarajziskolába lehetett tovább lépni, 1 A Zalai Közlöny 1882. december 24-i száma (2. o.) tudósítása szerint Pataky Andor egyike azon nagykanizsai fiataloknak, akik 1883. január 7-én zártkörű estélyt rendeztek a helyi „Arany Szarvas” dísztermében, melynek bevételét a megyei szegények segélyezésére fordították. 2 ZK 1889.10.19, 3. 3 BÉKÁSSY 1930, 450. - Az idézett helyen lévő életrajz szerint ugyan Andor Kapuváron született, azonban ez a család történetének kevés ismert adata alapján elírás. Bálint Jenő Kaposvárt írja szülőhelyének, ami adekvát az előzőleg jelzett helyen szereplő adattal. - BÁLINT 1924 4 HELBING 1930, 87. 5 BÁLINT 1924- Itt az évkönyv adataitól eltérően így szerepel: „1912-ben az Iparművészeti Iskolát látogatta”, azonban - amennyiben az iskola törzskönyveit autentikus forrásnak tekintjük - ez az adat téves, eredete alighanem a Magyar Iparművészet 1912. évi számának egy illusztrációjára vezethető vissza. - SIMAY 1912,35. Áz interjút adó Simay Imrének Pataky is tanítványa volt, s itt az ő egyik munkája, egy kerámia cukortartó is reprodukálásra került. 6 http://www.mome.hu/a_mome_tortenete.html (letöltve: 2012.10.21.); SZÉPHELYI 1981
