Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Kurucz György: Az Asbóth család és Keszthely: Asbóth János keszthelyi tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801–1818
ZALAI MÚZEUM 20 2012 7 Kurucz György Az Asbóth család és Keszthely Asbóth János keszthelyi tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 A 18-19. század fordulójának magyarországi szellemi életében számos olyan egyéniséget találunk, aki hosz- szabb vagy rövidebb ideig nyugat-európai protestáns egyetemeken folytatott felsőfokú tanulmányokat, s hazatérése után mindenképpen figyelemre méltó életművet hagyott maga után. Társadalmi hátterüket tekintve többnyire nem nemes családokból származtak, illetve sokan a nemesi cím ellenére sem rendelkeztek olyan anyagi háttérrel, vagyis jelentős birtokállománnyal, vagyonnal, ami lehetővé tette volna számukra, hogy tanulmányaikat pusztán műveltségük gyarapítása, s ne pedig jövőbeni megélhetésük megteremtésének szándéka vezérelte volna. Ez a jelenség már csak azért is figyelemre méltó, mivel a protestáns fiatalok generációk óta létező hagyományos külföldi egyetemjárása pontosan a 18. század második felétől, egyre kevésbé köthető kizárólag a teológiai fakultások látogatásához, hiszen ez időtől fogva sokan közülük egyidejűleg természettudományos, orvosi, jogi, vagy éppen kameralisztikai stúdiumokat is folytattak.1 A Festetics György (1755-1819) által 1797-ben Keszthelyen alapított felsőfokú mezőgazdasági tanintézet, a Georgikon alapítástól számított első két évtizedében feltűnő módon három olyan tanár játszott kiemelkedő szerepet, akik maguk is évekig tanultak nyugat-európai protestáns egyetemeken. S bár eredetileg teológiai tanulmányokat folytattak, hazatérésüket követően elsősorban mezőgazdasági szakíróként, gyakorlati szakemberekként, a keszthelyi tanintézet, illetve a keszthelyi mecénás gróf, Festetics György alkalmazottaiként váltak ismertté. Közülük elsőként említhetjük Pethe Ferencet, a Debreceni Református Kollégium egykori diákját, aki előbb Utrechtben tanult teológiát, majd hosz- szabb tanulmányutat tett Angliában, Franciaországban, s 1795 és 1797 között Bécsben az első magyar nyelvű mezőgazdasági folyóirat szerkesztőjeként vált ismertté. Ezt követően négy éven át Pethe a Georgikon profesz- szora volt. Távozását követően 1801 -tői Asbóth János, a soproni evangélikus líceum egykori diákja, a göttingeni egyetem teológus hallgatója, későbbi késmárki evangélikus líceumi tanár vette át az „ökonómia” oktatásával járó feladatokat. Végezetül pedig említenünk kell Rumy Károly Györgyöt - Asbóth korábbi késmárki diákját, aki maga is a göttingeni egyetemen tanult teológiát - s Pethéhez hasonlóan viszonylag rövid ideig, három éven át szintén gyakorlati gazdálkodási ismereteket oktatott Keszthelyen. E három tanár közül Asbóth János töltötte a leghosszabb időt a Balaton parti városban, összesen tizenhét évet, de keszthelyi munkássága a hosszabb időtartamon is túlmutatva, sok tekintetben eltért Pethe és Rumy tevékenységétől. Asbóth ugyanis nemcsak mint gazdasági és gyakorlati tárgyú tantervek kidolgozója, illetve különböző tantárgyak előadója volt, hanem a Georgikon tangazdaságának egyik irányítójaként, a tanintézet hazai és külföldi ismertségének propagátoraként, egyúttal pedig Festetics György birtokainak inspektoraként, prefektusaként a birtokok központi igazgatási szervének (Directio) egyik vezetőjeként is munkálkodott. A Georgikon történetéről megjelent eddigi összefoglaló írások Asbóth keszthelyi működésének leginkább csupán egy-egy részletét világították meg,2 így mindenképpen indokoltnak tűnik teljes életművének, szellemiségének, nemzetközi kapcsolatrendszerének, s adott esetben napi tiszti tevékenységének behatóbb vizsgálata, melynek eredményeképpen választ kaphatunk arra a kérdésre is, vajon miért tekintette őt a nagyműveltségű mecénás gróf igazán megbízható, közvetlen munkatársának. Mindezek alapján talán magyarázatot találunk arra is, vajon Festetics György, az egykori katona, aki az önálló magyar haderő megteremtését magában rejtő politikai szerepvállalása miatt kényszerült megválni a császári királyi hadseregben viselt rangjától, miért biztosított ösztöndíjat Asbóth János elsőszülött fiának bécsi katonai tanulmányaihoz, még azt követően is, hogy Asbóth távozott Keszthelyről, s a zombori kamarai birtokok felügyelőjeként folytatta pályáját.
