Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Vida István Kornél: „Az Unió védelmében”. Asbóth Sándor az amerikai polgárháborúban
„Az Unió védelmében ” -As bóth Sándor az amerikai polgárháborúban 89 Jegyzetek 1 A tanulmány elkészítése nem lett volna lehetséges a William J. Fulbright Alapítvány féléves washingtoni kutatói ösztöndíja, illetve a berlini Freie Universitaet két 1-1 hónapos kutatói ösztöndíja nélkül. Hálás vagyok a támogatásukért. Köszönettel tartozom Stephen Beszedits- nek, akivel több mint egy évtizede osztozunk a téma iránti rajongásunkban, s aki rengeteg tanáccsal, hasznos forrással segítette munkámat. 2 Ella LONN: Foreigners in the Confederacy. The University of North Carolina Press, Chapel Hill, 1940; Ella LONN: Foreigners in the Union Army and Navy. Louisiana State University Press, Baton Rouge, LA, 1952; Dean B. MAHIN: The Blessed Place of Freedom: Europeans in Civil War America. Brassey’s Inc.,Washington, D.C., 2002. 3 Eugene PIVANY: Hungarians in the American Civil War. Dongó, Cleveland, 1913; Edmund VASVÁRY: Lincoln’s Hungarian Heroes. The Participation of Hungarians in the American Civil War, 1861-65. Washington, D.C., 1939; ACS Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban 1861-65. Budapest, Pannónia, 1964. 4 Stephen BESZEDITS: „Alexander Asboth: Hungarian Patriot, Union General and American Diplomat.” In: Vasváry Collection Newsletter. (2007/2) (38.) Az interneten: http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/ vasvary/newsletter/07dec/asboth.html. (továbbiakban: BESZEDITS 2007) 5 Az állampolgári eskü szövege számos korabeli műben megjelent, például: ÁCS Tivadar: Magyar úttörők az Újvilágban. László Károly 1850-67. évi naplójegyzetei a Kossuth-emigráció amerikai életéből. Budapest, Láthatár Kiadó, 1942. 24. 6 Az 1854-ben elfogadott Kansas-Nebraska törvény szakított a Missouri Kompromisszum évtizedes örökségével, s lehetővé tette a frissen alapított Kansas és Nebraska territóriumok lakóinak, hogy eldöntsék: szabad vagy rabszolgatartó államként kivánnak az Unióba belépni (népszuverenitás elve). Ennek eredményeképpen polgárháborúhoz hasonló viszonyok alakultak ki Kansas- ben („Vérző Kansas”), s az északiak a rabszolgatartóerők összeesküvéséről beszéltek. 1857-ben a híres Dred Scott ügyben a Legfelsőbb Bíróság azt a döntést hozta, hogy a rabszolga Dred Scottnak nincsen joga bírósághoz fordulni, mert nem állampolgár, csupán tulajdontárgy, tulajdonosának pedig joga van oda vinni őt az Egyesült Államokban, ahová csak kedve tartja, igy az 1820- as Missouri Kompromisszumot, amely határvonalat húzott a szabad és a rabszolgatartó államok között, alkotmányellenesnek nyilvánította. A döntés élesen megosztotta az amerikai közvéleményt: az abolicionisták megkongatták a vészharangot a rabszolgaság terjeszkedése miatt, illetve szakítást eredményezett a Demokrata Párton belül (északi és déli frakcióra) is. 7 The New York Times, 1861. máj. 3. 8 The New York Herald, 1861. máj. 14. 1. 9 The New York Times, 1861. máj. 18. 5. 10 Uo. 11 Az ezred történetéről lásd: Michael BACARELLA: Lincoln’s Foreign Legion: the 39th New York Infantry, the Garibaldi Guard. White Mane Publisher, Shippensburg, PA, 1996. 12 The New York Herald, 1861. máj. 23. 8. 13 The New York Herald, 1861. máj. 23. 8. 14 The New York Times, 1861. máj. 24. 8; Szintén: Harper’s Weekly, 1861. jún. 8. 359, 362. 15 Albany Evening Journal, 1861. júl. 13.2. 16 Frémont és a magyarok kapcsolatáról részletesen lásd: Stephen BESZEDITS: Hungarians with General John C. Frémont in the American Civil War, Vasváry Collection Newsletter. (2003/2). Interneten: http://www.sk-szeged.hu/ szolgaltatas/vasvary/newsletter/03dec/beszedits.html (továbbiakban: BESZEDITS 2003) 17 Missouri polgárháborús szerepléséről az államban élő egyik magyar emigráns könyvet írt: Robert J. ROMBAUER: The Union Cause in St. Louis in 1861: An Historical Sketch. Press of Nixon-Jones Print. Co., St. Louis, 1909. 18 Claiborne F. Jackson (1806-1862) ügyvéd, katona, Missouri kormányzója 1861-ben, majd az Uniópárti erők győzelme miatt száműzetésbe kényszerült. 19 The New York Times, 1861. szept. 3. 3. 20 William Edward DORSHE1MER: “Frémont’s 100 Days in Missouri” In: Atlantic Monthly, 1862. jan. 249. 21 Samuel R. Curtis Lincolnhoz írott levele (1861. október 12.) In: Roy P. Basler (szerk.): Collected Works of Abraham Lincoln. Rutgers University Press, New Brunswick, N.J., 1953-1955.4. kötet, 549-550. 22 A proklamáció szövegét a sajtó széles körben közölte. Például: Harper's Weekly, 1861. szept. 14. 578. 23 Részletesen lásd: BESZEDITS 2003 24 Anthony TROLLOPE: North America. 2. kötet. London, Chapman and Hall, 1862. 144. 25 Az esetet idézi: William SHEA - Earl HESS: Pea Ridge: Civil War Campaign in the West. University of North Carolina Press, 1992. 349. A kötet a Pea Ridge-i ütközet legjobb összefoglalását nyújtja. 26 Uo. 307-318. 27 Asbóth polgárháborús sebesüléseiről részletesen lásd: Medical and Surgical History of the Civil War. Broadfoot Publishing Co., Wilmington, N.C., 1991.8. kötet, 389. 28 A témában részletesen lásd: VIDA István Kornél: ”A régóta elnyomottak barátai”: Magyar katonák az észak-amerikai polgárháború néger ezredéiben. Aetas (2008/2), 68-82. 29 Richard Nelson CURRENT: Lincoln’s Loyalists: Union Soldiers from the Confederacy. Northeastern University Press, Lawrenceville, 108. 30 William Watson DAVIS: The Civil War and Reconstruction in Florida. Columbia University, New York, 1913. 308. 31 Uo. 32 Asbóth levele Binmore-hoz. 1863. június 22. National Archives, RG393, Pr. 2, No. 7, C-4895. 33 War of the Rebellion. Official Records of the Union and Confederate Armies. Washington, D.C., 1880-1901. Series LVol.35, Part 11.66. 34 A mariannai ütközet remek elemzéséhez lásd: Mark F. BOYD: „The Battle of Marianna” In: The Florida
