Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Várdy Béla: Asbóth Sándor az amerikai emigrációban a magyar szabadságharc és az amerikai polgárháború között
60 Várdy Béla szoborcsoportnak a története szerint Asbóthnak ehhez az emlékműhöz semmi köze sem volt. A világhálón is megtalálható hivatalos leírás szerint ugyanis: “Az emlékművet a bostoni művész, Hammat Billings (1818- 1874) tervezte.... Az alapkövet a Pilgrim Társaság 1859-ben fektette le, és végül is az elkészült alkotást 1889-ben - tehát huszonegy évvel Asbóth halála után - avattákfel. Az összköltség [...] valamivel $150.000 dollár felett volt, amit részben a központi kormány, részben Massachusetts és Connecticut államok, és részben további tizenegyezer egyéni adakozó fedezett”.19 Még csupán annyit, hogy a hatalmas központi gránitszobron kívül ennek a szoborcsoportnak több kisebb bronzszobor alakja is van, melyek a következő művészek alkotásai: Cyrus Dillan (1861-1944), Sir Henry Hudson Kitson (1865-1947), és Paul O. Jennewein. A fentiek alapján tehát ezt az Asbóth Sándorhoz fűzött magyar elképzelést is fel kell adnunk. A magyar szakirodalomban elterjedt fáma szerint Asbóth Sándor még sok egyéb vállalkozásban és munkakörben vett részt. így például a tervezett új szabadságharccal kapcsolatos működésének felszámolását követően először mint építési rajzoló New York-ban, majd mint mérnök a New York álambeli Syracuse-i csatorna építésénél, később pedig mint bányamérnök a vadnyugati Sziklás-hegységben tevékenykedett. Ezt követően visszatért New York-ba, ahol - mint Vasváry Ödön megjegyezte - “a városrendező bizottság egyik tervező mérnöke" lett, mely “minőségben tekintélyes része volt a híres Central Park és Washington Heights szabályozásában is. ”30 Erről a “tekintélyes részről ” azonban még kénytelenek vagyunk hosszabban megemlékezni. A Central Park tervezése és megépítése kivételével a fenti munkakörökkel nem érdemes foglalkozni, hisz azok hihetőek, annak ellenére, hogy valódiságuk bizonyítására nincs eredeti forrásunk. Ezzel kapcsolatban valószínűleg Lengyel Emilnek van igaza, aki 1948-ban megjelent Americans from Hungary [Magyarországról származó amerikaiak] című amerikai-magyar történetében eképp fogalmazta meg Asbóthtal kapcsolatos véleményét: “Úgy tűnik, hogy Asbóth valóban ezermester volt. Habár erre semmiféle bizonyíték sem található, azt mondják, hogy megélhetése érdekében mérnökként dolgozott Syracuse-ban és New York-ban, s ugyanakkor termékeny agya részletes terveket dolgozott ki Washington Heights és egy nagy városi park megteremtésére. Persze egyikünk sem tudja, hogy mi lett ezeknek a terveknek a sorsa”?' Igaz, hogy a Magyar Életrajzi Lexikon 1967-ben megjelent eredeti kiadása azt állítja, hogy “New York városi tanács megbízásából városrendezési és fejlesztési terveket készített [...], [melyeket] az 1933. évi chicagói világkiállításon bemutatták, ” de azt már nem tudjuk meg, hogy ezek a tervek New York melyik területeire vonatkoztak. S ugyanakkor az sem figyelmen kívül hagyható jelenség, hogy az Új Magyar Életrajzi Lexikon 2001-es kiadásában ezekről a kiállított tervekről már szó sincs. Most pedig kénytelenek vagyunk hosszabban elidőzni a New York-i Central Parknál, illetve Asbóthnak a parkkal kapcsolatos működésénél. Az egykori honvéd alezredest és későbbi amerikai polgárháborús altábornagyot a hazai magyar köztudat mint a New York-i Central Park megtervezőjét és kivitelezőjét tartja számon. Ez a vélemény magyar körökben olyannyira elterjedt, hogy Asbóthot még az 1992-es budapesti, “Magyarok az Újvilágban ” című kivándorlási kiállítás keretein belül is mint a New York-i Central Park tervezőjét és építőjét ünnepelték.32 Sőt, még jómagam is hasonló módon emlékeztem meg róla 1989-ben megjelent The Hungarian Americans [Magyar amerikaiak] című angol nyelvű munkánban, ahol azt írtam, hogy “Asbóth Sándor, mint mérnök, besegített a New York-i Central Park megtervezésébe”.33 Abban az időben ugyanis még nem ismertem a Central Park-körüli valóságot. Sajnos, ez vonatkozik még a legújabb magyar lexikonokra is, annak ellenére, hogy ma már tudjuk, hogy ez biznyíthatóan nem így volt. így például - mint ezt már fent megjegyeztük — az Új Magyar Életrajzi Lexikon 2001-ben megjelent első kötetében ez áll Asbóth Sándorral kapcsolatban: “Nevéhez fűződik a New York-i Central Park kiépítése”,34 A húszkötetes Magyar Nagylexikon 1994-ben megjelent második kötete viszont mint a “New York-i Central Park egyik tervezője " jellemzi Asbóth Sándort.35 Ez a magyar körökben elterjedt felfogás azonban nem felel meg a valóságnak. Ennek igazolására elég felütni akármelyik nemzetközi hírű lexikonnak a Central Parkkal kapcsolatos cikkét. így például, ha megnézzük az Encyclopaedia Britannica (2005) megfelelő kötetét, a Central Park megszületésével kapcsolatban a következő kitételt találjuk: “Tervét Frederick Law Olmsted és Calvert Vaux építészek készítették.... A harminchárom benyújtott terv közül az ő tervezetük nyerte el a 2000 dolláros nagy díj at. ”36 A néhány évvel korábban megjelent Encyclopedia Americana (1989) lényegében ugyanezt írja: “Egy általános nemzeti verseny eredményeként 1858-ban Frederick Law Olmsted és Calvert Vaux nyerték el a 2000 dolláros első díjat a park megtervezésért [...], és a park még ma is lényegében ugyanolyan, amilyennek Vaux és Olmsted kitervezték?1 Az Academic American Enyclopedia (1980) szintén hasonlóan írja le ennek a New York város központjában fekvő hatalmas parknak a megszületését: “New York városának 340 hektáros Central Park-ját [...] Frederick Law Olmsted és Calvert Vaux úgy tervezték meg, hogy az magában foglaljon gyalogútokat, tavakat, valamint üres gyepmezőket is ”.38 Magyarországon elterjedt tévhittel szemben tehát
