Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Hermann Róbert: Asbóth Sándor és Julius Haynau afférja 1848 májusában
32 Hermann Róbert 35 Pírét — Haynau, Temesvár, 1848. máj. 8. No. 177/ Präs. Fogalmazvány. KA Alte Feldakten, (továbbiakban: AFA) Karton 1899. Serbisch-banater Landes Generalkommando, (továbbiakban: SBLGK) 1848-5-15. 36 Haynau - Piret, Temesvár, 1848. máj. 10. No. 9. KA KM Präs. 1848:1463. 37 Piret — cs. kir. hadügyminisztérium, Temesvár, 1848. máj. 10. No. 185/Präs. KA KM Präs. 1848:1463. Fogalmazvány. KA AFA Karton 1899. SBGK 1848-5-20. 38 Latour — Haynau, Bécs, 1848. máj. 12. No. 1212/M.K. KA Nachläße, b/86. Nachlaß Haynau. No. 82. A levél fogalmazványát, illetve Haynau beadványát az idők folyamán kiselejtezték a Kriegsministerium, Präsidiale sorozatából. Dr. Lenkefi Ferencnek, a Bécsi Állandó Magyar Hadilevéltári Kirendeltség kirendeltségvezetőhelyettesének szíves közlése. Haynau ezrede, a galíciai kiegészítésű 57. gyalogezred 1. és 2. zászlóalja ekkor Eszak-Itáliában állomásozott, a tartalék hadtest soraiban; a 3. zászlóalj Morvaországban szolgált. Alphons Freiherr von WREDE: Geschichte der k. u. k. Wehrmacht. Die Regimenter, Corps, Branchen und Anstalten von 1618 zum Ende des XIX. Jahrhunderts. I. Band. Wien, 1898. 521. - Ambrózy Lajos, Temes megye főispáni helytartója, majd 1849- ben cs. kir. biztosa lírai szavakkal emlékezik meg Haynauról, mint aki botjára támaszkodva, de töretlen kedéllyel hagyta el Temesvárt, mert nem akart ott lenni, ahol Kossuth az úr. [AMBRÓZY Lajos:] Temesvár im Jahre 1849. Während der Belagerung geschrieben. Wien, 1850. 39. és 89-90. 39 Latour-Piret, Bécs, 1848. máj. 17. KA AFA Karton 1899. SBGK 1848-5-26. Fogalmazvány. KA KM Präs. 1848:1463. 40 Az 1848. máj. 7-i királyi kéziratokat közli PAP Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez 1848-1849. Pest, 1868. I. k. 77-79.; GELICH Rikhárd: Magyarország függetlenségi harcza 1848-49-ben. Bp. é. n. I. k. 16-18. és THIM II. 182. 41 Generalsbefehl, Temesvár, máj. 20. Präs. No. 195/p. KA AFA Karton 1899. SBGK 1848-5-34. 42 Pálfify János szerint Haynau 1848 elején felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak, „mely azt nem fogadván el, úgy lépett vissza osztrák aktív szolgálatba, mondván, hogy ő érzi, miként néki a magyar forradalomban egy vagy más úton nagy szerep van szánva.” Ez az adat inkább a Haynau körüli legendáriumhoz tartozik, a forrásokban nincs nyoma. Magyarországi és erdélyi urak. Pálffy János emlékezései. 1939-ben sajtó alá rendezte Szabó T. Attila. 2007-ben kibővítette Benkő Samu. Bp. 2008. 141. 43 Eredetije jelenleg ismeretlen helyen. Közli JAKABFFY-DEÁK 1931. 70-71. Haynau május 19-én még Temesvárott volt. HL Generalcommando Temesvár, resp. 7. Armeekorps. 4. doboz. III. Q. Departementum. 1848-86/46. The Quarrel between Sándor Asbóth and Julius Haynau in May 1848 The study presents a hitherto unknown episode of Sándor Asbóth’s life. In March 1848 Asbóth was in Temesvár (Timisoara) when he heard the news of the revolution in Pest. Some fragmental sources say that he acted as an enthusiastic supporter of the changes from the beginnings, and he became a member of the county committee in May. The study gives an overview of the characteristics of the change of the regime in Temesvár and Temes (Timi§) County in spring 1848, and tries to define Asbóth’s role in the events. Temesvár was at the same time one of the administrative centers of the Imperial Royal Army in Hungary, as well as the general headquarters of the Banat. The majority of the soldiers stationed here were not of Hungarian origin, and the higher command was made up of foreign officers. Although these officers were not happy with the events of spring 1848, they tried to avoid conflicts with the new government and its local representatives. Lieutenant General Julius Haynau was an exception, who expressed his discontent many times. On May 7, 1848 he had a quarrel with Asbóth in the presence of a number of witnesses about the obligation of the Imperial Royal Army to obey the Hungarian government. Asbóth reported this incident to Sub-Prefect Sebő Vukovics, who then demanded an explanation in a written note from Lieutenant General Ludwig Piret, commanding general. Piret ordered Haynau to give his reasons. After Haynau’s answer Piret forwarded the documents to Imperial Royal War Minister Theodor Baillet de Latour, and asked, considering the delicate situation, that Haynau be transferred from Temesvár. (Haynau himself initiated this on the day of the quarrel.) Latour denied both demands, whereupon Haynau left for Graz on half-pay. This way Asbóth had some role in Haynau’s leaving Hungary, and returning only one year later as a commander-in-chief of the Imperial Royal Army.
