Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Varju András: Falumúzeum a 21. században. A Göcseji Falumúzeum fenntartható fejlődésének lehetőségei
318 Varjú András 4.2.1. Célmeghatározás A múzeumi körülmények között megszokott érték- védelem mellett, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyben adott természeti értékek bemutatására. Nagyon megfogyatkoztak azok a helyek, ahol az emberek közvetlen kapcsolatban élnek a természettel. A Göcsej üdítő kivételt képez e tétel alól, hiszen zöld területeinek nagy aránya egyre növekvő kulturális értékkel bír. A vidék gyakran vívott harcot az általános érvényű elvárásokkal, és emellett erős akarattal ragaszkodott hagyományaihoz. A vidék archaizmusa késleltette a modernizáció folyamatát, jelenleg azonban turisztikai vonzerővel bír. Sajátos természeti adottságaink, és a vele szoros szimbiózisban létező Göcsej vidéki életmód példaértékű lehet a jövő nemzedékek számára is. Legújabb pályázati törekvéseinkkel ezt szeretnénk erősíteni. 4.2.2. Tartalmi szempontok indoklása, helyi sajátosságok A tájegység vízi világa több muzeális bemutató hely- lyel is büszkélkedhet. Keszthelyen a Balatoni Múzeumban a Balaton, Zalaváron és Diáson a Kis-Balaton bír ilyennel. A Mura értékeire alapozva szabadidő park működik az ausztriai Mariahotban. Semmivel sem értéktelenebb a Kerka, Válicka, Zala vízfolyása és vízi világa. Ezek élővilágának bemutatására kiváló lehetőség nyílhat a Zala-holtág Göcseji Falumúzeumban érintett szakaszán. Külön érdekes lehet, hogy e piciny területen bemutatható a vadvízi élővilág, a folyóvizek sajátos geológiai környezetéhez tökéletesen alkalmazkodójellegzetes földhasználat, a rétművelés, illetve víz - mint energiaforrás - használatba vételével kapcsolatos technikatörténet is. E hármas egység a fenntartható fejlődés alapelvének megértéséhez, elsajátításához is kiváló oktatóhely lehet. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Zala-holtág ma még látogatók elől elzárt szakaszait, parti területeit is az „élmény” részévé tenni. Egy jól felépített tanösvény segítségével jó 150-200 éves ökológiai időutazást lehet megtennia 19. század végi falusi utcát bemutató skanzen koráig. A Göcsejt határoló folyóvizek környéke jó 200 évvel korábbig még a természetes, ártéri liget erdő, majd később a sédbúzás mocsárrét képét mutatták. A ligeterdők emlékét már csak az alsószenterzsébeti 200-300 éves kocsányos tölgyek őrzik.13 (A Göcseji Falumúzeumban ez a felsőszenterzsébeti füstösház mögötti területen válhat bemutathatóvá, azon ház mögött, melyikhez eredeti helyén az őszi szél akár leveleket is sodorhatott az idős tölgyekről!) A holtág egy részén tervszerű növény- telepítéssel mindez rekonstruálható. Mellette különösebb ráfordítás nélkül megmutathatok a rétté alakítás kezdetei, a meghagyott vadkörtefákkal, madárcseresznyével. Végül, mielőtt a szabályozás után, a meglévő házak között, illetve a Flencz-malom mellett a vízzel való közvetlen együtt élés technika-történeti elemei — hidak zsilipek - is hangsúlyosabban bemutatásra kerülnének, terület szentelhető a hagyományos réti gazdálkodás bemutatásának is. Ehhez szervesen kapcsolódhat egy lábas-pajta megépítése, (Alsószenterzsébeten még „lábon” található ilyen!), ami egyrészt a korabeli gyepgazdálkodás jellegzetes szénatároló épülete, másrészt kiválóan alkalmas lehet közösségi térként teljesen más 21. századi funkciók betöltésére. A részben telepített növényvilág hamarosan oda fogja vonzani a rájellemző kis állatvilágot. Bemutatható- nak tartjuk a területre jellemző madarakat és kisemlő- söket, illetve a nagyvadakat is. 4.2.3. Módszertani szempontok Hogyan szolgálhatja mindez a fenntartható fejlődés koncepcióját? Zalaegerszeg nem rendelkezik állat- és növénykerttel. A hosszabb távú tervek között sem körvonalazódik ilyesmi. A Göcseji Falumúzeum nem vállalhatja fel ezt a funkciót teljes egészében, viszont lehetőségeit sokkal jobban is kihasználhatná, mint eddig. Jelentős űrt tölthet be ezzel a környezeti nevelés a máshol állat-és növénykertekben művelt területén. Az aránylag kis infrastrukturális beruházást kívánó új funkciót változatos módon lehet a köznevelés szolgálatába állítani. Növeli a Göcseji Falumúzeum komplexitását, új élményeket nyújtva a múzeumlátogatóknak. Tanösvényként motiváció lehet az ismétlődő látogatásra. A természet és a lakókörnyezet harmonikus együttesének megélése, szemléletformáló lehet, nemcsak a hagyományos célközönségnek - óvodásoknak, iskolásoknak - hanem az idősebbeknek is. így az élet minden területét felölelő összetett hatást gyakorolhat, megfelelve az élethosszig tartó tanulás kritériumának. 4.3. Energiagazdálkodás A fenntartható fejlődés egyik alapkövetelménye az energiagazdálkodás helyi szintű korszerűsítése. Az energiagazdálkodás napjaink egyik kulcsfontosságú feladata az újra fel nem használható energiaforrások korlátozott mennyisége és a kimerülőben lévő készletek teszik egyre inkább sürgetővé. Amellett, hogy példaértékű mérnöki feladat lehet mindennek megvalósítása egy szabadtéri bemutatóhelyen, különösen érdekesé akkor válik, ha kellő kreativitással közelítünk a témához. 4.3.1. Célmeghatározás A Göcseji Falumúzeum energiagazdálkodása villamos-energia, földgáz és tűzifa felhasználás illetve vízgazdálkodás területeiből tevődik össze. A tervezett infrastrukturális fejlesztések energiatöbblet-igénnyel
