Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Farkas Tamás: Zalaegerszeg küzdelme a vasútért (1865-1890)
252 Farkas Tamás lósága Bellusi Baross Gábor ur, m. kir. kereskedelmi minister iránt Zala-Egerszeg rend. tan. város képviselő testületé és közönsége eltelve van; — s azon magas látogatás emlékére, mellyel ő Nagyméltósága városunkat 1890. évi október hó I9-én szerencséltetni kegyeskedett Felkéri és megbízza Kovács Károly polgármestert, mint Zala-Egerszeg rend. tan. város törvényes képviselőjét, kérje meg Nagyméltóságú Bellusi Baross Gábor urat, m. kir. Kereskedelmi ministert, kegyeskedjék megengedni, miszerint a vaspálya állomás mellett újonnan alkotott sétányunk »Baross ligetnek« neveztethessék el, s a város közönsége itt egy — az utódokat is hálára intő emlékkővel megjelelendő —fát ültethessen »Baross Jója« név alatt, - az ő magas látogatásának kedves és boldogító emlékére”.77 A megyében az 1880-as évek végén két rövidebb vonal is épült. Ezek sikere mindenképpen ösztönzőleg hatott a megyeszékhelyre és a megye közlekedésileg addig feltáratlan területeire. A vasútépítés törvényerőre emelése, vagyis az 1889. évi XXXV. Törvénycikk megszületése után már felgyorsultak az események. 1889. szeptember 29-én az első kapavágás ünnepségével megkezdődött az építés. Mindaddig, amíg a kivitelezés folyt, a megyei közigazgatási bizottságnak folyamatosan napirenden kellett tartania a vasútügyet. Sorra érkeztek a települések és birtokosok kérvényei, melyek műtárgyak létesítését vagy módosítását kérték. A bizottságnak minden kérvény ügyében állást kellett foglalni, és javaslatot kellett a minisztérium elé terjeszteni. Igyekeztek minden reális igény támogatni. Már 1890. áprilisában begördült az első szerelvény Zalaegerszegre. Igaz, hogy a vonalat még nem nyitották meg, de a város szerette volna elérni a forgalom ideiglenes elindítását. Erre végül nem került sor. A tervezett menetrenddel szemben is számos kifogásuk volt. Nehéz volt olyan menetrendet készíteni, amelyik három pontnál tudta biztosítani a csatlakozást. Egerszegnek ugyanis a két végpont mellett égetően szüksége volt a Déli Vasút Szentivánon át közlekedő járataira. Ezzel kapcsolatban többé-kevésbé el is érték céljukat. Másik fő problémájuk az állomással volt. Kicsinek és „méltatlannak” találták. A város vezetői nyilván túlértékelték a vasútvonaluk jelentőségét, amennyiben fővonali pályaudvart szerettek volna látni Zalaegerszegen. A tényleges forgalmi igény ekkor még nem mutathatta meg, hogy igazán szükséges-e a bővítés, amit már a pálya átadása előtt kértek. Végül 1890. október 19-én történt meg a vasút átadása, méghozzá miniszteri vizittel egybekötve. Zalaegerszegnek 25 évi küzdelem árán lett saját vasútja. A felhőtlen öröm napjai után következtek a hétköznapok, amikor aztán a megye érintett részének lakói szembesülhettek a pálya előnyeivel és hátrányaival. Jegyzetek 1 TÓTH Kálmánné: Képek a Déli Vasút nagykanizsai történetéből. Nagykanizsa-Budapest, 1986. 9. 2 MAJDÁN János: A „vasszekér” diadala. Budapest, 1987. 66. 3 ÚJHELYI Géza: A vasutügy története. Budapest, 1910. 154. 4 Lásd: „Átnézeti térkép a magyar közlekedési ügy rendezésérüli javaslathoz.” In: Széchényi István: Javaslat a magyar közlekedési ügyek rendezéséről. (Melléklet) Készítette: Kovács Lajos. [Széchenyi István], [1848.] 5 HORVÁTH Ferenc: A Zala megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1861-1973. Zalaegerszeg, 1978. 127-128. 6 Állami főgimnáziumi tanár volt, 1901. május 14. és 1902. január 19. között ő rendezte a megyei levéltárat, neki köszönhetjük a Zalaegerszeg Város Régi Levéltára lajstromát. 7 SEBŐK Samu: Adatok Zalaegerszeg r. t. város történetéből. Zalaegerszeg, 1902. 86. 8 PESTHY Pál: Zalaegerszeg múltja és jelene. Zalaegerszeg, 1931. 152. 9 Zalamegye (a továbbiakban: ZM.) II. évf. 26. sz. 1883. július I. 10 Fejezetek Zalaegerszeg történetéből. Szerk. Simonffy Emil. Zalaegerszeg, 1970. V. fejezet 47. Sajnos hivatkozások nincsenek, így nem lehet tudni, pontosan honnan vette ezeket az adatokat. 11 ZM. II. évf. 7. sz. 1883. február 18. 12 Zala Megyei Levéltár (továbbiakban: ZML.) Zalaegerszeg Város Régi Levéltára V. 1601. (Továbbiakban: V. 1601.) 567. (német nyelvű) Magyar fordítását közli: Dokumentumok Zalaegerszeg történetéből. Szerk.: Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, 1985. 123. 13 ZML. V. 1601. 570. 14 ZML. V. 1601. 569. 15 Zala-Somogyi Közlöny, VIII. évf. 1. sz. 1869. január 4.
