Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Megyri Anna: Egy utazó fényképész, Tömöry Ferenc (1834-1890 körül). Adatok a zalai fotózás történetéhez
Egy utazó fényképész, Tömöry Ferenc (1834-1890 körül) 235 lásig hű arcképet küldött hozzánk ”, így „ hazai legjobb művészeink közé méltán sorozhatjuk, s melegen ajánljuk az illetők pártfogásba. ”45 A Grész család albumában - festett műtermi háttér előtt egy farönkön ülő férfit és kutyáját ábrázoló fénykép verzóján - a már bemutatott, horvát felirat szerepel: „Svjetlopis F-Tömöry-A.” (20. kép) Hiszen a baráti család feje, Grész János Csáktornyán lakott, nyilván ott is találkozhattak. Hasznosnak bizonyulhatott a fényképész számára, ha működését a horvát anyanyelvű megrendelőkre is kiterjeszti. A Csáktornyái múzeum munkatársai kérésemre keresték is a fényképész képeit, de eddig csupán egyetlen darabot találtak gyűjteményükben. Egy idős férfit, Johann Hlinetzkyt ábrázolja, amint egy széken ül, kezében hosszúszárú pipa. A hátán olvasható kéziratos évszám szerint 1872-ben készült, a nyomtatott vérzőn Bellovar (ma Bjelovar, Horvátország) szerepel. E fotón, akárcsak az előzőn, megjelenik festett műtermi háttér, mellyel bizonyára bővíteni tudta műtermi felszerelését. (21-22. kép) A Csáktornyái múzeumban hívták fel a figyelmemet egy fotótörténeti munkára, amiben hivatásos fényképészként említik Tömöryt, aki Bjelovárban működött azl 860-as évektől az 1880-as évek végéig. Vándorfényképészként dolgozott, állandó tartózkodási hely nélkül. Többségében vizitkártya képeket készített, mellettük mellképeket és egész alakos képeket is.46 Valóban, a gyűjteményünkbe került képek is erre utalnak. A két régebbi, és a 14 db 2007-ben beleltározott fotográfia között három portré, egyikük Hrabovszky Flórián 47 és két ismeretlen férfi portréja hasonló felfogásban készült. (23. kép) Szívesen készített háromnegyed alakos ülő portrékat, mint Hrabovszky Flóriáné. (24. kép) Mindkét albumban szerepel az idősebb matróna, Kummer Ferencné Horváth Erzsébet portréja (25. kép), a kis albumban Krismanits Emmáé, akinek gyönyörű, fonatos hajviselete, és az ölében tartott fotóalbum figyelemre méltó, de rögtön észrevesszük karkötőit és gyűrűjét is. (26. kép.) A világos kabátot viselő fiatalember mellénye alól kilóg zsebórája, talán izgalmában kezeit ökölbe szorítja. (27. kép) A többi felvétel egészalakos ábrázolás. Az alkalJegyzeíek ' SZILÁGYI 1996. 205-207. 2 Zala-Somogyi Közlöny (Tovább Z-S Közlöny) 1862. július 10-13. 3 Vasárnapi Újság, 1865. 10. szám márc. 5. 113-114., 11. szám. március 12. 124-125. 4 Z-S. Közlöny 1866. április 10. Langsfeld Mór és Enczmann László a kor jeles fényképészei voltak Kaposváron. mi fotóműteremben alig található néhány berendezési tárgy. Mind a szombathelyi, mind a zalaegerszegi verzóval ellátott képeken hasonlóan elrendezett díszletet láthatunk. A kerek posztamens, melyre támaszkodni is lehetett, vagy bármit ráhelyezhettek. Egy társalkodó párt ábrázoló porcelán szobrocska látható Hraboszkyné Kummer Mari fotóján, mely zalaegerszegi verzóval készült (28. kép). A Krismanits Emmát ábrázoló fotón kalapot helyeztek rá, a hölgy egy esztergályozott, faragott, magas, áttört háttámlájú székre támaszkodik. (29. kép) Ezen a széken foglal helyet Horváth Alajosné Königmayer Pauline a zalaegerszegi verzóval ellátott fotón, széles krinolinban, apró kalapját bal kezében tartja. (30. kép) A neszelei birtokos leánya egy másik család tulajdonában őrzött fotón világos, alkalmi ruhát visel, a posztamensre támaszkodik, két kezével összecsukott legyezőjét fogja.48 (31. kép) A balról belógó súlyos kárpitot több képen is alkalmazza a fényképész, akárcsak a terítővei letakart asztalt, a figurákat, a magas támlás széket. (32-36. kép) A Grész család leszármazói által őrzött albumok képeinek digitalizált változatait őrzi a Göcseji Múzeum. Ezeken, és a 2007-ben beleltározott fotográfiákon ábrázolt személyek mindegyikét nem ismerhetjük, de a zömében az 1865-1866 körül készült felvételek lehetővé teszik számunkra a korabeli gesztusok, a viselet, a fotókultúra tanulmányozását. Ugyan a vándorfényképészek az akkori fotográfus társadalom legkevésbé elismert képviselői voltak, fényképészünk alkalmi helyszíneken felállított műtermi enteriőrjeiben készített fotográfiáinak minősége nem sokban különbözik a jeles kortársak műtermi felvételeitől, bár néhány fotón megfigyelhető, hogy a hosszú expozíciós idő miatt bemozdult a modell, s valamilyen részlet életlenre sikeredett. A korabeli sajtótudósítások, a gyűjtések, az adatközlők segítségével egy vállalkozó kedvű, markáns arcélű fotográfus életének csupán apró mozaikjait rakhattuk össze, képekkel és történetekkel bemutatva megrendelőinek körét, a társadalmi környezetet, amelyben dolgozott. A kutatást nem zártuk le, bármikor előkerülhet az eddigi ismereteinket kiegészítő, pontosító számottevő adalék. 5 A következőképpen határozták meg: Irattári szám. 19/1949. Kedvecsi Lajos ajándéka, Képcsarnok, irattár. 21/1949 Fk. 1875 körül. Férfi derékképe polgárias viseletben, Zalaegerszeg felirattal. A másik: 4/1949 Fk. 1865. körül, férfi viselet, 1865 körül. Szombathely felirattal. Négy oszloppal határolt posztamens, rajta egy zászlós vitéz, mellette ágyú figura, vitézkötéses szűk nadrág, csizma. Ezúton kö-
