Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Kurucz György: Az Asbóth család és Keszthely: Asbóth János keszthelyi tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801–1818
16 Kurucz György Asbóth keszthelyi tanári és tiszti tevékenységének vizsgálata során azonban említést kell tennünk a tangazdaság, illetve magának az uradalom teljes vagyonának védelmében kifejtett tevékenységéről is. A Keszthelyen, illetve a környékbeli falvakban beszállások katonaság ugyanis nemcsak a kényszerű beszállásolással sújtott városi és falusi lakosság, hanem a Georgikon tisztjei számára is állandó problémaforrást jelentett. Már Pethe Ferenc is szóvá tette egyik jelentésében, hogy az alkalmazott béresek közül nem egy esetben erőszakkal, leitatással is szedtek újoncokat. 1800. június 19-én pl. arról számolt be a Directiónak, hogy a verbunkos hadnagy a „ két nyári legényeink közül az egyiket, Beretzi nevezetűt elfogatta ”, s ezután hiába vitatkozott a tiszttel, nem tudta kiszabadítani.48 Asbóth alig néhány hónappal azt követően, hogy Keszthelyre került, maga is szembesült a fegyelmezetlen katonaság jelenlétéből fakadó konfliktusokkal, nehézségekkel. 1801. szeptember 24-i levelében tiszttársával, Pruzsinszky Józseffel közösen jegyzett levelében a következőket olvashatjuk: „Még azt is alázatossággal jelentjük a Tettes Directiónak, hogy gyakortább vétetnek a Georgikon földjein észre sétáló, sőt némelykor vadászó közkatonák is, kik kétség kívül nappal azt nézik ki, éjszaka mit lopjanak. ”49 1802. augusztus 31 -i levelében a Directiónak javasolta, hogy a Georgikon szőlő és kukorica csőszeit puskával lássák el, mivel „... kivált ebben a drága időben a Georgikon vagyonnya után való ólálkodókat fegyver mutatásával is talán hasznos lészen szándékoktól elijeszteni. ”50 Az alkalmazottak által elkövetett lopások felderítése, az egyéb kártételek megakadályozása, illetve a büntetés megállapítása néha szintén Asbóthra hárult. Az esetek közt éppúgy találunk ma már megmosolyogtató kis tolvajlást, mint valóban súlyos, a Georgikont, s az alapítót komolyan megkárosító bűncselekményt. Asbóth János Festeticshez intézett 1803. március 4-i jelentésében arról számolt be, hogy Binion Ferenc georgikoni főpraktikáns a szerszámos kamra kulcsait több esetben Smid Jakab és Rácz György alpraktikánsra bízta. Mivel pedig „ ...nevezett gyakornokok a mézből, mely a patkánoktól üres szerszám kamrában tartatik, mint magok nyaltak, mint pedig másnak, nevezetesen Farkas Antal feleségének vittek. Minekutána a Gazda ezen lopást észre vévén azt nálam bejelentette, a két gyermeket a többi alpraktikánsoknak valamint a főprakti- kánsoknak jelenlétében előbb erősen megdorgálván megcsapattam. ” A szégyenbe hozott Farkas családot a Directio az ellopott méz megfizetésére kötelezte.51 Sokkal súlyosabb, valóban bűnesetben kellett eljárnia As- bóthnak 1812. júliusában. Történt ugyanis, hogy július 2-án Zách Antal georgikoni perceptor és Barics Mihály számtartó a sümegi vásárban járt éppen, amikor a déli órákban az egyik tiszt a georgikoni pénzesládát feltörve találta, és „ ...az abban volt papiros pénz a rézpénznek otthagyásával elidegeníttetett ”. A georgikoni béresnék vallomása szerint ,,Hecskó György földosztó praktikám ’’járt tizenkét óra után a ,, Georgiconban és forgott a nagy épület körül”. Ezt a tiszttartó azonnal jelentette Asbóth prefektusnak, aki a béresnéket maga is azonnal kihallgatta, majd „Szajdenschwarz főinzsenérnek és Stamborszky archonnak hozzájárulásával a szállásán a ládáit megvisitálták”, s ott rézeszközöket találtak, melyek korábban vesztek el a Georgikonban. Mindez tovább fokozta a gyanút, s a földekről haza térő praktikánst Asbóth elfogatta. Hecskó mindent tagadott, de amikor a holmiját a szállásán átvizsgálták, a hiányzó összeg egy részét megtalálták. „Ezenfelfedezés után ismét hozzá ment a praefectus, és akkor megvallotta hogy ő tselekedte, és mindgyárt 970ftokat váltó levélben elő adott... a bútorainak visitatiója után még több lopások szembetűnő gyanújába esett ...a keszthelyi uradalombéli jurisdictiónak resignáltatott, s mostan az uradalmi felső tömlöczben fogva tartatik. ”52 III. Asbóth georgikoni tanárként, tiszttartóként és később prefektusként Festetics iskoláinak és birtokainak egyik meghatározó személyisége volt a 19. század elején. Közvetlen tapasztalatokkal rendelkezett az uradalmi alkalmazottak, s természetesen a keszthelyi lakosok gondjairól, vagy éppen a hallgatók konfliktusairól. Jelentéseiből, előterjesztéseiből mindig kiérződik a racionalitás és a humánum, jóllehet Festetics birtokigazgatási hierarchiájában elhelyezkedő személyként mások hiányosságai, illetve a béresek, tiszttársak nem megfelelő munkavégzése miatt maga is kellemetlen helyzetbe kerülhetett. 1803. szeptemberében Festetics azért rótta meg, mert „... a béresek későn menvén a munkára sokáig fölöstökömölvén, uzsonnálván, s egyébképpen időt mulasztván napjában alig fél holdat szántanak, holott a robotos parasztemberek is az hosszú napokban 1200 négyszögöles holdnál többet is, a rövid napokban pedig legalább 3A holdat meg tudnak szántani. ”53 Korábbi jelentésében pedig ilyen sorokat intézett a Directióhoz Kozina Györggyel együtt: „... a múlt hónapra nézve alázatos engedelmet kérünk a Te [kin] t[e]tes Directiótól, hogy semmit sem incassálhattunk... némely cselédeknek kik legnagyobb ínségben voltak, fél köblönként rész szerint csutás kukoricát, rész szerint kolompárt adattunk azon feltétel alatt, hogy azt a szorgosabb mezei munkák idején olcsóbb napszám áron lefizessék. ”54 A béresek érdekében, illetve a megfelelő munkaerő biztosítására tekintettel ezt követően közvetlenül Festeticshez fordult: „Azért is alázatosan esedezek Nagyméltóságod előtt, ... már most is nagy szükséget szenvedő cselédeinkre nézve kegyes tetszé
