Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)

Muzeológiai tanulmányok - Müller Róbert: Késő római kori vaseszköz lelet Vindornyafokról

176 Müller Róbert darab volt a zweibrücken-ixheimi leletben (KÜNZL 1993/1,356. Abb. 4.); öt darabból álló készlet volt a Grdavov hrib-i leletben (SAGADIN 2000, Pl. 1/1-5.); míg a königsforsti leletben öt vagy hat darab lehetett (MEIER-ARENDT 1984, 344., Abb. 3/12-14. és Abb. 5/15, 17.; GA1TSCH 1984,387. Nr. 12-15,17-18. hat db, de szerinte kettő ócskavasként került a leletbe). 94 VITRUVIUS 10,16,5. 95 GAITSCH 1984,387. 96 Pl. a saalburgi, a feldbergi és a zugmanteli fúrók (PIETSCH 1983,43.). 97 JACOBI 1974, 110-111. 98 JACOBI 1974, 110. szerint ezeket a rostélyokat sü­tésre és főzésre egyaránt használhatták. LANG et al. 2010, 62-63. joggal jegyezte meg, hogy ezeken az alacsony eszközökön csak sütni lehetett, főzésre a lényegesen magasabb háromlábakat használhatták. 99 RHÉ 1912, 76-77 és 12. ábra 7. Ugyanez a fotó újra­közölve THOMAS 1964, Taf. LXXXV; PA LÁGY I 2000, 8. ábra. 100 HÜBENER 1973 85-86. és Taf. 35/39-44. 101 JACOBS 1914, 42. Taf. XVII/14. csaknem ép pél­dány, ablakrácsnak meghatározva. 102 LINDENSCHMIT 1911, Taf. 46/822.; SPRATER 1929, Abb. 61/822. 103 SCHÖNBERGER 1967, 141. és Abb. 6/10. hiányos példány. 104 Mint pl. a heldenbergeni vicus területén előkerült sa­rokvasalások, amelyek a mi példányunkhoz hason­lóan kerek vagy levél alakú, áttört lemezben végződ­tek (CZYSZ 2003, 354. és Taf. I4/B273-B277.). 105 MÜLLER 2009, 206. és 35. jegyzet. 106 Pl. a már többször idézett nemesvámos-balácapusztai villában talált eszköz leletben a szőlőmetszőkés nye­lét egy 2,7 cm átmérőjű karikával rögzítették (RHÉ 1912, 12. kép 2.). 107 NOTHDURFTER 1979, 55-56. 108 MÜLLER 1978,26. és 9. kép 21-23. 109 HORVÁTH 2011,614-615. és Abb. 8. 110 HENNING 1987, 114, 2. lh. és Taf. 56, 4, egy pél­dány két nyeles ekevassal együtt. 111 HENNING 1987,116,33. lh. és Taf. 56. 8, egy példány. 112 HENNING 1987, 117, 64. lh., vaseszköz lelet, két példány 3 ekevassal és két csoroszlyával. 113 BALASSA 1973, 128, és 40/a. kép, egy példány. A lelőhely itt és HENNINGnél (1987, 147, 490. lh.) Somogyhetény néven szerepel, MÜLLERnél (1982, 97) Kapospula-Alsóhetény. Azóta Kapospulát Dombóvárhoz csatolták. 114 MÜLLER 1982, 69, Nr. 197, egy példány. 115 MÜLLER 1982, 82, Nr. 247, különböző feltárások­ból egy öttagú ekehúzó lánc, három ekevas és egy csoroszlya ismert. 116 PALÁGYI 2000, 22, és 7. ábra 3-5, vaseszköz lelet­ben három példány egy ekevassal és egy csoroszlyá­val. 117 HENNING 1987, 127, 202. lh., feltárásból egy pél­dány. 118 HENNING 1987, 217, 213. lh. feltárásból egy pél­dány egy nyeles köpűjű ekevassal. 119 DARNAY 1904,197, vaseszköz leletben egy példány egy ekevassal, egy csoroszlyával és egy ösztökével együtt. 120 MÜLLER 1982, 112-113, 125, Nr. 407-411, Nr. 473-475. A legtöbb ekehúzó lánc a késő római erőd területén került elő, összesen 8 ép példány és 3 piskóta alakú tag. Ezek között fenékpusztai tárgykánt sikerült azonosítani a BALASSA által szentgyörgyváriként (1973, 40/b kép) és Keszthely környékiként (1973, 40/c kép) közölt darabokat (Nr. 407 és 409). 121 BALASSA 1973, 128 és 41/d kép; HENNING 1987, Taf. 55/11-12. Feltárás során talált két ép példány. 122 POHÁNKA 1986, 47-48, 343, Nr. 36 és Taf. 9. Vas­eszköz leletből egy példány, a lelet többi tárgya nem ismert. 123 HENNING 1987, 134, 308. lh., Taf. 56. 1-2. Nagy vaseszköz leletben két példány, egy lapát alakú és két nyeles köpűs ekevassal, két csoroszlyával és ösz­tökével. 124 MÜLLER 1982, 281, Nr. 1242. Vaseszköz leletből egy példány lapát alakú ekevassal. 125 BALASSA 1973, 126, 41/a kép és 128. Laczkó D. ásatásából egy példány és három lapát alakú ekevas ismert. Az 1999. évi ásatás során egy további ép pél­dányt, két lapát alakú ekevasat és egy ösztökét talál­tak (PALÁGYI 2000, 25. és 14. kép 3.). 126 B. THOMAS 1964, 109. és Taf. LXXXVL; MÜL­LER 1982, 292, Nr. 1279. Egy példány egy vasesz­köz leletből, amelyben eredetileg együtt egy ekevas­sal és egy csoroszlyával. 127 BALASSA 1973, 126, 41/b kép és 128. HENNING (1987, 140, 385. lh.) szerint a lelőhely Pécs-Mecsek- alja. Az ekehúzó lánc leltári száma egészen más, mint a Pécs, patacsi ekevasaké, mert nyilván külön kerültek be a múzeumba. 128 BALASSA 1973, 123, 39/a kép. Vaseszköz leletben ekevassal egy csoroszlyával együtt találták. 129 MÜLLER 1982, 196-197, Nr. 843-846. Négy pél­dány, amely feltárás során együtt került elő. A város más részein hét ekevasat találtak (MÜLLER 1982, 195-196, Nr. 836-842.), de csoroszlyát még nem. 130 A tábor feltárása során előkerült, egyik végén ella­pított, piskóta alakú láncszem. R: PETŐ 1981, 147. szekéralkatrészként közölve. Ekehúzó lánc része­ként MÜLLER 1982, 207, Nr. 929. 131 BIRÓ-SEY et al. 1998,6. és Abb. 4. Vaseszköz lelet­ből egy példány egy lapát alakú ekevassal. 132 BALASSA 1973, 123, 39/b kép. Vaseszköz leletből

Next

/
Oldalképek
Tartalom