Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)

Muzeológiai tanulmányok - Borhy László: Az ószőnyi felirat Öreglakról Keszthelyen (RIU 950)

Egy ószönyi felirat Öreglakról Keszthelyen (RIU 950)

163

Szőny) talán 1882-ben feltehetőleg Milch Emanuelné és Milch Naftali által alapított fűrészgyár gőzmalmot is üzemeltetett, továbbá fakitermeléssel, fa- és építőanyagkereskedéssel foglalkozott. Ácsok számára is végeztek fűrészelési munkát, építési vállalatokkal dolgozott, hídépítést, parkettakészítést és fahajók építését is vállalta. Kisbéren pedig fióküzemet működtetett. Az 1918- ban létrejött „Özv. Milch E.-né és Milch N. Magyar Keményfaipari R.T”, amelyet Milch Emánuel (részvénytársaság) és Milch Imre (gőzfürész üzem) vezettek, foglalkozott gróf Eszterházy Tamás Pápa-ugodi és devecseri erdőségeinek kitermelésével is (BEKASSY é.n. 165; HORVÁTH-SZÁMADÓ 2009, 2). Milch Viktor is talán így kerülhetett kapcsolatba a Jankovich grófokkal, akiknek kiterjedt erdőségeik voltak a Pápa- Ugod és Kisbér - itt volt Milchék fióküzeme! - között fekvő, Veszprém megyei Gicen is, amely a 19. században báró Bésán János (1810-1887) tulajdona volt, aki bizonyíthatóan gyűjtötte a régiségeket. Miután gróf Jankovich József a birtokait 1875-ben majorátussá szervezte, a báró Bésán Jánostól örökölt résszel együtt

felosztotta három fia között, a gici birtok Öreglakkal együtt gróf Jankovich-Bésán Gyuláé lett. Talán a gici erdőség fakitermelése, az onnét származó fával való kereskedés révén kerülhetett kapcsolatba Milch Viktor a Jankovich grófokkal, és ez úton juthatott a brigetói oltár a régiségekkel szemben nem érzéketlen grófi család tulajdonába, és került Öreglakra az „öreg grófhoz”, a Jankovich-Bésán kastély halijába.20

Arra vonatkozóan sajnos már több adatunk van, hogy erről a helyről mikor és hogyan került a kastély szemétdombjára és onnét az iskola udvarára, majd 1950-ben végre méltó helyre, a keszthelyi Balatoni Múzeum római kőtárába, ahol mind a mai napig mint öreglaki római feliratos emléket őrzik. A feliratos kőemlék brigetiói lelőhelyének azonosítása a Dél-Balaton római kori vallási életének, továbbá Iuppiter Optimus Maximus és lunó1' amúgy is csekély számú dokumentumainak sorából a limes-vidékre, a keszthelyi Balatoni Múzeum kőtárán belül pedig a revideálásra került Balaton-vidéki feliratok sorába utalja (ALFÖLDY 1990).

Jegyzetek

* The Project is supported by the European Union and

co-financed by the European Social Fund (grant agreement no. TAMOP 4.2.1 /B-09/1 /KMR-2010-0003).

1 Őrzési hely: a keszthelyi Balatoni Múzeum római kőtára. Ltsz.: 77.157.1. Megköszönöm Havasi Bálintnak, a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatójának, hogy a felirat helyszínen történő tanulmányozását és dokumentálását, továbbá a leltárkönyv megtekintését engedélyezte. Ez úton köszönöm meg kedves segítségét Kiss Viktornak, a múzeum munkatársának.

2 „3: Artrius KOCZTUR. 4: fusem KOCZTUR.”

3 A keszthelyi Balatoni Múzeum leltárkönyve.

4 M: 50 cm; sz. 26 cm.

5 MNM.A.26.Ö.I. Köszönet illeti segítségéért Delbó Gabriella egyetemi hallgatót (ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszék), akkor múzeumi gyakornokot, aki Magyar Nemzeti Múzeumi Adattárból a feliratra vonatkozó dokumentációt előkereste számomra.

6 Ha voltak is Somogyváron ott előkerült, vagy odaszállított római kori feliratos emlékek, szinte nyomtalanul eltűntek: A RIU 4. kötete mindössze két somogyvári vonatkozású feliratot említ. Mindkettő a Benedek-rendi Szt. Aegidius apátság romjai között került elő (RIU 4, 952 = CIL III 4122; RIU 4, 953 = CIL III 4123), és mindkettő elveszett.

7 MNM.A.26.Ö.1.

8 A Jankovich, illetve 1877-től Jankovich-Bésán grófok családjáról értékes adatokat kaptam Horváth Endre nyugdíjas iskolaigazgatótól, Öreglak 18 éven át tevékeny polgármesterétől, a falu múltjának tudós kutatójától, aki

hozzám írott levelében is megerősítette a műgyűjtésre vonatkozó információt: „Köztudott volt róla műgyűjtési szenvedélye /szüleimtől, nagyszülőktől sokszor hallottam, hisz munkájuk által ismerték a grófi családot/” (Öreglak, 2012.01.28.). Horváth Endre tanár úr, akinek édesapja az öreglaki gróf telefonszerelője, nagyapja pedig főerdésze volt, segítségét ez úton is megköszönöm, csakúgy, mint Fullér Andrea egyiptológusét (Budapest, Szépművészeti Múzeum), aki öreglaki kapcsolatai révén megismertetett vele. Megköszönöm kollégámnak, dr. Jankovich-Bésán Dénesnek (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyug. dokumentációs igazgatója) a Jankovich-Bésán grófok családtörténetéről, az öreglaki kastély tulajdonosáról, és a felirat lehetséges útjáról adott információkat.

9 Horváth Endre információi szerint a sírhely a kastélynak abban a részében lehetett, ahol a szóban forgó kőemlék is előkerült. Ez volt az a később nyilván elhanyagolt „sziklakért”, amelyet 1945 után már „szemétdombként” említenek az adatszolgáltatók.

10 Csalog J. MNM Adattári jelentésén nem található dátum, az erre 1964-ben hivatkozó Kocztur E. nem mondja meg, hogy hol található az oltár, a keszthelyi Balatoni Múzeum leltárkönyvében 1977. évi leltározásra utal a leltári szám első két számjegye (77.157.1), de a múzeumba került módját „régi gyűjtés”-ként határozza meg. A múzeumba kerülés időpontjára vonatkozó adatokat lásd lentebb.

11 Megköszönöm kedves kollégámnak, dr. Müller Róbert- nek, a keszthelyi Balatoni Múzeum korábbi igazgatójának a feliratos kőemlék múzeumba kerülése körülményeinek