Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Borhy László: Az ószőnyi felirat Öreglakról Keszthelyen (RIU 950)
ZALAI MUZEUM 20 2012 159 EVAE GARAM DIE NATALI Borhy László Egy ószőnyi felirat Öreglakról Keszthelyen (RIU 950)* A Die römischen Inschriften Ungarns c. feliratcorpus a 4. kötetében, Öreglak lelőhely alatt, 950. számon egy „Fundstelle unbekannt” eredetmegjelölésű, a keszthelyi Balatoni Múzeum lapidariumában őrzött feliratot közöl (RIU 4, 22, No. 950, Abb. I. - 1. és 2. kép).' Az oltárt a következőképpen írja le: „Altar aus Kalkstein. Auf dem Abacus drei flach angedeutete Akroterien. Gesims und Sockel dreiseitig profiliert. H 55, B 26, D 26, Bh 4,1.” Szakirodalmi hivatkozásként Kocztur E. szakdolgozatából 1964-ben megjelent cikkére utal (KOCZTUR 1964, 107), és nem mulasztja el megadni a RIU-kötet számára a feliratot közlőétől két ponton eltérő olvasatát sem.2 Végül, közük a felirat olvasatát: I(ovi) O(ptimo) M(aximo) /Iunőn(i) /Aűr(elius) Tértim / t(itulum) v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito). A felirattal legközelebb 1990-ben Bilkei I. foglalkozott (BILKEI 1990, 122. és 139., 22. kép), aki Öreglakot már lelőhelyként adta meg, szövegét pedig következőképpen közli: l(ovi) O(ptimo) M(aximo) / Iunon(i) / Aűr(elius) Tértim / v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito). Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Bilkei I. helytelenül alkalmazza a ligatura-jelet, és kihagyja az utolsó sor első szavának rövidítését, azaz a t(itulnm) szót. Az általa mért méretadat is eltér a korábbiaktól („57x25x24 cm”), és noha a RIU 4. kötetében már 1984-ben közölték a feliratot, „Közöletlen” megjegyzéssel látja el. A keszthelyi Balatoni Múzeum leltárkönyvében a „Lelőhelyre vonatkozó adatok” rovatban eredetileg „ism.”, azaz „ism(eretlen)” bejegyzés állt, amelyet csillagozva, ,jav. Bilkei Irén”, vagyis ,jav(ította) Bilkei Irén”, dátum nélkül, „Öreglak”-ra módosítottak. A „Megszerzés módja, ideje” rovatban a „K(eszthelyi) B(alatoni) M(úzeum) régi gyűjtés” bejegyzés olvasható.3 A felirat előkerülési körülményeire vonatkozóan a RIU szövegkiadói nem adnak további információt, még azt is elmulasztják közölni, ami Kocztur E. hivatkozott cikkében megtalálható. Itt, Kocztur E. Somogy megyén belül a fonyódi járás régészeti leletkataszterének készítése során térképezte fel az Öreglakon előkerült régészeti emlékeket (KOCZTUR 1964, 106-108), és ezek sorában a szóban forgó oltárról a következőt írta: „A Kupavárból hoztak állítólag egy oltárkövet, melyet Balázsovits László (Ngy. isk. ig.) a volt kastély szemétdombján talált. A plébános szerint Somogyvárra vitték, a gyógypedagógiai iskola udvarára.” Ezt követően közli az általa látni vélt betűket, amelyek helyenként téves voltára a RIU szerzői - mint fentebb említettük - felhívták a figyelmet: 10M IVNON ARTRIVS FVSEM Méreteit megadva4 hozzáteszi még, hogy „Horátszky Mária uradalmi titkárnő 2 db másik lapos figurális kőre is emlékszik. Valószínű, a kastély épülete és az istálló között betemetődött, mert 1945-ben tankcsapdát ástak ide. Sok érmet szedtek össze a gyerekek”. Kocztur E. érdeme, hogy hivatkozik Csalog J. jelentésére,5 amelynek a RIU 4. kötetének szövegeit gondozó Sz. Burger A. és Fülep F. elmulasztottak utánamenni. Pedig, ha ezt megteszik, nemcsak az derül ki, hogy Kocztur E. általuk kifogásolt helytelen olvasata Csalog J. rajzából fakad (3. kép), de az is, hogy a felirat előkerülésének részleteit illetően Csalog J. sok fontos további, használható adalékkal szolgál. Az oltárról ugyanis a következőt írja: „Kiszállva a helyszínre a következőket találtam: Az öreglaki Mezőgazdasági Iskola igazgatója, Balázsovits László nem tud arról, hogy a volt kastélyban vagy annak parkjában régebbi római kövek lettek volna. Egy Jupiternek és Junónak szentelt 55 cm magas, 26,8 cm széles kis oltárkövet talált az iskola átvételekor a kastély külső udvarában a szemétdombon.
