Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)

Tanulmányok Asbóth Sándorról - Kurucz György: Az Asbóth család és Keszthely: Asbóth János keszthelyi tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801–1818

Az Asbóth család és Keszthely

13

mint egy új Borgazdát eleintén valami két száz akónak való hordókkal segíteni. ”16 Alig három héttel később Asbóth újabb kérelemmel fordult a Directióhoz, hogy mivel a Georgikon nem rendelkezik kellő igaerővel, s a szárazság miatt nehezen megy a szántás, engedélyezzék számára, hogy a sümegi vásárban egy pár jó ökröt vásárolhasson, s a pénzt bocsássák rendelkezésére.17 Asbóth megbecsülését, szakértelmét azonban ekkoriban aligha kezdhette ki bármilyen kisszerű intrika, hiszen éppen egykori egyetemének professzora, Wrisberg 1801. november 8-án kelt előterjesztése nyomán a Göt- tingeni Tudós Társaság levelező tagjává választották.18 Asbóth rangos elismerése Festetics számára is kellő megerősítéssel szolgálhatott alkalmazottja képességeit illetően, s a keszthelyi gróf a Georgikon publicitása érdekében tudatosan épített a göttingeni kapcsolatrendszerre.19

Asbóth tanári tevékenységéről, eredményességéről Festetics a trimeszterek végén tartott georgikoni vizsgák során győződhetett meg leginkább. Keszthelyen töltött első trimeszterének végén a Georgikon főpraktikánsaival végzett tanári munkáját így értékelte Festetics: „Asbóth János Tiszttartó és Oeconomiae Professor Úr is eléggé megmutatta Examenjében azon szép tudományát, és helyes, s okos tanítása módját, mellyel az oktatására bízatott Ifiakat vezérletté, mellyért ugyanezennel meg is ditsértetik és 50 forinttal megajándékosztatik (sic), de ellenben ha fel veszem azt, hogy ezen első fertályra ki rendelve lévő Praelectióbul tsak a kerti Veteményekig menvén a kereskedésre s feldolgozásra való Plánták, Gyümöltsfa- Szőlő,, és Erdőmívelést tárgyazó Oktatását el-nem végezhette, valójában mindezeknek el-maradását némü némű (sic) meg-ütközéssel kénteleníttetem tekénteni... Már ha fölveszem azt, hogy Mitterpacher Pesti Universitasbeli Professor Úr minden héten tsak háromszor prelegál, ha meg gondolom, hogy ama Bétsi híres Jordán Professor Úr egy hétben tsak két órákon ád az oeconomiából letzkéket, még is ezek matériáikat a ki szabott időre nem tsak el végzik, hanem még a Repetitióra is elég időt tudnak nyerni, valójában által nem láthatom, hogy a Georgikon Institutumban is, hol hetenkint hat órák vágynék ebbéli Prelectiókra rendelve, miért nem végeztethetnének el egészen a ki jegyzett Stúdiumok. ” 20 Az 1802. szeptemberi vizsgát követően Festetics fenntartás nélkül hangot adott elégedettségének: „Asbóth tiszttartó és Professor úr a gazdaságbeli tudománynak tanítását oly szép móddal tudja előadni, hogy az ellen kifogásokat tenni nem lehet... Asbóth uramnak tanítási módját, ditsérettel szemlélem... ”21

A fentiek alapján nem meglepő, hogy Festetics utasítására 1806-ban Asbóth új tantervet készített a Georgikon felső fokú „gazdasági iskolája” számára. A korábbi rendszer szerinti hármas felosztás, vagyis „Gazdaságbeli tárgyak”, „A Mathezishez tartozó tárgyak”, valamint a „História Naturális és veterináriabeli tárgyak” továbbra is megmaradt, de a második tantárgy- csoportban megjelent a hidraulika és a hidrotechnika, illetve a harmadik csoportban a kémia és a gyógyászati ismeretek oktatása is. Az egyes tantárgyakra napi egy, azaz heti hat óra jutott, s összesen tizennyolc elméleti órát tartottak hetente.22 Ez a tantárgyi felosztás 1823-ig volt érvényben. A kiadott bizonyítványok tartalmazták a hallgató szakmai, magatartásbeli, valamint szorgalmi megítélését.23 A növénytermesztési és állattenyésztési ismeretek gyakorlati elsajátítása során a Gergikonban a legkorszerűbb mintákat igyekeztek követni. Az intenzív talajművelés, a meszezéssel, márgázással, alag- csövezéssel való talajminőség javítása, a magyar éghajlati viszonyokhoz szabott vetésforgók kialakítása, a tangazdaság juhászata, tejtermelő tehenészete, stb. mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Georgikonból kikerülő hallgatók a magasabb színvonalú nyugat-európai agrotechnika ismerőivé, magyarországi terjesztőivé válhattak. Előbb Pethe Ferenc, majd Asbóth János foglalkozott behatóbban az ugar hasznosításának problémájával, illetve kiiktatásának szükségességével, s ez a törekvés a tananyagként kiadott instrukciókban, a vetésforgókkal kapcsolatos kísérletekben is fellelhető.24 Az intenzív szántóföldi növénytermesztés példájaként mindenképpen figyelemre méltó egy Asbóth kézírásával készült, s természetesen Festetics aláírásával hitelesített utasítás 1810 júniusából. „Ámbár igaz az, hogy az egy eszetndőbéli lóher föld, ha föltörettetik, és búza alá jól elkészíttetik, tisztaságára és legjobb erőben való létére nézve, különösen jó és bőv búza termést szokott adni, mindazonáltal mivel az uradalmaimban gazdálkodó tisztek közül többen azt óhajtották, hogy a lóherkaszálónak, minthogy az oly nagy munkával készül, és a gazdaságnak elősegítésére kedvező esztendőkben oly sokjó takarmányt lehetne abból reményleni, két esztendeig vehessék hasznát.... ”25

Mindemellett feltétlenül meg kell említenünk, hogy a Directio, illetve a georgikoni professzorok az iskolaalapító keszthelyi gróf közvetlen ellenőrzése mellett végezték munkájukat. Ezt bizonyítja az is, hogy a jegyzetként használt tananyag eredeti változatát maga a gróf is végigolvasta, s aláírásával hitelesítette.26 Az Asbóth előadásaiból készített jegyzetek közül pillanatnyilag egyet ismerünk, méghozzá egy latin nyelvű 1805-ben lejegyzett technológiai előadássorozatát.27 A jegyzet tematikája a különböző növényi olajok tulajdonságainak ismertetésétől kezdve az élelmiszer feldolgozáson, továbbá az ipari növények felhasználásán keresztül, az élelmiszertartósítás, valamint a különböző ásványok tárgyköreire terjed ki. Johann Beckmann hatása Asbóth előadássorozatának rendszerét, illetve tematikáját tekintve egyértelműen kimutatható.28 Festetics György