Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Horváth László: Kora vaskori település Letenyén
132 Horváth László nagy tömegű tárgyat az összeállításakor (MOLNÁRFARKAS 2011,54). A letenyei sarokdíszek méretei alapján a kultikus tárgyat kb. 90-100 cm hosszúságúnak, 35-40 cm magasságúnak képzeljük el, míg a szélessége kb. 35 cm lehetett (21. kép la-b). Nem tudjuk egyelőre eldönteni, hogy ezt az agyagtárgyat egy kultikus épület belsejében, vagy annak külső részén, például a bejárat fölött helyezték-e el, mint oromdísz. Az időjárás viszontagságainak való kitétel mindenesetre nem lehetne kizáró tényező, hiszen az agyagtapasztásos oldalú épületeknél maga a tapasztás is ki volt téve az időjárás hatásának. Az utóbbi évek ásatásain, szerencsére, néhány olyan kora vaskori oltártöredék került napvilágra, amelyek a letenyei oltárnak formában és méretben is megfelelő párhuzamai. Ezeket a párhuzamokat méretarányosan, a letenyei oltár rekonstrukciós kísérletével együtt a 21. képen mutatjuk be. Szombathely határában, a Reiszig-erdő lelőhely 61. objektumában több kultikus rendeltetésű tárgy között egy nagyobb méretű, töredékesen is a fél métert elérő, téglatest-alakú, megmaradt két sarkán szarv-szerű nyúlványokkal ellátott agyagoltárt találtak (21. kép 2; MOLNÁR-FARKAS 2010, 130, Abb.15-16.; IDŐCSIGA 163, 97. kép, 13/1. vitrin;). Az oltár oldalait és hátát bemélyített lyukak, illetve bekarcolt körök díszítik. Ugyanebből az objektumból való egy másik, a letenye- ihez sokkal jobban hasonlító agyagoltár néhány töredéke, nevezetesen az oltár kettős szarvú egyik végének és a szögletes test középső részének töredéke (21. kép 3a-b\ MOLNÁR-FARKAS 2010, 131, Abb. 16: 9. rekonstrukciós rajz; IDŐCSIGA 13/4. vitrin). Az ezen a töredékeken látható lyukak inkább az erősítést szolgáló ágaknak a nyomai (MOLNÁR-FARKAS 2010, 131). A többi, innét előkerült kultikus rendeltetésű tárgy egy „tüzikutya-modell” töredéke és még egy nagyobb, „napkorongokkal” díszített oltártöredék volt (MOLNÁR-FARKAS 2010, Abb. 16: 1-8). Egy másik analóg oltár Bratislava-Vajnory-Ivanka pri Dunaji kora Flallstatt-kori településének egyik kút- jából látott napvilágot: ennél megmaradt az agyagoltár két vége a stilizált szarvakkal, valamint a lyukakkal ellátott test néhány töredéke. Ugyanebből a kútból még egy kettős szarvú kőtöredék is felszínre került. A kutat az elsődleges víznyerés-funkció után feltételezhetően kultikus célra is használhatták (21. kép 4, 6; STUDENÍKOVÁ 2003, 17, Abb. 6: 1,4). A Maribor melletti Postela erődített településről számos különböző, nagyobb méretű agyagoltár töredék között van egy, amely annyiban hasonlít a lete- nyeihez, hogy ez is téglatestü, a megmaradt két sarkán azonban a két szarv-szerű nyúlvány befelé néző stilizált állatfejben végződik (21. kép 5; TERZAN 1990, 276, Pl. 13: 6). A szombathelyi analóg agyagoltár előkerülési helyéhez közel, néhány évvel ezelőtt, Vát-Bodon-tábla lelőhelyen került felszínre az utóbbi évek egyik legkiemelkedőbb dunántúli kora vaskori lelete, egy nagyméretű, 100 cm hosszúságú, de háromlábú és kifelé hajló, stilizált állatfejes agyagoltár és több hasonló jellegű töredék.1 Az eddig megjelent hasonló témákat érintő publikációkban részletesen összefoglalták a keleti Hallstatt-kultúra tüzikutya/holdidol/oltár kérdés-körét (PL: NEBELS1CK 1996; MOLNÁR-FARKAS 2010; 2011; IDŐCSIGA 158-165), nem beszélve Nagy László alapvető munkájáról (NAGY 1979), így eltekinthetünk a téma újbóli, bővebb tárgyalásától. A letenyei agyagoltárból csak nagyon kicsi töredékek maradtak meg, és az előkerülési körülmények sem járulhattak hozzá az alapvető kérdések egyértelmű megválaszolásához, eldöntéséhez. Véleményünk szerint a hasonló tárgyaknak kétségtelenül kultikus szerepük volt. Elképzelhető, hogy a szakrális rendeltetésű épületek belsejében, mint oltár funkcionálhattak, de nem szabad elvetni Nagy Marcella feltételezését, ötletét sem, hogy, mint oromdíszek kaptak szerepet egyes sírépítményeknél (Lásd a 3. jegyzetet). Tulajdonképpen mindkét elhelyezés-rekonstrukció is igaz lehet. Miért ne lehetne hasonló agyagtárggyal díszíteni egy sírépítmény oromzatát, mint az oltár? Mindenesetre várni kell még az eddigieknél is szerencsésebb leletekre, körülményekre, melyek eldönthetik ezt a kérdést. 3.2.5. Egyéb kerámia A leletek között van egy agyagkorong (140), amelynek analógiái leginkább az umamezős kultúra és a Hallstatt-kor településein látnak napvilágot, funkciójukat általában „Spielstein”- nek határozzák meg. Ide sorolják azokat az agyagkorongokat is, melyeket edénytöredékekből alakítanak ki és nincsenek átfúrva (PREINFALK 2003a, 88-89, Abb.33; SCHNEIDHOFER 2010, 240). Nem tudjuk, hogy minek a része lehetett az a rúdszerű agyagdísz (96), amelyet egykor valamilyen fára tapaszthattak rá. Mindenesetre nem egy egyszerű pa- ticsdarabról van szó, hanem valószínűleg egy plasztikus dísz töredékéről. Ugyancsak bizonytalan, hogy egy kissé ívelt oldaltöredék (18) besimított, sűrű függőleges árok-köteggel milyen edénytípushoz tartozhatott. 3.3. Bronz fibula töredéke Az ásatáson sajnos csak egy fémlelet került napvilágra, egy valószínűleg közepes nagyságú, legalább 7 cm hosz- szúságú bronz fibula tűje a rugószerkezetének töredékével (86). Talán egy csónak- vagy ívfibula része lehetett.