Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Vida István Kornél: „Az Unió védelmében”. Asbóth Sándor az amerikai polgárháborúban
ZALAI MÚZEUM 20 2012 81 Vida István Kornél „Az Unió védelmében” Asbóth Sándor az amerikai polgárháborúban1 Az Egyesült Államokban 2011-ben emlékeztek meg az amerikai polgárháború kitörésének 150. évfordulójáról. Észak és Dél háborúja az amerikai történelem egyik legfontosabb eseménye, amely valódi vízválasztónak tekinthető: 1865-öt követően megszűnt a rabszolgaság intézménye (bár, mint azt a következő évtizedek bizonyították, ez korántsem jelentette az afrikai-amerikaiakat ért diszkrimináció felszámolását), s a szekcionális feszültségek oldódása lehetővé tette a valóban „Egyesült” Államok létrejöttét, amely a XX. század elejére igazi gazdasági, politikai és katonai világhatalommá nőtte ki magát. Ha a baseball az amerikaiak kedvenc szabadidős tevékenysége, a polgárháborúról írni mindenképpen a második helyen szereplő tengerentúli időtöltés lehet: megbecsülni sem könnyű hány polgárháborús témájú könyv és cikk (tudományos vagy népszerűsítő) látott eddig napvilágot; néhány évvel ezelőtt lépte át ez a szám a bűvös 50 ezres határt, s hétről-hétre tucatnyi kötettel gyarapszik. Ez azt is jelenti, hogy aligha lehetne a konfliktusnak olyan aspektusát megnevezni, amelyről nem áll rendelkezésre bőséges szakirodalom. Mégis, meglepő módon, a külföldiek részvétele a háborúban éppen ilyen témának számít. Az 1940-50-es években új irányvonal jelent meg a polgárháborús stúdiumokban: a „nagy történelemírás” hőskereső munkái helyett a történészek figyelme sokkal inkább az egyszerű katonák felé fordult: a korábbinál nagyobb szerepet kaptak például a kisebbségek: ekkor jelentek meg az első tudományos elemzések az afrikai-amerikai katonák szerepvállalásáról, illetve az egyes etnikai csoportok polgárháborús részvételéről. Ella Lonn Foreigners in the Confederacy [Külföldiek a Konföderációban] (1940) és Foreigners in the Union Army and Navy [Külföldiek az Unió hadseregében és haditengerészetében] (1952) című művei úttörő jelentőségűek voltak, s egészen Dean B. Mahin The Blessed Place of Freedom: Europeans in the American Civil War [A Szabadság Áldott Földje: európaiak az amerikai polgárháborúban] könyvének 2002-es megjelenéséig a téma kizárólagos tárgyalását nyújtották.2 Mahin, bár kutatásai során a modern polgárháborús kutatások eredményeit is hasznosította, számos etnikai csoport esetében nem volt képes Lonn munkáját meghaladni. Nem volt ez másképp a polgárháborúban részt vett magyar katonák esetében sem. A magyarok részvétele az amerikai polgárháborúban látszólag közkedvelt téma: miközben a Kossuth-emigráció amerikai történetéről egyetlen szintetizáló tudományos mű sem látott napvilágot, az Észak és Dél háborújában fegyvert ragadó magyar katonákról három is. Pivány Jenő Hungarians in the American Civil War [Magyarok az amerikai polgárháborúban] című kötete (1913), Vasváry Ödön Lincoln’s Hungarian Heroes [Lincoln magyar hősei] (1939) és Ács Tivadar Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban 1861-65 (1964) hasonlítanak abban, hogy egyik szerzője sem volt hivatásos történész, bár vitathatatlan érdemeket szereztek az amerikai magyarság forrásainak felkutatásában és összegyűjtésében, s hajlamosnak bizonyultak beleesni az egyes etnikai csoportok történetét feldolgozó művek fő hibájába: a mítoszgyártást szolgáló hőskultusz- teremtésbe.3 Az általuk festett kép alapján a polgárháborúban amerikai összlétszámúkhoz képest a magyarok jelentkeztek a legnagyobb arányban (ez nem így volt), s számos magyar haditetteit sokkal nagyobb jelentőséggel ruházták fel, mint amilyet azok valójában indokoltak volna. Tudományos szempontból pedig szinte használhatatlanná teszi mindhárom kötetet, hogy egyik szerző sem alkalmazott precíz hivatkozásokat, számos alkalommal elválaszthatatlanná téve a történelmi tényeket a pusztán a közösségi összetartó erő generálását szolgáló mitoszoktól. Mindez, illetve maga a tény, hogy a legutóbbi feldolgozás csaknem fél évszázada jelent meg, feltétlenül indokolttá teszi, hogy a magyarok pol
