Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Cs. Lengyel Beatrix: Asbóth Sándor ikonográfiája
ZALAI MUZEUM 20 2012 99 Cs. Lengyel Beatrix Asbóth Sándor ikonográfiája Asbóth Sándorról meglehetősen kevés az arcvonásait, alakját életében megörökítő ábrázolás. Ezek kis száma nem teszi szükségessé az ikonográfia klasszikus szabályai szerinti csoportosítást, rendezést, ezért a feltételezett készítési-időrendi sorrendben tárgyaljuk az őt megörökítő képeket. Gondot okoz az is, hogy ábrázolásainak jelentős részét csupán leírásokból, digitális fényképekből, internetes közlésekből ismerjük, helyszíni, részletes tanulmányozásukra nem volt mód. Továbbá, várhatóan már nem pótolható a közvetlenül kutatható darabok esetében azok „élettörténetének” feltárása, mert a legtöbb esetben ma már ismeretlen gyűjtők kezén át vándoroltak mai lelőhelyükig. Az egykorú ábrázolásokat őrző gyűjtemények közül a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára a fényképezés korai, ritka technikáival készült dagerro- típiát, ferrotípiát őriz, továbbá kiemelendő a Kossuth Lajos tulajdonából származó Asbóthot ábrázoló vizitkártya portré. A MNM Történelmi Képcsarnok anyagában nincsen semmilyen Asbóth ábrázolás. Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Galériája gyűjteményében találhatók azok az üvegnegatívok, amelyeket 1875-ben vásárolt meg az államok kormánya Matthew Bradytól, a polgárháború legismertebb fényképészétől, s ezek között őriznek Asbóth képeket is. Továbbá különlegesen érdekes témánk szempontjából a Missouri államban található Becker Collection, ahol Henri Lovie rajzait őrzik. Mivel az ábrázolások jelentős része datálásának pontosításához, helyhez kötésükhöz feltétlenül további kutatások szükségesek, s az Asbóth életút adatainak pontosítására is a keszthelyi konferencia1 vállalkozott először, ezért csak az ikonográfia összeállítása első lépésének tekintjük az adatokat számbavevő, jelenlegi ismereteinket rendező cikkünket.2 Az ikonográfia teljessé tételéhez további levéltári, könyvtári kutatás és az Egyesült Államokban, illetve a magántulajdonban őrzött ábrázolások szakszerű leírása is szükséges. A reformkor, valamint a forradalom és szabadság- harc idejéből jelenleg nem ismerünk Asbóthról készült ábrázolást, csak egy feltehetően Asbóth képmására vonatkozó irodalmi utalást, az alkotás azonban lappang.3 Az 1836-os Barabás krétarajz a műjegyzékben mérnökként jelzi Asbóthot, Széchenyi István pedig 1837- ben ajánlólevelet adott Asbóth Sándor mérnök részére. Széchenyi és Barabás kapcsolata közismert.4 Feltehető tehát, hogy Barabás Asbóth Sándort rajzolta le, s a reformkorban személyesen ismerték egymást. Az emigráció legkorábbi időszakában Kossuth kíséretében, fiktív ábrázolásokon jelenhetne meg alakja, de neve ezeken sem bukkan fel, így a tanulmányban nem foglalkozunk velük.5 A törökországi emigráció időszakából egy különleges képsorozat részeként maradt fenn hősünk első, bizonyosan hitelesnek mondható ábrázolása.6 (1. kép) A honvéd egyenruhás mellképet a Historical Society of Pennsylvania gyűjteményében őrzik. Amerikai festőművész, Walter Gould (1829-1893) szépiarajza, aki 1851. június 22 - július 26. között tartózkodott Kutahyában, ahol a magyar emigránsokról készített képeket. Az ábrázoláson Asbóth kissé oldalról, az arca szemből látható, szakálla borotvált jói látszik jellegzetes bajusza. A kép készítése idején már lezajlott Asbóth és Perczel Miklós között az a nevezetes párbaj (1850. október 19-én), amelynek során Perczel súlyos sebet, életre maradandó nyomot hagyott ellenfelén, „egy nagy vágást a jobb arcán a fülétől az orra éléig”.1 A rajzot a festő családja ajándékozta 1894. február 13-án a pennsylvaniai gyűjteménynek, ahol megtalálható még Gould autogramkönyve, további rajzok és festmények is, s amelyekre Vasváry Ödön református lelkész, az amerikai magyarság történetének egyik kutatója 1952-ben bukkant rá.8 A Kossuthról és emigráns társairól készített képeket az 1980-as évek közepéig az Amerikai Magyar Református Egyesület washingtoni Kossuth házában állították ki.9
